1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
Ili. Országos Lies. — Junius 17-kén. 35 szózatok is panasz . * tiagyobb \cs/cd^lcnibon vagyon c a bel— vs^y kiil bátorsíi^ I sut vészé•leiemben vagyon c’ az egyik vagy másik, aztat hosszabb országgyűlési tanácskozások fogják mutatni, azt azonban meg is szükségesnek látja megjegyezni, hogy a’ K. Előadásoknak a' katona állítást magában foglaló pontja, mind a kettőt egyformán érdekli, és hogy bírálatot arról, mellyik legyen nagyobb veszedelemben, ha csakugyan veszedelemben vagyon, hozni csak úgy lehet, ha e‘ tárgy báni állás (ismertetik, czlet pedig csak úgy ismerhetni meg, ha az 1830 évi Országgyűlés példájára a szükség fel fog fedeztetni, és így ezen hasonlítás, és ebből eredő következtetés idő előtti;— Mutatják tehát mind ezek, hogy a’ mit Zalának Követje mondott, a’ nyilványos Törvényt nem gyengítik, a kixánt czéltól pedig inkább elmozdúnak, mint chez közeliinek, — és így az 1790: 13. Törvényczikkely ny ilvános rendeletéhez ragaszkodik. Eltávozva így nézeteikben egymástól, az említett sorozat tárgyában, a’ czélban, a’ haza boldogsága előmozdításában t. i. bizonyosan kezet fognak, kezet abba is a" mit Zalának Követe a' városokra nézve mondott, okúi részérül azt is adván, hogy legfőbb baj úgy' is a’ Haza különböző polgárainak nem csak külümböző, de gyakran ellenkező érdekei — ezeket a’ mennyire lehet öszvehangzásban , és ezek által a' nemzeti erőt nevelni, és így az alkotmány t biztosítani fő kötelességnek üsmervén, reá áll a még ezen Országgyűlésen kinevezendő választmányra, — melly elv légyben ez által követendő, csak bővebb tanácskozások után liatároztathatván el — a" napló hitelesítői ,eránt szinte egyetért Zalával — egy et különösen abba, hogy ezeknek megadása a'törvényhozási viszony ban úgy sem tévén lényeges változtatást, ezen csekélységet megadni ngy an igen kevés, de megtagadni botránkoztatás ! Veszprémi Káptalan Követe (Bezeredy llliilósj, az 1608-ki Kor. utáni 1-ső Törvény Czik, ’s több más a* teremben már ma is annyiszor idézett Törvények az egyházi Rendnek éppen úgy mint a’ Kir. városoknak országgyűlési állását kijelenvén, 's ezt még ma is, bátor né mii némű változtatással az osztó igazság is, a’ Haza köz érdeke is, a’ képviselői rendszer valódi fogalma is méltányolni javalván, — úgy hiszi, midőn az egyházi Rend is törvény adta képviselői igaza mellett felszólal, ’s jelen befoly ás nélküli hely zetét fájdalmassan panaszolja, ’s ehéli sérelmét a1 Kir. városokéval egy ütt orvosoltatni kívánja, csak kötelességét tely csili, csak Hazája alkotmánya eránti tántarilhatatlan ragaszkodását bizonyítja, sőt ha azt nem tenné, éppen akkor mondhatnék érdemetlennek azon kiváltságokra, mellyeket ha talán még ismér is, tud is, — de már nem becsül, nem mélytányol, ’s gyakorlattal is az utóduknak sértetlenül átadni nem törekedik. A’ jelen egyházi Rend nem kíván méltatlan utódja lenni, azon nagy nevű Eldődoknek, kiknek a’ Haza s Király eránti érdemeit hirdetik Törvényeink, magasztalják honi történeteink, ’s a’ rnellyek nézetéből a Haza bölcs attyái a' törvény hozásban is részeltettek: — erősen ragaszkodik a1 mostani egyházi Rend is ezen áldott Árpád atyánk szerezte földhöz ’s édes örömest ragad meg minden alkalmat a’ Haza ’a Fejedelem egymástól soha el nem választható közjavának előmozdítására, — de kérdi munkálodhatik e’ ezen nemes czélokra sikeresen mostani puszta jelenlétből álló megszorított helyezetében? illy tekintetektől vezéreltetvén, Küldői nékie különösen meghagyták, hogy első adandó jó alkalommal figyeltetné a’ KK.és RR. holes előre gondoskodását azon visszás, azon méltatlan,’s még igen röv id idejű gy akorlatra, minél fogva, mind az egy házi, mind a’ városi Rendnek csak puszta ülés, 's néha ez is igen szorított engedtetik, — szavazatra pedig a' künyen történhető, s olykor eisern kerülhető meghasonlás esetében, még csak egyetlen egyre sem tarthatnak számot, — ’s ezek folytában hívja fel a’ KK. és RR-nek törvényes igazság szeretőiét, hogy azon esetre, ha a' jelen körülmények ez országgy iilési egész testület elrendezését nem engednék, méltóziatnának az egy házi Rend és kir. városok említett érzékeny sérelmét részletesen felvenni, ’s nekik csak ideiglen minden további következtetés nélkül igazságos arányban szavazatot is adni, — annál is inkább, merta’magyar Törvény hozás története azt bizonyítja, hogy a’most fenálló országgyűlési rendezet is, csak több századoknak egy es eseményeknek, visszaéléseknek, ’s külümbféle érdekeknek szüleménye, ’s következése; de legtanácsosabb is a’ sóba rendszeresen nem készített alkotmány t e’ részben is csak részletesen kiigazítani. — Ezeket kiválttá Küldői nevében a’ KK. és RR. eleibe terjeszteni, ’s maga igazolása végett a’ Jegyző Künybe vezettetni. Mi már most azon kérdést illeti, — a’ K. Előadásokba e’ vagy egyeb közbejött sérelmek felvételébe kelljen e’ bocsájtkozni ? mint bogy a' K. Előadásokban az újabb akár miféle sérelmek előterjesztésére is ny ilván felszóllíttatnak a'RR. részéről egyenest s mindenek előtt, kíván be menni a K. Előadásokba, mert ezen lépéssel jó Királyunk törvény es kívánságának is, nemzetünk igazságos óhajtásának is cleg tétetik. — Még is mivel az Előadások úgy is a’ legelólegesebbsiirgetősebb tárgyakat foglalják magokban, — ugyan is az első pontnak betöltése vagy is az ujonezok hova előbb megadása szoros kötelességünkben áll, — sőt ezzel az emberiségnek, vagy világosabban azon polgártársainknak tartozunk, kiknek 10 évek inulta után leendő elbocsájtatások cránt a’ nemzet 1830-ban kezeskedett; —de a’ kül- s bel bátorság fentartása is sürgetőssé teszi ezt, mellyr most talán egye-9 *
