1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés

dék *• *• a RR* mind addig, még sérelmeik nem orvosohatnak, az ujonczok felöl tanácskozni nem kivannak, szomorú dolognak látja ő ezt, hogy alkotmányát illy záradékok által kellessék biztosítani, sérelmeik orvoslását ekkép kellessék kivívni ott, hol kiilömben is a Törvény, ’s nevezetesen a' Kormány által olly igen gyakran felhívni szeretett 1791: 13. Törvényczikkely biztosítják a’ nemzetet — a' dolognak illy helyezetében midőn az újabb remény is, mell) et a’ RR. a’ jelen Kormányról kebelekben tápláltak, az újabban érkezett kir. Válasz állal

tanács■osolva Ezetséget

nem lát, sajnálja, — ő mindazonáltal azt hiszi, hogy valamint Szepes, és a' vele egyetértők következetsége megkívánják, hogy a’ szükséget most mindjárt megtudják, úgy azoknak, kik a’ tudakoló Felírást ellenzették, következetsége szinte azt kívánja, hogy a’ szükség megtudása hátráltassák, kivált most, midőn a’ tudakozó Felírás ólta a’ kürnyülállások még inkább terhesedtek. Szepes ugyan ugyan mondá, hogy ezen kér. végzés következetlenségbe vagyon a’

tudakozó Felírással, ezt azomban a’szólló nem látja, mert nézze bár Szepesi Követ a‘ Felírást pontokként, látni fogja abból nyilván, hogy az Országos RR-ek a’ Felírás első pontjában panaszszaikat adták elő, hogy sérelmeik orvosolva nincsenek; — a1 2-ik pontban a' felől panaszkodtak, hogy nincsenek kiegészítve ; a’ 3-ik pontban mondák, hogy vannak még más sérelmeik is, mellyeket azonban ez úttal elhagytak, mert még felettek nincs egyesség, — és csak a' Felirás végén mondják, hogy a’ kir. Előadásokat tanácskozásba venni nem fognak késni — a’ szóló óhajtotta volna, hogy a’ kir. Válasz is ezen sor szerint érkezett volna, a’ Kormány azonban a’ nemzeti sérelmek felett, meliyek már több Országgyűléseken felterjesztettek szavát sem hallatván, egy olly tárgy felett bocsátja ki a’ Válaszát, melly egyedül érdekébe fekszik, holott az elöbbeni tárgyakon kivid a' tudakoló Felirás nem csak a’ katonai szükség inegtudására, de egyszersmind a’ Duna rendezése terveinek kikérésére is volt intézve, ha tehát a’ Kormánynak nem egyedül a’ katona adás a’ czélja, mért nem küldötte egy úttal a’ Duna rendezési terveket is, holott az is a’ kir. Előadásoknak tárgya, — kérdi most hol vannak azok, kik a’ kir. Előadások felvételének elsőbbsége kivívására használni kívánván az alkalmat, Pestnek 1838-iki szomorú esetét olly' rémi tőén festették, és látja, hogy most halgatnak, mint maga a’ Kormány is, ki a’ Felírásból csak azt tűzte ki a’mi érdekébe fekszik, — mit Szepes mond hogy a’ RR-ek az adatokat azért kérték, hogy azok felett, mint a’ Felirás szavai tartják „hova hamarább“ tanácskozhassanak, erre, ’s ezen kifejezésre nézve megfelelend a’ kir. Leiratnak „mox“ kifejezése, ’s midőn látják, hogy a' Diplomaticának szótára egészen külömböző a’ közönséges gyakorlattól, és a mox szó legalább is 6 holnapot jelent, engedje meg Szepes Vármegye Követe ha a’ RR. a’ „hová hamarább“ kifejezésnek értelmét is ezen diplomaticai szótár értelmébe vehessék, — mondja továbbá Szepes Vármegye Követe, hogy a’ kerületi végzés a’ sérelmek orvoslására hatással nem lehet, Baranyai pedig azt, hogy minden cselekvő magának czélt tűz ki, mellyet azonban a’ kér. végzésben nem talál fel : a’ szóló arról nem tehet, hogy valaki azt által nem latja, hogy a kér, végzés csak ugyan czélra vezet, mert esakugyan nem szenved az kétséget, hogy igen külömböző behatással a' Kormányra légyen az, ha a’ RR-ek valamit önkényt megajánlanak, vagy pedig éppen megtagadnak, már ha valaki jót állana arról, hogy az Országgyűlése mind addig el nem fog oszlatni, még a’ nemzet sérelmei, nevezetessen a’ szólás szabadságiak orvosoltatni nem fognak, bizonyára ő lesz az első, ki a’ RR-ket arra kérni fogná, hogy a’ szükség kitudásához fogjanak, a' nemzet képviselői ezen záradékhoz nyúlni nem is fognak, — midőn azonba a hosszas tapasztalás ellenkezőt bizonyít, midőn a' kir. Előadások mindenkor, a’ nemzet sérelmei pedig soha méltánylást nem nyertek, még ezen utolsó reménységet is elvonni kívánni a Nemzettől, igen sok. — Mit Szepes továbbá mondott, hogy Báró Léderer itt légyen, ’s azt az illedelem megsértése nélkül tovább várakoztatni nem lehetne, ezt részéről elegendő oknak nem látja arra, hogy a' nemzet sérelmei orvoslásának sürgetésével felhagyon; —• egyéberánt B. Léderer várakozásának oka nem a’ RR-ek, hanem a’ Kormány, ki nem is várván a’ RR ek a kir. Leiratra való válaszát, vagy azt, hogy annak folytába mit teendenek, — otet azonnal ide kűidé, hogy talán B. Léderer ezen itt léte miatt foglalatosságait mulasztja, igen sajnaja, - azonban midőn választása vagyon a’között, védje e’ a’ nemzeti jogokat ? vagy pedt IwPr*'8! SZelTld^t néhány napokig várakoztasson f részéről mindenkor az elsőhöz áll. Tócsák ö öderer itt maradása egyedül a’ fő Rendektől függ, mert a’ kerületi végzés határozata teries7t t.e^e ’ a mindaddig, még a’ fő RR-ek a' szállás szabadsági sérelmeket fel-RR-ek' "emA enged,k’ a szük*ég megtudásába avatkozni nem kívánnak, ereszék tehát a’ 8zollus szabadsági sérelmet holnap fel, és holnap után a' szükség ki fog haigattatni,

LX. Országos Ülés. — November ‘2 i-kén 1839.