1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
371 döttség minél előbb, a’ már egy időtől fogva megérkezett Biztosától Ó Felségének a’ Felírásban kért ujonczok eránti szükséget megtudhassa. Bátsi Követ (Odry József): A' mult October 31. Felírás folytában Ó Felsége által B. Lederer lovassági Tábornok kiküldetvén, a’ RR. kerületi végzésnél fogva azt határozzák, hogy a’Véle a’ szükség felett, mind addig nem értekezendnek, még a’ szállás szabadsága tárgyában a’ Fő-Rendekkel a’ megegyezés meg nem történend, ez pedig azon fogva történt, mert uémellyek azt hitték, hogy a’ Fő-RR. a’ szóllás szabadsági sérelmekbe különben megegyezni nem fognak. — Küldői azonban ezen véleményt nem osztják, mert ők azt hiszik, hogy a’ Fő-Táblán ugyanazon hazának fiai és szinte hazafiak vágynak, kik hogy ha által fogják látni, hogy az alkotmány megsértetett, annak orvoslását kívánni bizonyossal! ok sem fogják elmulasztani, ’s minthogy továbbá Küldői a* Kormányba bizodalmukat kívánják helyheztetni, részükről megegyeznek, hogy a’Felírás folytában a’ szükség niegtudása végett egy Küldöttség neveztessék.. Szabadka városa Követe (Demerácz Alajos): Neki is Küldői meghagyták, hogy a’kegy. kir. Előadásokat pártolja: pártolnia kelletik tehát azokat főkép jelen környülállások között. Méltóztassanak a’KK. és RR. megemlékezni az Augustus 5ki kerületi tanácskozások eredményéről, mellv a’ volt, hogy a’ k. kir. Előadások Iső és 3dik pontja tárgyallásába bocsátkozni fognak ugyan, de az Iső pontról készülendő munkálatot, mind addig fel nem terjesztik fejedelmi elfogadás végett, mig a’ Pesti, mellyet Sept. 13án letenni méltóztattak, ’s a’ szóllás szabadsági sérelmek tettleg megszüntetve nincsenek. Kétségbe hozni tehát nem lehet, hogy a’ kir. Feladások Iső pontjára nézve is, nem csak a’ beereszkedést; hanem a’tárgyallásnak felterjesztésig való bevégzését is előre elhatározták. — Ennél fogva szembeszökő következetlenség volna, ha a’ KK. és RR. ezen kétségtelen végzésük ellenére, a' mellyről nem csak ön magok elevenen emlékeznek, hanem az országos Irományok között világos bizonyítvány is találtatik, — most a’ katonai ujonczok szükségének megtudását is elmellőznék. — De nem egyedül következetlenséget, hanem tudva lévén az, hogy O Felségének Megbízottja a’ katonai ujjonczok szükségének bemutatása végett, kívánságuk értelmében már több napok előtt Pozsonyba érkezett, és halasztásban azon méltányosságnak is érzékeny megérintését látja, a’ mellyet O Felsége megbízottjának személye eránt az emberi gyengédség parancsol. —- A’ midőn a’ KK. és RR. a’ szóllás szabadsági sérelmeknek elnevezett nehézségek megszüntetését kikötik, mi előtt a’ kir. Előadások Iső pontjába bocsátkoznának, magoktól gyaníthatják azt, mintha a’ felséges Kormányt arra mintegy kénszeríteni akarnák, hogy az a’ kérdéses eseteket mind annyi sérelmeknek elesmérje, ha azokat ezeknek nem is tartaná. — O részéről azt gondolja, hogy a’ panaszos esetek, mivel részint rendes per utján vannak, részint attól márki is kerültek, következésképen a’ törvény szabta forma szerénti tárgyalásuk el nem mulasztatott, sem az igazságos sérelmeknek, pedig az 179°/i: 13dik t. ez. csak az igazságos sérelmek orvosoltatását biztosítja; sem az Országgyűlésen tárgyaltatni szokott anyagok sorába nem tartoznak, ’s ennél fogva a’ F. Kormány azokat ollyasoknak, vagy is sérelmeseknek, szent tisztje elleni cselekvés nélkül el nem esmérhetvén, jelen köruyülállásokban a’ kívánt figyelemmel és tekintettel meg nem ajándékozhatja. — Számos nyilatkozásokból tapasztalni volt, hogy a’ KK. és RR. nagy része ezen orvosoltatásnak sürgetésével, ama szerencsétleneknek, a’kik a’ szóllás miatt elítéltettek, vagy hasonló sorstól ezután tartanak, ez utón szabadulásokat nem annyira kieszközölni, mint kiküzdeni kívánják. <*) azonban azt tartja, hogy ezeknek sokkal tanácsosi) volna kegyelemért folyamodni, mellyet Ő Felsége jóságos szivétől bizonyosan kinyernének, mint a’ meg nem járható utón menekvést bia ban keresni. — Nyitrai Követ (Marczibdnyi Lőrincz): A’ mi a’ szóllás szabadságát illeti, azt mint sérelmet Küldői is felterjeszteni kívánván, szinte részéről pártolja, de egyszersmind törvényeket, a’már előadott utasítása következésében alkottatni óhajt, — ez iránt azonban Küldői véleményét több előfordult alkalommal bővebben kijelenté. — Mi pediglen az előhozott, és a’ kerületi RR. által megállapított ugyan, de Izenethez nem jött záradékot illeti, hogy t. i. mind addig, mig a’ szóllás szabadság eránti sérelem Ö Felségének kegyes szine eleibe felterjesztetni nem fog, a’ kegy. kir. Leirat tárgyába bocsátkozni, sem a’ szükséget addig megtudni nem fogják, azt részéről világos utasításánál fogva nem pártolja, ’s ellene szavaz, — továbbá az érkezett kegy. kir. Leirat eránt a’ maga észrevételeit ezennel előadni kötelességének tartja. Ezen kegy. kir. Leirat az ország által tett Felirás következésében, melly által az ujonczok adása végett a’ szükséges adatok kérettettek, érkezvén, minthogy O Felsége a’ szükségnek megtudását vélünk körfeni kívánja, nem foghatja meg, mi módon már mostanában tagadhatnák meg azt; annyival is inkább, hogy azon kitudás után ia a’ Karok és Rendek érkezett utasításuk következésében szabadságukban fog állani, a’ kívánt ujonezokat megajánlani, vagy pediglen utasításaik szerént az iránt még némelly észrevételeket tenni —• 93 * LX. Orszdyot Ütés. — November H-kén 1839.
