1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés

372 LX. Országos Ülés. — November tl\-kén 1839. Mi edigleii a’ tudakoló Felírásban árintett többi tárgyakat illeti, hogy ez iránt is Ő Felsége L ■ resolutiót fogadni megígérni kegyesen méltóztatott, a' mint mostanában nem régen a’ i__\oiott Lpirv. Leirat bizoovítia: — midőn az annyira óhaitott Magyar nyelven felterjesztendő Felírásokra kegy. jóváhagyását adni méltóztatott — és azért mivel a’ szükség nirgtudásában előbbeni Felírás következésében mostanában vele kell bocsátkoznunk véleménye, és utasítása szerint egy Választmányt kellene kiküldeni, melly az lS30-ki Országgyűlése példája szerint e’ dologban eljárjon. Liptói Követ (■Thnránshj Péter): A’ kerületi határozatban szinte meg nem egyezvén, a1 szükség megtudása végett az lS30-ik esztendei példára egy Küldöttséget neveztetni kivan. Szepesi Követ (Zsedényi Eduard): Felszóllítja a RR-ket, hogy a' kerületi végzéstől elál­­lani méltóztatnának, annál is inkább, mert ezen végzés Írásba nem foglaltatván, az már az ál­tal is megsemmisítetett, — de továbbá, ha tekinti azon kerületi végzésnek czélját; úgy találja, hogy ez által figyelmetesekké kívánták a’ Rendek tenni a’ fő RR-ket a’ szóilás szabadságán ejtett sérelmek fájdalmaira, mivel azonban ezen végzéseket a fő RR-kel nem tudatják, a' fő RR.azoa fájdalmaikra nem figyelmezhetvén az egész végzés czél nélküli; — azonban ezen végzés ellen­kezik a' 31-ik Octoberbc felküldött Felírással is, mellyben a’ KK. arra kérik Ő Felségét hogy a’ katonai szükséget, és a’ Duna rendezési terveket vélek közölni méltóztassék, hogy azok fe­lett. mint a' Felírás szavai tartják „hova hamarább“ tanácskozhassanak — a’ szóllásszabadsági Izenetbe pedig, mellyet a’ fő RR-hez által küldöttek, a’ KK. azt mondják, hogy a' szóllásszabadsági szabadsagát a' tudakozó Felírástól elválasztják azért, mert hosszas tanácskozásra nyújthatnak alkal­matosságot, midőn tehát a' KK. a' kerületi végzést hozták, nem csak egy országos határozattal, és Felírásokkal ellenkezőt rendeltek, de egyszersmind adott szavakat is megszegték — vallyon pedig azért, mert a’ fő RR. a‘' RR. véleményeiket nem osztják, elegendő ok légyen e hogy a’ Kormányai való tanácskozások, és alkudozások megakadályoztassanak? vagy az a’ mi már ma tetszett holnap megváltoztassák? a* köz Ítéletre bízza; a’ szólló részéről mind ezeknél, mind pedig azért, hogy a’ 1830-iki példa ne veszedelmeztessék, vagy legalább azon jus a’ Kormány előtt utálatossá ne tétessék, részéről a’Küldöttség kinevezésére szavaz azon fogva is, mert 1830-ban a’ RR-ek a' szükség felfedezése végett 0 Felségének köszönetüket tevén, nem kívánja azt a’ mit a’ RR. végzésükkel kívánni látszatnak, hogy t. i. most O Felsége köszönje meg, hogy Küldött­jével értekeztek légyen. — Egyébiránt minthogy C. Lederer Ő Felségének Küldöttje részéről azt hiszi, hogy tiszteletlenség nélkül nem is lehet elmellőzni azon czélt, mellyre kiküldetve va­gyon : ezeknél fogva tehát minthogy ő a’ kerületi végzést következetlenségben látja az országos határozattal, továbbá, minthogy azt czélra vezetőnek nem tartja, az ellen szavaz, 's megegyez, hogy az 1830-ik példájára egy Küldöttség neveztessék. Szerémi Követ £Poszúvetz SigmondJ: X' kerületi végzést szinte nem pártolván, a'szükség megtudása végett az 1830-ik esztendei példára egy Küldöttséget neveztetni kíván. Mármarosi Követ (Jloricz PéterJ: véleménye szerint a’ Felírás folytában keletkezett Kir. Decretum a' Tanácskozásoknak fő tárgya, mert a’ katona állítás a' kir. Előadások közt is első helyen vagyon kitűzve, és ha az Országos RR. a* katonai mennyiség megtudását szükségesnek tartották, a következetség azt hozza magával, hogy midőn Ó Felsége a' RR-ket a' felől Küldöttje által értesíteni kívánja, az alkalmat használják -- ugyan azért ő az lS30-dik példájára egy Küldöttséget neveztetni kíván , melly a’ szükséget megtudván , azonnal vétessék tárgyaltatás alá. Horvát Országi Követ (Dominick SáudorJ: A' kir. Előadások tárgyában jelen Országgyű­lésen olly sok, és velős kijelentések tétettek, hogy azok után felettek szóllani csak ismétlés vol­na • mi végből előadását egyedül a’ szükség megtudására szorítja ; — e részben a' Törvényho­zó Test bizonyos fentartás mellett kívánta magával a’ katonai ujonezok szükségét közöltetni, O Felsége pedig a RR. ebbeli kívánságukat teljesítendő, Magyar Ország fő hadi Kormányozó­­jat e czélból kiküldötte; a' dolog illy állásában, ha az adott Ígéret szentségét az egyesek kö­téseinek íentartani kelletik; mennyivel inkább megkívánja azt a’ Törvényhozó Test szentsége, es méltósága, ugyan azért részéről a’ kerületi végzés ellen szavazván, az Elölülőnek javallata folytában egy az 1830-ik esztendei példára eljárandó Küldöttségének kinevezését kívánja. ^ eszprémi Káptalan Követe fBeZerédg MiklósJ : A’ m. kir. Személynek ur hivatalos jelen­tése főj tában azon kerületi határozatot nem pártolja, hogy az ujonezok szükségét tárgyazó ada­tok csak akkor tudassanak meg, ha a1 szóllásszabadsági sérelem felterjesztve lesz, ugyan is ezen váratlan végzés további fenmaradása esetében az Orzággyűlése vissza verettetnék azon sze­rencsétlen mezőre, hol szinte 4 holnapokig vesztegelte egy rész kissebbsége miatt nem tudott s mmi jót, semmi üdvöst eszközölni; — a’ nagyobb meg a’ dolgot túl feszítvén helyéből moz­­keptsnem yala; -továbbá midón a1 szóllásszabadsági junctim, és záradék megbukott, 1

Next

/
Thumbnails
Contents