1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
LX. Országos Ülés. — November 21-kán IS30. 377 hessen tanácskozni; ezen alkalmat minthogy B. I.ederer itt léte hivatalosan tudva nem volt, a’ kissebbségben maradott rész használni kívánván, azon térséget, mellyet elvesztett volt, visszaszerezni igyekezte, és bátor a’ taktikába nem úgy áll, mint az Elölülő mondá, hogy az elvesztett sánczot visszavenni nem lehet; — a’ mi kötelességünk mindazáltal, hanem lehet is azt visszaszerezni igyekezni. Mit továbbá az Elölülő mondá, hogy a’ sérelmek orvosoltatása elmulasztásával a’ mostani Kormányt vádolni éppennem lehetne, erre nézve sajnálja, hogy ezen nyilatkozás kebelében víszhangra nem találhat, és a’ mostani Országgyűlését az előbbieknél előbbre semmivel sem teheti, mert az első Decretum is, nehogy valamiként a’ junctim eszméjét elfogadni látszassák, elsőbb a’ kir. E- lőadásokra felel, ’s később kétszer 24 órával a’ magyar nyelvre, a’többiről pedig majd Deus providebit, illy helyheztetésben csak azon az egyen örül még, hogy a’junctim idea nem a’Leiratban, hanem magában a’ Felírásban fekszik a’ Leiratba ezen ,,prope diem“ szónak egyensúlja a’ Felírásban ,,a’ hova hamarább“, és ha a’ „ma" szónak sikereltetése elenyészik, nem kell foganatjának lenni a’ hova hamarébbnek is. Mi továbbá az Elölülőnek azon állítását illeti : hogy a’ szóllás szabadsági sérelem nem áll azon fokon, hogy abba egyesülni lehessen, mi végett is a’közép utat ajánlja, megjegyzi; hogy ha tekinti az utasításokat, alig fog egynéhányat talán lelni, mellyekben az utóbbi esetek sérelmeknek ne jelentessenek , nem is lehet azokat azoknak nem tartani, mert külömben le kelletik mondani az alkotmányról, — hogy uj Törvény alkottassák, azt ugyan ajánlani igen könnyű, de nem olly könnyű annak a’ RR-dek részéröli tellyesitése, t. i. azoknak részéről, kik utasításokkal ellátva vannak, de nem is olly könnyű feladás, mert a’ szóllás szabadságát a külföldön e’ részben fenálló Törvényekre huzni nem lehet, mivel külföldön nincsenek a’ nemzeteknek köz Gyűléseik, meliyek nálunk a’ nyilványosság orgánumai: midőn a’ RR. a’ szólás szabadságát kivívni akarják, korántsem kívánnak Rákosi ünnepeket, ’s Hatvani Gyűléseket tartani, kinek illy czélja lehetne, az az őrültek házába tartozik; de egyszersmind a’ Hambachi Tettet sem. —■ A’ bizodalmát sokszor hallja emlegetni, :s e' részben véleményét Gsanád Vármegye Követe kifejezé. A’ szólló is azt tartja, hogy a’ bizodalom a’ társas körben igen is szükséges, a’Constitutioban azonban nem ragyoghat az ollyan nagy csillagként, mert a’ Constitutioban Törvények kormányoznak, ’s csak azok alá kell vonulni mindenki lelki esméretének. — Egyéberánt Szepes Vármegye Követe igen ügyesen fogja fel a’ Kormány érdekeit, nem titkolhatja el, hogy szeretne bár valaha hallani, ha a’ nemzeti jussok mellett is nyilatkoznék. — Ha a’ szólló egy viharos időbeli kir. Leiratot olvas, midőn a’ Kormány kevéssé megszorul, tele a’ Leirat a’ semmibe sem kerülő contestatiókkal, akkoron a’ mindenütt perchara gens hangára, mindenütt a’ Constitutio fentartása úgy, hogy ha egy külföldinek kezébe jutnak ebbéli Leiratok, nem képes felfogni, hogy kellessen a’ nemzetnek sérelmei orvoslása végett záradékokra szorulni, és méltán lebet csudálkozni, hogy azon nemzet, melly 1790 ólta mostanáig csak katonaságba egy milliónál többet adott, nem számolván fel, mint pénzbe, mint termesztményekbe adott a’ sok subsidiumokat, és ajánláso[ kát, — a’ háborús időben, félre tévén a’ nemzet ön nyomasztó sebeit, és fájdalmait, áldozatokat í hozott, ’s kapott érettek, soha nem tellyesitett biztosításokat úgy, hogy a’ szomorú tapasztalás a’ [ RR-ket a’záradék alkotására hozta. — Mit végre Szepesi Követ említett, hogy B Lederer kir. Bizt tos képében itt lévén a’ további hátráltatás gyengédség ellen volna, erre válaszolja, hogy ha volna i is, mit azonban nem gondol, azt tulajdonítsa, ne a’ Nemzetnek, hanem a’ Kormány azon sinlődé- 1 sének, melly alatt a’ magyar hon 40 esztendők ólta sorvad; — részéről a’ kerületi végzés mellett i szavaz. Borsodi Követ (Palóczy László): Csongrád , Csanád és Bihar Megyék elveit Megyéje is osztj ja, nem is kivánja az azon Megyék Követei által felhozottakat ismételni, hanem folytatja ott, a’ hol ; azok elhagyták, — hogy csudálkoznak némellyek, midőn a’ RR-dek olly eszközökhöz nyúlnak, fáj> dalmas! mert valamint az erős betegségnek erős orvosság kelletik, úgy a’ nemzet sérelmei orvoslásá- i ra is; miután az eddigi rendszer nem elegendő, erős eszközökhöz nyúlni kelletik, mert alig lehett tek még .József idejében is a’ nemzet sérelmei nagyobbak, mint most, ki noha egy kissé távolabb is 1 ment, szavakért azonban senkit el nem fogatott. Mi a’ szóllás szabadságát illeti, a’ múlt Országgyü- I lése ólta minden köz Gyűléseken ezen tárgy legelői vétetett fel, ’s repültek a’ Felírások O Felségéí hez, és Ő Felsége mindenkor válaszolni méltóztatott, most midőn az Országgyűlés hasonlót kiván ) cselekedni, a’ fő RR-dek, kik külömben a’ Megyékből felterjesztett Felírásokban már részt vettek, ) ezen tárgyat elsőbb hónapokig fel’nem veszik, később pedig fel nem eresztik; — a’ szólló nyilván t mondhatja, hogy ha a’ fő RR-dek a’ szóllás szabadsági tárgyakat, és más sérelmeket O Felségének 1 felterjeszteni engedték volna, a’ RR-dek már katonát is adtak vólna. Midőn a’ RR-dek a’ fő RR-ket r lzenetjekben arra kérték, hogy engedjék felterjeszteni a’ nemzet sérelmeit, mert azok olly nagyok, rí hogy miattok nem is tanácskozhatnak, a’ fő RR-dek erre, valamint azon Izenetjükre is, mellyben o- őket a’ Haza szent szeretetére felszóllíttották, semmit sem feleltek; — végre a’RR-dek helyhesitv véna’ fő RR-dek kívánságát a szóllás szabadságát a’ tudakozó Felirástól elválasztották, és azon ki- Jegyzó Könyv. I. Kötet. 95
