1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 46. országos ülés - 1839 / 47. országos ülés - 1839 / 48. országos ülés - 1839 / 49. országos ülés

ALIX. Országos Lies — October 1T-kén 1839.

337

28-ik Septeuiberi országos Ülésben foglalt kijelentését tehát fentartván, ennek utóbbi részét a1 most újított előadás szerent módosíttatni kívánja.

A’ királ)i Szeniélynök az úrbéri tárgyú Törvén) javallat illető szakaszainak az országos határozatok következtében készített ujjabb szerkezetét rendelvén felolvasni.

Dokus László országbírói Itélőmester a1 második §. szerkezetét egészlen felolvasta. A’ mikor is

Ungb Vármegye Követe QBer/iáth Zsigmond) igy szállott: ha valaha szüksége volt a’ Követnek igazolására, úgy most Ungb Vármegye Követeinek igen is nagy szükségek van, hogy magokat igazolják, — tudositatván ugyan is általok Ungb Vármegyének Rendei a’ Verbőtzy i-só Részének 40-ik czimje megváltoztatásáról, azok azt érzékeny megilletqdéssel fogadták, és a1 Hazának minden Törvén) hatóságait azon czirn tellyes erejében való fentarsására Körleveleik által felszólították ; minek azon következése Ión, hogy a’ többség igen is helyeselvén Ungh Vármegye Rendéinek véleményét, és kívánságát, azt az országos Üléshe pártolta; visszamenvén azonba a’ kérdéses czikkcly módosítás .tekintetéből a’ Kerületekre, imé jelen vaq a’ végzés, melly módosítás helyett az I-ső Rész 40-ik czimjét sarkából egészen kiforgatja; méltán kérdezik tehát már most Kovetjeiktől Unghnak Rendei; mi úton vesztették el azon czikkelyt, mellyet az országos Ülésbe a* többség megtartani kívánt. 3Iind azon argumentumok, mellyek ezen czím ellen feihozattak di. ploniaticai tekintetből méltán öszyeolvaszthqtók ezen egyre, hogy tudniillik azon czimnek fentartásával a’ contributionalis fundus megkevesednék, vag)r éppen az elfogyás örvényének lenne kitéve; miután azonba a1 gyakorlat ellenkezőt mutat, mert noha ezen törvény czim ereje mellett a’ leszálitás századokig diyatqzott, még is az országos Öszveirás bizonyítása szerént a’ contributionalis fundus, majd nem két annyira szaporodott; világos, hogy az érintett czim ellen felhozott theorcticum argumentum a’ gyakorlati mellett úgy dűl el, mint egy kártyatorony; nékie tehát kötelessége a’ Karokat felszólítani, hogy a’ szerént, a’ mint az ő Törvényhatósága szorgalmazta, a’ kérdésbe lévő Törvén)czikkelyt pártolni méltoztassanak.

Szathmár Vármegye Köyele (Jíende Zsigmond): szinte hasonló utasítással lévén ellátva Megbízói által, a* mit Ungb Vármegye Követe előadott, magáévá tette, 5s az Izenet ellen szavazott, azon hozzáadással: hogy Küldői azt sem látják igazságosnak, hogy a’ kibetsülés esetében köteleztessék a' földes úr az úrbéri telek haszonvételginek árát is kifizetni; azonban a’ jobbágy által tett javi-^nyes**«*tások kifizetésére készek. kutsigán ejtett gcp0i(D6ií

Trentsén Vármegye Követe [Martzibányi Antal): Ungh, és Vas Vármegyék felszólítása kö-0rvo«lá»iról. vétkezésében, nyert pótló utasításánál fogva kijelentette, hogy Küldői is az I-só Rész 40-ik czimének egészben; fentartásáp óhajtják.

Fest Vármegye Követe (Szentkirályi Móritz) : Küldői az anyautgsitásban kötelességül tevék, hogy az úrbéri törvényeket épségben’s változtatás nélkül megtartani igyekezzék; később pótló utasításokban meghagyják, hogy az I-ső Rész 4Q-ik czimjét pártolja: ezen utasítása szerént kívánta már azon alkalommal, midőn az 1836-ki 4-ik törvény legelőször tanátskozás alá vétetett, ezen Törvény épségben megtartatni, — ugyan ezt szorgalmazta, a’ legközelébb tartatott országos Ülésben is, midőn e’ tárgy a kerületi Ülésre visszautasittatott, mert úgy van meggyőződve, hogy a’ 4-ik Törvéuy épségben megtartása által az I-ső 40-ik czimje is fentartathatik, a’ midőn világos szavakkal a’ többször érdeklett 4-ik c-zikkely azt továbbra is megerősíti; azonba a5 KK. és RR. az I-ső Rész 40-ik cziIlijére nézve tett két nevezetes változást az országos Ülésben is meghagyták, ‘s igy igen term szetes, hogy a’ következett kerületi Ülésben a’ kibecsülés módjait kivévén, a’ most tanátskozás alatt lévő szerkezet szerént szavazott. Jelenleg azonban ismét tanácskozás alá kerülvén a’ tárgy, a’ Rendeket felszólítja, hogy az 1836-ik esztendei 4-ik törvény szerkezetét változtatás nélkül tartsák meg: mert csak eképen tarthatjuk meg épségben az I-ső rész 4o ik czimjét is, eképen kerülhetjük el annak a’ mag) arazás szjne alatti változtatását.

Vas Vármegye Követe (Berta Antal')', miután az 1-só rész 40-ik czimjének fentartására Fül. dóit is felszólították Ung Vármegye Rendei, megszóllalni néki is kötelessége: Verbőtzy I-so részének 40-ik czimje azt rendeli: hogy az atyai vagyont, és igya’ belső telket is a’ gyermekek közt egyenlő részekre kell felosztani, és ha illyes atyai belső telkek nem volnának, melylyeket több részekre fel lehetne osztani, akkor a' jobbágyot kell leszállítani, ezen törvény erejénél fogva eddig az volt a’ gyakorlat, hegy annyi telek becsültetett ki, a’ mennyi osztozó testvér volt, most azonba a’ kerületi szerkeztetés szerént ha tiz osztozó testvér vanis, és így tíz telekre van is szükség csak egyet lehet kibecsültetni, ez pedig ellenkezik az igazsággal, mert mi igazságból jön ki, hogy egy testvér is egyet, tiz testvér is egyet betsültethessen ki? Ö tehát a* kerületi javallatot el nem fogadhatja. Nem is tart e’ részben az adó alapja csonkításától, mert noha Verbőtzy idejének már elmúlt 3o0 esztendeje, ’s azolta szabadon gyakorolták a’ leszálitást a’ Törvényhatóságok előtt, a’ Helytartó Tanáts is csak 1790 dik esztendőtől kívánta az illy eseteket felterjesztetni, az adó fundussa még sem kevesedett, hogy lehetne tehát attól tartani, hogy ez ediggi gyakorlat fentartása miatt csökkenjen, a’ midón már most azt is meg kell venni a’ földes Urnák, a’miért néki a’ jobbágy semmit sem adott. Ha könnyíteni kell az adó tekin-Jegy zó Könyv T, Darab. 85