1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
372 LX. Országos Ülés. — November tl\-kén 1839. Mi edigleii a’ tudakoló Felírásban árintett többi tárgyakat illeti, hogy ez iránt is Ő Felsége L ■ resolutiót fogadni megígérni kegyesen méltóztatott, a' mint mostanában nem régen a’ i__\oiott Lpirv. Leirat bizoovítia: — midőn az annyira óhaitott Magyar nyelven felterjesztendő Felírásokra kegy. jóváhagyását adni méltóztatott — és azért mivel a’ szükség nirgtudásában előbbeni Felírás következésében mostanában vele kell bocsátkoznunk véleménye, és utasítása szerint egy Választmányt kellene kiküldeni, melly az lS30-ki Országgyűlése példája szerint e’ dologban eljárjon. Liptói Követ (■Thnránshj Péter): A’ kerületi határozatban szinte meg nem egyezvén, a1 szükség megtudása végett az lS30-ik esztendei példára egy Küldöttséget neveztetni kivan. Szepesi Követ (Zsedényi Eduard): Felszóllítja a RR-ket, hogy a' kerületi végzéstől elállani méltóztatnának, annál is inkább, mert ezen végzés Írásba nem foglaltatván, az már az által is megsemmisítetett, — de továbbá, ha tekinti azon kerületi végzésnek czélját; úgy találja, hogy ez által figyelmetesekké kívánták a’ Rendek tenni a’ fő RR-ket a’ szóilás szabadságán ejtett sérelmek fájdalmaira, mivel azonban ezen végzéseket a fő RR-kel nem tudatják, a' fő RR.azoa fájdalmaikra nem figyelmezhetvén az egész végzés czél nélküli; — azonban ezen végzés ellenkezik a' 31-ik Octoberbc felküldött Felírással is, mellyben a’ KK. arra kérik Ő Felségét hogy a’ katonai szükséget, és a’ Duna rendezési terveket vélek közölni méltóztassék, hogy azok felett. mint a' Felírás szavai tartják „hova hamarább“ tanácskozhassanak — a’ szóllásszabadsági Izenetbe pedig, mellyet a’ fő RR-hez által küldöttek, a’ KK. azt mondják, hogy a' szóllásszabadsági szabadsagát a' tudakozó Felírástól elválasztják azért, mert hosszas tanácskozásra nyújthatnak alkalmatosságot, midőn tehát a' KK. a' kerületi végzést hozták, nem csak egy országos határozattal, és Felírásokkal ellenkezőt rendeltek, de egyszersmind adott szavakat is megszegték — vallyon pedig azért, mert a’ fő RR. a‘' RR. véleményeiket nem osztják, elegendő ok légyen e hogy a’ Kormányai való tanácskozások, és alkudozások megakadályoztassanak? vagy az a’ mi már ma tetszett holnap megváltoztassák? a* köz Ítéletre bízza; a’ szólló részéről mind ezeknél, mind pedig azért, hogy a’ 1830-iki példa ne veszedelmeztessék, vagy legalább azon jus a’ Kormány előtt utálatossá ne tétessék, részéről a’Küldöttség kinevezésére szavaz azon fogva is, mert 1830-ban a’ RR-ek a' szükség felfedezése végett 0 Felségének köszönetüket tevén, nem kívánja azt a’ mit a’ RR. végzésükkel kívánni látszatnak, hogy t. i. most O Felsége köszönje meg, hogy Küldöttjével értekeztek légyen. — Egyébiránt minthogy C. Lederer Ő Felségének Küldöttje részéről azt hiszi, hogy tiszteletlenség nélkül nem is lehet elmellőzni azon czélt, mellyre kiküldetve vagyon : ezeknél fogva tehát minthogy ő a’ kerületi végzést következetlenségben látja az országos határozattal, továbbá, minthogy azt czélra vezetőnek nem tartja, az ellen szavaz, 's megegyez, hogy az 1830-ik példájára egy Küldöttség neveztessék. Szerémi Követ £Poszúvetz SigmondJ: X' kerületi végzést szinte nem pártolván, a'szükség megtudása végett az 1830-ik esztendei példára egy Küldöttséget neveztetni kíván. Mármarosi Követ (Jloricz PéterJ: véleménye szerint a’ Felírás folytában keletkezett Kir. Decretum a' Tanácskozásoknak fő tárgya, mert a’ katona állítás a' kir. Előadások közt is első helyen vagyon kitűzve, és ha az Országos RR. a* katonai mennyiség megtudását szükségesnek tartották, a következetség azt hozza magával, hogy midőn Ó Felsége a' RR-ket a' felől Küldöttje által értesíteni kívánja, az alkalmat használják -- ugyan azért ő az lS30-dik példájára egy Küldöttséget neveztetni kíván , melly a’ szükséget megtudván , azonnal vétessék tárgyaltatás alá. Horvát Országi Követ (Dominick SáudorJ: A' kir. Előadások tárgyában jelen Országgyűlésen olly sok, és velős kijelentések tétettek, hogy azok után felettek szóllani csak ismétlés volna • mi végből előadását egyedül a’ szükség megtudására szorítja ; — e részben a' Törvényhozó Test bizonyos fentartás mellett kívánta magával a’ katonai ujonezok szükségét közöltetni, O Felsége pedig a RR. ebbeli kívánságukat teljesítendő, Magyar Ország fő hadi Kormányozójat e czélból kiküldötte; a' dolog illy állásában, ha az adott Ígéret szentségét az egyesek kötéseinek íentartani kelletik; mennyivel inkább megkívánja azt a’ Törvényhozó Test szentsége, es méltósága, ugyan azért részéről a’ kerületi végzés ellen szavazván, az Elölülőnek javallata folytában egy az 1830-ik esztendei példára eljárandó Küldöttségének kinevezését kívánja. ^ eszprémi Káptalan Követe fBeZerédg MiklósJ : A’ m. kir. Személynek ur hivatalos jelentése főj tában azon kerületi határozatot nem pártolja, hogy az ujonezok szükségét tárgyazó adatok csak akkor tudassanak meg, ha a1 szóllásszabadsági sérelem felterjesztve lesz, ugyan is ezen váratlan végzés további fenmaradása esetében az Orzággyűlése vissza verettetnék azon szerencsétlen mezőre, hol szinte 4 holnapokig vesztegelte egy rész kissebbsége miatt nem tudott s mmi jót, semmi üdvöst eszközölni; — a’ nagyobb meg a’ dolgot túl feszítvén helyéből mozkeptsnem yala; -továbbá midón a1 szóllásszabadsági junctim, és záradék megbukott, 1