1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
3G 111. Országos Ülés. — Junius 17-kén. diil azért áll oily szilárd alapokon, mert állandó katonaságunk száma tcllyes, és ellenkező esetben a’ jótállást azokért a’jövendőre nézve ugyan ki merné magára vállalni í továbbá a’K. Előadások második tárgya más egyebekkel együtt, mint egy örökösödési kötelesség gyanánt szállott reánk a’ múlt Diaeláról, melly az urbér elintézésével sokat tett ugyan az adózó nép hasznára, de ennek még is valódi házi nyugalma csak akkor szereztetik meg, midőn a'szállás adás, legsúlyosabb terhétől megszabadul , és a5 sok visszaélésekkel járó deperditáknak még neve is megszűnik. — A’ harmadik pedig a’ Duna szabályozása, melly a’ kereskedési tárgyba vág, ezt pedig a’ múlt Diaeta legelső helyen kívánta felvenni, ’s most is azt óhajtják több megyék adott utasításaikban, — nem is használ sem az urbér az adózónak, sem a’ tagosztály a’ földes urnák, miglen a’ kereskedési tárgy elintézve nem lesz. De hallám mondatni, hogy a’ közben jött legújabb országgyűlési tcstülésiink kiegészítését illető Pesti sérelem által, nemzeti közbátorságunk, szabadságunk lévén veszélyeztetve, miglen ez orvosolva nem lesz, addig semmi másba ereszkedni nem lehet, — 's nem tanácsos. __ Azonban hasonló mit már többször állítottak azon tárgyakról is, mellyek az előleges sérelmek nagy tömegében foglaltatnak, t. i. ezek szőnyegre jöttekor szinte ünnepélyesen kimondatott, hogy sark törvényeink lévén sértve, sótt alkotmányunk sarkábul kivetve, mind addig más törvényeket alkotni nem lehet, a’ míg csak a’ fenállók megtartása eránt, bátorságositva nem leszünk, az elkövetett sérelmek nem orvosoltatnak: — mind ezek daczára azonban hála az Istennek! a’ mig ma is hátralévő orvoslás esetében is fenáll Constitutiónk, sőtt talán ez ólta hozattak a’ legüdvössebb Törvények, és ezek azon nézetek, mellyeknél fogva ő a'Pesti s egyéb időközbeni sérelmeket a’ kegyelmes kir. Előadásokkal együtt óhajtja felvétetni. Pest városa Követe (Trettrr György): Küldőinek világos meghagyásából az első kerületi Ülésben azon részesülést a’ törvényhozói test foglalatosságaiban követelte a’ sz. Kir. városokra nézve, mellyek őket egy sarkalatos Törvénynél fogva illetik, egy Törvénynél fogva, mellyen a Constitutiónak kapuja, mind a’ 4 Statusnak egyenlően kinyílik. Kívánta, és kérte hogy a’ sz. Kir. városok éppen úgy, mint a megyék részesítessenek az Elnökségben, Jegyzőségben, és mindhogy a’ Censorok válaszatása szinte a'kerületi Ülésekben történik, választassanak a' városi Követek közül is Censorok, végre ha a' kerületi Ülések lemondván az előleges tanácskozás bélegéről , magoknak valami diplomatics erőt, és hatalmat tulajdoníthatnak, ha azokban csakugyan a’voksozás utján izenetekre készítetnek javaslatok, mellyek a’ KK. és RR. nevében nyujtatnak be az alsó Táblánál, akkor a’ sz. Kir. városoknak szavazatai, mellyek kétségkívül a’ KK. és RR. közé tartoznak, vétessenek szinte egyenkénti számításba. De ezen törvényes kívánattól elmozditattak a’ sz. Kir. városok, még pedig a’ szavazás utján, a' nélkül, hogy akkor is voksaik egyenként számitattak volna. Azért küldőinek világos meghagyásából oda nyilatkozik: hogy az eddigi kerületi conclusumok, és javaslatok nem a’ KK. és RR. conclusumai és javaslatai, és az eránt ünepélyes óvást tévén, azt a'napló könyvbe beiktatni kéri. — Egyéberánt azon állítás megczáfolására, hogy a’ sz. Kir. városok az roszágos Ülésekben sem bírtak egyenkénti voksolási jussal, melly állítást Bihar Vármegye külömbféle citátumokkal támogatni iparkodott, kéntelen következendőket előhozni nem csak a’ 17-dik század volt olly jogosságos, és politikai tapintata olly helyes, hogy nyilvános Törvényben kimonda a'sz.Kir. városoknak Magyarország képviseléséből nem kell kimaradniok, nem csak az 1608 Törvény nem irtózott attól, hogy a’ sz. Kir. városokat az Ország 4-dik Rendének nevezte, és Követeinek voksokat tulajdonított, hanem már a’ Constitutionak zsengéjétől fogva voltak a’ sz. Kir. városok képviselői joggal felruházva. Mutatják azt azon számos kir. meg hívó Levelek , mellycknek nyoma már 1378-dik esztendőtől fogva talál tátik , és folyton folyvást a' sz. Kir. városokhoz küldettek, és most is azoknak Archívumaiban találhatók. De bizonyítják ezen czáfolhatatlan oklevelek azt is, hogy abban az iidőben , midőn a’ nemesség az Országgyűlésekre személyesen megjelent, vagy midőn a’ Megyék, több mint két Követet küldöttek, a’ városok is felszólítanak, a’ mint azon meghívó Levelekben foglaltatik, ,,certum, et notabilem numerum ex concivibus suis“ vagy „certos ex vobis idoneos“ vagy ,,tres aut quatuor de medio vestri cum plena facultate“ küldjenek; végre megmutatják az 1609-dik és 1711-dik évek közt tartatott számos Diaetáknak Actái, hogy midőn fontosabb tárgyak vita alá kerülvén az egyenkinti voksolás helyet talált nevezetesen a' Nádorok: Thurzó György, Draskovich János, Pálffy Pál elválasztásában, a' pragmatica Sanctio elfogadásában, a' fölségsértési Czikkely alakításában, a sz. Kir. városok is egyenként felhivattattak, és egyenként voksoltak. Az ellenkező gyakorlatra pedig nem találtatik példa, sőt 1618. magok a’ KK. és RR. azt a’ körülményt, hogy a / bánya városok szavazatai csak egy voks gyanánt számítatni kezdettek, mint előleges, és minden diaetalis tractatus előtt orvoslandó sérelmet Ö Felsége elébe terjesztették. így tehát a’ negyed'k Rend az egyenkénti voksolási jogát majd-nem a'jelen korig gyakorolván, csak az utolsó Diaetakban gatoltátott annak teljesítésében, azonban a’ múlt Diaetának Actái mutatják, ogj ez is csak ünnepélyes ellenmondása mellett történt. 11a egyr egész Status sarkalatos constiti
