1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés

, aj;is|ja vett kerületi határozat mellett felszólal, ’s azon előadásokra, mellyek véleménye dienere felliozattak, képviselői kötelessége szerént viszon nézeteit előterjesztendő Temes Kön,iHón mai napon ezen tárgyat legelsőkben megpendítő, az ezen Országgyűlése alatt annyiszor ismételt bizodalomra szólítá fel a’ lili ket. Igaz hogy a' szóló a magányos életben egy egy nemesebb köteléket a’ kölcsönös bizodalomnál nem esmér, de köz életben vagy képviselőknek, kik cselekedeteiket utasítás, ’s törvényhez alkalmazni kötelesek, egyedül bizodalom által vezéreltetni nem lehet, 's nem szabad, azért bár mint egyes polgár határtalan bizodalommal viseltessék is valaki eránt, de mint képviselő kivánatait egyedül Törvénybe ’s törvényes igazságba kívánja alapítani; — de egyéberánt ő szinte szólva egy kis csudálkozást gerjesztett a’ szólóba, hogy Temes Követe a' M. Fő Tábla eranti bizodalmát kívánja erősíteni, mert meggyőződése szerént azt hiszi, hogy bizodalmát nem puszta szavak, hanem tettek, 's kölcsönös bizodalom szokta szülni az emberi kebelben. Már tettek e Valamit a’Mélt. Fő RR-dek mi érán tunk a' Rendek kebleikben, azon bizodalmát, mellyet Temes Követe említésbe hozott kissebb mértékben e’ szülhette volna! a’ Mélt. FóRK-dek a’múlt Országgyűlésen azt. majd nem egész Képviselő Tábla által égető sérelemnek vallott szóJJás szabadsága tárgyában 17 izenetek váltása után sem engedik meg, hogy a’ nemzet ezen legfőbb nemzeti jogának megsértését, és a’ Kormánynak, kitől egyedül reményilettek panaszainak orvoslását felfedezhesse; — a' vallás tárgyában azon nagy fontosságú kérdésbe, melly két felekezetnek, ’s milliók békés csendességét állapította volna részvétlen megátalkodásuk által, a’ kivánatai mellett álhatatossággal küzdő Képviselő Táblát értelmileg kénszeríték ezen ügynek íiunepely es letételére. A’jelen Országgyűlésen, midőn a’ IlR-dek legszebb reményeik meghiusílatva panaszaik orvoslása hely élt új sérelmekre találtak, mellyek a’kép viseletirendszer felforgatásával az alkotmány lényegét veszélyeztik, váljon nyújtottak e segéd kezeket ezen sérelem orvoslására? nem! ők mint egy más hazának polgárjai mint ezen keserű panaszok eránt a’ legnagyobb részvétlen hanyagsággal viseltettek, sőt a’ mi több a’ RR-dektől általküldött több rendbéli izenet érdemét még csak tanáiskozásokra sem méltattak; — Kérdi tehát a* RR-dektől hogy illy szomorú tapasztalások közepette akkoron , midőn a’ megsértett nemzeti jog orvoslásának módjárul tanácskoznak, olly au bizodalommal, minta’ millyet az Elnök elérni óhajt, képes e valaki a' Mélt. Fő RR-dek eránt viseltetni. — De továbbá ha a’ bizodalom egy alkotvány Ország fenállásáva! olly válhatatlan kapcsolatban áll, akkoron minek alkottunk törvényeket.'' Íriszem bizodalom által is kormányoztathattunk. Kényszerítő, 's annál fogva czélhoz nem vezető módnak állttá a' Mélt. Elnök a’ kerületi határozatot, de váljon a’ RR-dek ön. akaratjukból származott e’ ezen végzés ? nem a’ keserű tapasztalás, a’ fó RR-dek magok kénszerítenek olly intézkedésekre, melly ek által a’ RR-dek legalább azt reményük elérhetőnek, hogy sérelmeik a Kormány elejébe terjesztessenek , de nem olly példa nélküliek az efféle kikötések, mert vissza tekintve a‘ mult s jelen Országgyűlés folyamatára a’ Mélt. Fő RR-dek az által , hogy' egy ízben kijelentett nézeteiktől el nemállanak, tettel hány ízben alakítottak éppen efféle záradékokat, hogy pedig a M. Fő RR-dek ezen álhatatossága jó sikert szült, ezt az országgyűlési tanácskozások eléggé bizonyítják; de által tér a" szálló már azokra, mit Szepes Követe a’ következetességről felhozott, csodálkozással veszi említett Követ úrtól következetlenséggel vádoltatni azokat, kik ezen határozott alkotásához járultak, csodálkozással veszi pedig azért, mert nem teheti lel a Szepes Követéről, ki ügyes jártassága által az országgyűlési tanácskozások folyamát mindenkor szem előtt szokta tartani, hogy megfelejtkezhetett volna azon fontos körülményről, mi szerint valamint Csanád, úgy szinte a' véle hasonló szelembe lévő Megy'ék Követei, ezen Országgyűlésének már kezdeténél kijelentették azt, hogyr addig, míg a’ szólás szabadsági sérelem nem orvosoltatik , az ujonezok kérdésében tanátskozni nem kívánnak, ezen első ízben kijelentette kívánat folytában tehát, igen természetes kötelességgé vált ezen egy ízben, igaz megbukott, záradékot lehető első alkalommal ismét életre hozni, — valamint tehát Szepes Követe kijelentésében minden alkalommal consequens marad , úgy vádjának sutja a’ másik részt sem érheti legkisebb mértékben sem, mert Ők ezen határozat által nem tettek egyebet, minthogy magokat, mint a M. Elnok urnák emUtent tetszett, azon sáncába vissza hely heztették, melly bői az ellenfél kiűzött.

ze ne előre bocsátásával , miután ezen kerületi határozatot a’ sérelmek fontossága szükség sse, további fenállását pedig a képviselői méltóság megkívánja, azt egész kiterjedésébe pártolva, Uanud Rendei nevében ezenne! kijelenti, hogy mind addig, mig a' két Tábla közötti .? >tre neiU j^*11 ’ 8 a javallott Felírás fel nem terjesztetik, nem csak hogy' egyr ujonezot SCm rT ’• rí*! eZC" kérdésnek még csak tárgy alásába sem kíván bocsátkozni, lőliő b',an rCt ÖdöttJ; Éppen az Elölülő kijelentésébe találja mentségét, ugyan is az E-fc, jCn e ^a<^ta a’ záradékot, ’s a’ tudakozó Felírás keletkeztét, melly utóbbinál a’ kissehbségott rész azon megnyugtatást nyerte, hogy a’ szükség felett más alkalommal is bővebben le^ LX. Országos Ülés. — November 'IX-kén 1839.