1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
31 III. Országos Vies. — Junius ll-kéti. .,k azt 'derítvén ki, hog) a' Kir. Előadások nem a' Kormány érdekéi egyedül, de a Nemzet IZtuZví és jólétét ’’s leginkább ezt elómozditó tárgyakat foglalnak magokban. Kzt elme bocsájtván Zala Vn.egyének Követe egy elmés, de a' Törvény szavaival, sót leikéül sem egyező magyarázatai ád a' többször említett sarkalatos Törvénynek — ő ezen ellentételt részi, vagy kiegészítő ezen törvény, azaz magában foglalja mind azt, a’ mi a’ törvényhozás által teendő, vagy nem — ha nem kiegészítő, akkor kéri Zala Vmegye Követét, méltóztasson azon Törvényt előmutatni, a’ melly ennek folytatása, ha ezt előmutatja, és ha ebből meggyőzi nézetei hibás voltáról, akkor a Törvénynek hódolni fog —ha kiegészítő, a mint ezt Zala Ymegyének Követe elismerni lálszalik, mert más törvénynek említését nem teszi, és az egész okoskodását csak ezen Törvényre alapit ja, akkor megvallja az 1790iki 13ik Törvényczikkely, a’ meJJynek szavai: „pertractatis debite Proportionibus Regiis, cuncta justa Regni gravamina, in qualibet Diaeta effective, et inornisse tollantur,“ olly világos, hogy a felveendő rendre, és sorzatra csak kétség sem eredhet, azt teszi t. i. hogy miután az Előadások rendesen tárgyaltattak, az ország igazságos sérelmei is orvosoltassanak, méltán lehet tehát csudalkozni, hogy akkor, a midőn a Törvény a* K. Előadásoknak ill) nyilván) os elsőséget ád, és ezeknek rendes tárgyaltatását előlegcsen parancsolja, nem csak hogy rendesen nem kivanja ezeket tárgy altatni, (a mi ha nem puszta szó lényeges tárgyaltatást foglal magában) de niég ezeknek tanácskozásában sem kíván belé ereszked„i, — annál furcsább még az, hogy Zala Vmegye Követe magokban az Előadásokban keresi ellenkező véleményének támogató okait; ezekből ’s különösen ezeknek záradékjából ő ezt következteti egyedül, bogy a’ Fejedelem szent szava biztosít arról, bogy az említett Törvény mind két részének in égfel előleg, a' Kir. Előadások tárgy altatása után az ország valamennyi sérelmei elintézésével is kívánja megny ugtatni a’Nemzetet, — ’s miután nem csak a’ Törvény, a’ mellynek rendeleté i runk Királyunk előtt szent, és igy magában elégséges, — de még felséges szava is, a' melly minden kétséget kirekesztve biztosit arról, bogy a’ sérelmek még ezen Országgyűlésen fognak elintéztetni, — nem de inkább arra kellene bírni bennünket, — hogy' még azon esetre is, ha a’ Törvény a’ nemzeti sérelmekre egyoldalú 's káros volna is, a* mit állítani semmi esetre nem lehet, még akkor is ezen K. kijelentésben nem csak a’ Törvényeknek kény szerítve hódoljanak, hanem ezekben megnyugvásokat is felelik. — És igy a' midőn a’ Törvény iránti minden tekintetet kirekesztő hódolat ennek engedelmeskedni parancsol, de az ismételt kijelentés még ezen kívül biztosítást, és ny ugtalást foglal magában, akkor különösnek látszik előtte, hogy Zala Vmegye Követe a’ K:Előadást érdekleít szavait a’Törvény" rendeietc clmellőzésére inkább, mintsem ennek teljesítésére akarja okul használni. Állítja tovább a' tisztelt Követ, bogy hidegen nem tanácskozhatnak, ha az út elzáródik elüttök a’ Nemzet fájdalmas sebeit () Felsége eleibe terjeszthetni, és ezeknek orvoslását eszközleni. Azonban engedelemmel légyen mondva, ő azt’ a történetekkel ellenkező állításnak ny ilatkoztatja ki, mert különben is csak a’ sorozatról lévén a’szó, eztet tenni senkinek még csak szándékában sem volt, bizonyítják előadásának valódiságát a’ már ma, de kerületileg is foly t tanácskozásaik. — Abba hogy' félelmet ne ismérjen a’ Kormány, hogy szeretet és igazság legy enek v ezér elvei, ki volna ki Zalával egyet nem értene? de éppen midőn ezt mondja, mondódik általa az is, hogy- azon esetre, ha a’ Festi sérelemre megnyugtató válasz nem jön, ő semmit dolgozni nem akar, annál kevésbé felterjesztéseket tenni, már hogy" ezen előadásban ollyan valami foglaltatik, a’ mi ha félelmet nem gerjeszt is, mert bála az egeknek ettől Kormányunk igen igen messze vagyon, még is ezen záradék a’ dolgot nem a’ szeretet, és igazság, hanem az erőltetés mezejére viszi; hogy' pedig a’ minta* Kormánya’ félelemtől ment, és mentnek kelletik lenni, ugyr mentnek bár minő ba erkölcsi tekintetből is, — kivévén azon erőltetést, a’ melly' a’ dolog igazságából ered, eztet Zalának Követe is velem együtt fogja ismérni;— Eztet azon záradékra, a mellyel Zalának Követe említett, addig is, míg ezen tárgy i kérdés netalán bővebb vitatásra szolgáltatna alkalmat megjegyezvén; — aztat a’ mit az erősebb, és gyöngébb rész külömbségére hallott mondatni, mind a* dolog valódi állásával, mind a’ Törvények értelmével ellenkezőnek, kiilömben pedig tanácsosnak sein ösméri.—Erős a’ Fejedelem, erős a Nemzet, ha őket igazság, ’s Törvény vezérli, ’s ha egyért elmüleg munkálkodnak közboldogságra; — mind a’kettőt gy eugíti a’Törvény megszegése, gy enge mind a* kettő, ha közös érdeküket elválasztva, egyik a’.'iuásikától elszigetelve áll. Nem is lehet itten tehát sző arról, ki tegye leginkább ezen tekintetből az első lépést;— nekünk jelelte ki a" Törvény a’ felirási just, a’Kormány a’válaszokat ad ja, ezekből ered a’ Törvény; minket illet tehát az első lépés, hogy pedig ezt tehetik a nélkül, hogy' a’ nemzeti méltóság legkevesebb csorbulást szenvedjen, ennek a’ Törvények, ’s törvényes szokás annyi tanúbizonyságai. Hogy' a’ panasz is tisztelet, mert bizodalmát mutat, nem hozza kétségbe, — de Tajdalmas minden esetre akkor, ha úgy történik, hogy felejtve mind azon jót, a* mi történt, felejtve azt, a mi a'jelen esetben a’ K. Előadásokból reájok arásztalni czéloztatik, ezt elmellózve csak panaszok terjesztessenek fel,— fájdalmassabb még, ha a’ törvény ösvényétől távozva első i w
