1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés

LX. Országos Ülés. — November 21 -kén 1839.

375

ez pedig a’ fó Rendeknek annál könnyebb, mert hiszen azt a' RR. nem kívánják tőlök, hogy ők meggyőződéseket feláldozzák, hanem csak azt, hogy felterjeszteni ne gátolják. — Végezetre mit Veszprém mondott, hogy polgári kötelességünk kívánja, hogy, a’ 2S,000 katonáknak adott szavunkat megtartsuk, megjegyzi, hogy ez nem tőlünk, nem az országos RR-ktül, hanem a’ végrehajtó hatalomtól füg, és azért adassanak hár más ujonezok, vagy sem, 28,000 katonákat vissza bocsátani kelletik, és a mostani ajánlás azok kibocsátásával egybefúggésre nincsen —miután tehát a' felhozottak elegendő okot nem foglalnák arra, hogy a’ kerületi végzés megváltoztaseék, s miután az se az illedelemmcl meg nem ütközne, sem pedig következetlenséget magába nem foglalna, Megyéje részéről annak további megmaradására szavaz.

Az Elölülő: Mit az Országgyűlése elein ígért, legalább lelkiesmérete nyugtatja, hogy azt pontosan megtartotta, *s a"' Fejedelem eránti kötelességeit e’ Tábla Elnöki székével ngy párosította, hogy csak ott szállott, hol nem szólnia nem lehetett, és hol azt helyheztetése és meggyőződése parancsolták — most azonba nem halgathat, mert külömben helyheztetésére érdemetlcnnek tartaná magát. Uír nehezen lepte meg őt véletlenebből, mint midőn a' kerületi Elnököktől a’ kérdés alatti végzésről értesíteték: ezen végzésnek két oldala vagyon, tiszta t. i. és mellékes — mi az elsőt illeti: ha tisztaság, ha igazság, ha nyíltszívúség valahol kirántatik, úgy bizonnyára fó helye van annak a’ nemzet és Fejedelem közt, ha tekintjük az Országgyűlése folyamát, látni fogjuk, hogy sok ideig a’ többség arra volt, hogy még a' Pesti úgy nevezett sérelembe Válasz, és pedig kedvező nem érkezend, addig más tárgyakba tanácskozni a’ RR-dek nem kívánnak, ezen többség azonba megbukván, keletkezett egy másik záradék t. i. mind addig, még a’ Pesti ésszól- Jásszabadsági sérelmek nem orvosoltatnak, a’ kir. Előadások tárgyallatásába bocsátkozni nem kívánták; azonba ezen többség is, mint az országos napló mutatja, hajótörést szenvedvén , keletkezett az úgy nevezett tudakoló Felírás, és a’ RR-dek 0 Felségét kérték , hogy a'katonai szükséget az 1830. észt. példájára vélek közölni méltóztatnék, akkoron a' kisseöbségbe maradóknak megnyugtatásokra az mondódott, hogy a’ szükség megtudása után arról még bővebben lehessen tanácskozni, — ez volt tehát az országos végzés, mellynek folytába O Felsége B. Lederer lovassági Tábornokot kikiildvén, midőn az a’ kívánt czélból megjelent a’ RR-dek kerületi javallatoknál fogva, az országos végzés ellenére vissza lépni akarnak, — hogy lehessen ezen lépést megegyeztetni a’ bizodalommal, hogy a’nyíltszívúség és igazsággal, hogy végre az országos határozattal, azt részéről meg nem foghatja; mi pedig a' dolog mellékes oldalait illeti, igaz hogy jó volna vissza foglalhatni azon sánezot, a’ mellyből kimozdíttattunk, ez azonba már nem lehet, mert ezt akadályoztatja az Országvégzés, de erre szükségek sincsen, mert azon állítást hogy O Felsége a’ nemzet sérelmeit nem orvosolja, a’’ mostani üdőre alkalmazni éppen nem lehet, mert csak mellékesen érintve már csak a’mostani Országgyűlése alatt is czélt értek a’ RR-dek, és így nem kelletik a'dolgot feketétni, és a1 bizodalom kapcsát gyengíteni, azonban ezen kérdésbe lévő kerületi végzésbe nincs is szó a1 nemzet sérelmeiről, csak az úgy nevezett szólás szabadsági sérelmekről, olly sérelmekről, mdlyek még fülterjesztve sincsenek, és mellyeknek fölterjesztésük még a’ fő RR-dektől függ, olly sérelmekről, mellyeket első tehintetbe nem mindenik láthat azoknak, mind ezeknél fogva, midőn a' kerületi végzés ellenkeznék az országos végzéssel, és így következetlenségbe volna, mivel továbbá vissza lépés már tehetségünkben nincs, mivel végre azon végzés, czélra éppen nem vezetne; kívánna, hogy hivatalosan tudatván már a’ RR-kel B. Lederer itt léte az 1830-ki példára egy Küldöttség neveztessék.

Győr Vármegye Követe QSzűts AntaQ: Azon kerületi végzést mi szerint addig, még a’ mélt. Fő RR-dekkel a’ szólás szabadsága tárgyában az egyesség meg nem türténend, a szükséget megtudni nem kívánják, megyéje részéről nem pártolja, nem pártolja pedig azért, mert az illendőséggel megegyeztetni nem tudja, hogy a' tudakoló Felírás következtében megérkezett Biztos meg ne halgattasson akkor, a’ midőn a'Felírásban az kéretett, hogy a1 szükség tudattassék, de ezen Tábla határozatával se tudja össze egyeztetni, mert a’ mint a’ mélt. Személnők is mondotta, 's a' 32-dik sz. a. olvasható izenetben azt mondják a’ KK-rok és RR-dek a’ midőn a M. Fő RR-deket felszólítják, hogy a’ vélők közölve lévő minden nemű Felírásokat, 's az ezekben foglalt sérelmeket, és kivánatokat, tanácskozás alá venni méltóztassanak : de a'kívánt katona ujonczokhéli segedelem adásra nézve készítendő, és az érdemet tárgyazó első Felírásukat, és törvényjavallatukat; csak úgy, és akkor terjeszthetik fel ’s a’ t., nem mondják tehát, hogy a1 szükséget meghallani nem kívánják, hanem Felírásukat csak akkor terjesztik föl. — Következve ő is az lS30-ki Országgyűlés példája szerént a' Kiküldöttség kiküldetését kívánja.

Csanádi Követ {Návay Tanias') : Minckutánna a’ múlt héten alkotott kerületi határozat kívánsága ellenére tanátskozás alá vétetett, és több Követek ezen végzésnek felforgatása mellett szavatoltak, meg fogják a’ RR-dek engedni, ha a’ szólló is utasítása világos rendeleténél fogva a’ \ 94 *