1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
373 a‘ napló bizonyítása szerint az volt a’ többség kijelentése, sőt megállapodása, hogy ezen elesett záradék utóbb az ujonczok dolgában leendő lényeges Felíráshoz csatoltjssék; — a’ mostani viszszalépést magában foglaló záradéki határozat tehát a’ többség előbb ünnepélyesen kijelentett akaratjával homlok öszve ütközik, — ha csak valaki talán azt nem hinné, hogy puszta szóbeli mcgtudása a’szükségnek már lényeges felajánlás; de nem is következetes tudakozni valamit, ’s utóbb mi tudakoltatott még is tudni nem akarni, még is nem kell, nem is lehet felejteni, hogy ezen további banyagolásra vezető, a’ haza kill, bel bátorsága ügyének tárgyaltatását, koczkáztatva bizonytalan időre elhalasztó uj lépés, éppen azon örvendetes, a’ hazára nézve egy boldogabb kor szakot megnyitó időben történik, midőn a’ jó Fejedelem a’ nemzetet a' magyar nyelv dolgában annyira megvigasztalta, ’s ezek azok, mellyek érzetéből véleménye oda járul, hogy ön tudakolódásunk, ’s az erre folyó hó 7-én érkezett k. kir. Leirat következésében a’szükség haladék nélkül tudassék meg, ’s e végett Választmány neveztessék. Veszprémi Követ (Kotsi Horváth Sámue/J: Nem lehet tagadni, hogy az 1330-ik esztendő, dicsőbb emlékezetű hazánkra nézve, mert a’ török iga alul való kiszabadulás után a’ rabszolgaság is eltőrülteték, és a’ szegén^ jobbágy ki elválasztatván övéitől, távol vidékeken örökösen katonáskodni kénszerítetett, 1830-ban azomban eltöröltetvén az örökös kotonaság, az akkori ujonczok bizonyos határ időre állítattak, kiknek is a’ nemzet adott egy adós levelét, mellyet is Megyéjében, hogy az ujonczok sors húzás által állítattak forma szerént elkészítve a’ megyei Al-Ispán irt volt alá — az akkori ujonczok ideje már eltelvén, az adott hitet megtartani, ésűket felváltani kelletik, Küldői tehát a’ szükség megtudására az 1830-ik esztendei példára egy Küldöttséget neveztetni kivannak. Baranyai Követ (.Majláth György'}: a’ múlt héten tartott kettlleti tanácskozásban következetlenül egy végzés hozattatván, annak folytában a’ KK. a’ katonai szükséget mind addig megtudni nem kívánják, még a'fő RR-ek a’ szállás szabadsági sérelemben meg nem egyeznek; — bármelly oldalról tekintse is ezen végzést, azt nem csak következetlennek, de czéltalannak is látja; mert azon czél, hogy a’fő RR-ek kényszerítessenek a’szóllásszabadsági sérelemnek által bocsájtására, a’ Kormány pedig hajlandóra tétessék kedvező Válasz kiadására, valamint törvény telen, ugyr részéről szentül hiszi, hogy eléretni soha sem fog; — ezeknél fogva tehát minthogy a’ katona [állítás terhe a’ fő RR-ket a’ RR-el egyformán illeti, ’s ez magában külömben is kötelesség lévén a’ RR. kerületi végzése pedig minden czél nélküli volna, azt részéről nem pártolja, hanem a’ szükséget azonnal megtudatni kívánja. Kassa Város Követe (Hasié SándorJ: Küldői a’haza köz javának, és boldogságának előmozdítására, és a’ törvények tellycsítésére czélozó k. kir. Előadásokat hódoló tisztelettel, és hálás érzéssel fogadván, ne hogyr azoknak minél előbbi felvétele akár minő más tárgyak által hátráltasson, a'szóló Követnek egyenesen, és világosan meghagyták, hogy azoknak minél előbbi, és mindéit más tárgyak előtti felvételét sürgesse; — tapasztalni mindazonáltal kéntelenített a’ szóló, hogy azon alkalommal, midőn a’ Nov. 7-én költ k. kir. Leirat kerületi Ülésben felvétetett csupán a’ 3-ik Rend képviselői által a’ többi országos RR. hozzájárulása nélkül azon kerületi végzés tétetett, hogy ugy an azon 3-ik Rend képviselői a’ katonai ujonczok szüksége megtudása iránt az itt e végett megjelent Királyi biztossal semminemű értekezésbe bocsátkozni mindaddig nem fognak, méglen a’ szollás törvényesszabadságán ejtett sérelmek orvoslása tárgyában a két Tábla közötti egyesség nem eszközöltetik — a’ szóló tehát ezen kerületi végzést azon legfőbb akadályok közé számítja, mellyeknél fogva a’ k. kir. Előadások, és nevezetesen azoknak első pontja iránt az Országgyűlési értekezések semmiképen előre nem haladhatnak, — de azon kerületi határozatot ny ilvános ellenkezésben is lenni látja azzal, a’ mit a’ KK. és RR. a tudakol! Felírásban kijelentettek, mert abban a’ szükséges adatoknak közlése végett Ö Felségét a’ mint azon Felírásnak világos szavai mutatják, azért alázatosan megkérték : hogy a’ k. kir Előadások 1-ső és 3-ik pontjaira nézve hova hamarább tanácskozhassanak, és végezhessenek; most tehát midőn ó Felsége ezen adatok a’KK. és RR. tulajdon kérésekhöz képest közöitetni'akarja, azokat el nem fogadni, és a’ Királyi kiküldött személlyel értekezésbe se bocsátkozni a’ szóló Követ vaójlában illetlenségnek, és képtelenségnek, — de azokkal, mellyek az oct. 31-ik Felírásban mondattak öszve nem egyeztethetőnek tartaná. — És azért ugyan azon kerületi végzést Küldői részéről tcllyességgel el nem fogadhatván, hanem Szcpes Vármegye Követének előadásához csatlakozván, e’ tárgyra nézve ő vele egyformán szavazott. Csongrádi Követ QKlauzál Gábor J: A’történetek szomorít sorát tekintve, midőn negyedfél esztendeig tartott Országgyűlése alatt az 1791-ik 13-ik Törvényczikkely ellenére a nemzet súlyos sérelmei nem orvosoltattak, a’ nemzet kénszerítve látta magát olly módokhoz nyúlni, mellyeknél fogva súlyos sérelmei orvosoltatását méltán reménylheté, — ezen mód volt a’ zára- Jégy zó Könyv. /. Darab. 94 LX. Országos Ülés. — November 21 -kén 1839. ¥
