1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 45. országos ülés

334

XLV. Országos Vies —October 10-kén 1S3Í).

is viseljen , ezt sem érhetnálás is. és azt a’ mit eddig a’ nemes tartozott csinálni, már most ezen Törvény által a’ szegény adózó nyakába rovatott — ezen okoknál tdiát Küldői is a’ fentebbi it. T. Czikkelyt változtatni akarják akép, bogy minden nemes a’ ki jobbágy telket bir, attól minden köz terheltet ha ezt el nem érhetné, hogy legalább azok, kik jövendőre fognak szerezni, és ha ez né el, csak akkoron az előbbi szerkezetet pártolja.

Bereghi Követ (Pogány József): pedig Megyéje részéről a' Bihari előadást pártolta.

Zemplényi Követ (Pét er ffy Károly): a paraszt telken lakó nemeseknek az adózás aluli felmentése végett Bihart pártolja, ’s a’ ti-ik törvény czikkely által alkotmányunkon ejtett seb orvoslására vele kezet fogván , az említett i i-ik törvény czikkely akkép kívánná megváltoztatni, hogy azon nemesek, kik ezen törvény czikkelynek hozatala előtt szállottak paraszt telkekre, valamint az előtt, úgy ezután is minden adózás terheitől szabadok legyenek. — Abban azonban szívesen megegyezik: hogy kik ezen czikkely alkotásu után szereznek, ’s szerzendnek magoknak illy nemű paraszt telkeket a’ 11 -ik. törvény czikkely rendeletének súllyá alá essenek, ’s az akként őket illető terhek viselésébe részesüljenek , csak azt tarvtván igaszágtalannak, hogy a’ törvénynek visszaható erő tulajdonitatván azok, kik távolról sem gyaníthatván, hogy a’ törvény által kimondott elv ne onus inhaereat fundo megváltóztathatik, 's a' paraszt telkekre szálló nemes adó alá vettethetik, drága pénzen szerzettek magoknak illyen telkeket azon tellyes meggyőződéssel, hogy a' nemesi terhek viselésén kivül semmi egyéb terhekre nem számolhatnak Most azonban azon szegény nemesek, kiknek szegény voltakhozképest tetemes pénzek fekszik az illy minden terhektől mentnek vélt telkeikben, szinte adózásra kénszeritetnek a’ nélkül, hogy csak azokra is, kik az í-ső rész 4° ik czikje értelmében birt tulajdonostól vásárlottak illy telkeket, kik valamint törvényesen birták, úgy szinte azt joggal el is adhatták, tekintet forditatott volna, pedig a’ törvényes igazság szerint a’ vevő a’ birtok jussán az eladónak képét viselvén szinte azon jussokkal kelletik nékie a’ vett birtokra nézve felruházva lenni — ezek tehát az igazsággal, ’s sarkalatos törvényeinkéi ellenkeznének —ezen törvény czikkely aként kívánja változ. tatni, mint azt Bihar Követe is sürgette.

Szathmári Követ (Kende Zsigmond) : azt hiszi, hogy a' Nemzet Istene sokká megóvja még ezen törvényhozó testet attól, hogy a’ Pozsoni Követ által előadott Indítványt elfogadja, és abból a’szegényebb sorsú nemességnek tökélletes elsülyesztésére, 's a’ gazdagabbaktól való elkülönözésére törvényt alkosson. Midőn a' nemesség az úrbéri állományokban tulajdonának egy részét adóalapnak oda ajándékozta azért, hogy maga a’ Status költségeinek viselésétől megmenekedjen; ingyen sem gondolta azt, hogy ezen jószivességével nemes polgártársai egy része szabadságának sírt ássou; vagy hogy ezen adóteher az úrbéri funduson az 1741: ^-'k törvény czikkely világos értelme ellen örökösen, ’s változhatatlanúl rajta feküdjék. — De nem is lehet attól félni , hogy az úrbéri fundus hasonló parányi kedvezésekkel kevesebbedben. A’ történek változhatatlan folyásában, és a’ népszaporodás rendszerében létezik az ok, hogy annak mindenütt az úrbéri telkeknek az udvari illetőségektől való vég elkülönözéseig mindenütt szaporodnia kelletett. így meri állítani a’ Szóló, hogy az egész Országban az úrbéri Alkotmány az 1715: 8 ik törvény czikkely , és Mária Therezia Urbáriumának behozatalától óta az 1 S2Ö-ik évi országos öszveirásig az egész Országban más fél annyira, Megyéjében bizonyosan két annyira szaporodott. Azért tehát a' 1 1 ik úrbéri törvény czikkelynek megváltoztatását kívánja, és azért Bihari Indítványt tellyes kiterjedésében pártolja

Szabolcs Követ fBonis Sámuel): utasításáé’ részben nem lévén, de Küldöinak szellemét jól ismérvén a’ 11-ik törvény czikkely változtatására szavaz.

Mármarosi Követ £Mihályi Gábor): a' közelebbi Országgyűlésén a’ jobbágy telken lakó nemeseknek köz adó alá való vétele iránt hozott 11 ik T. Czikkelynek tartalma müly aggodalmat, es bános érzést gerjesztett Hazánknak némelly részeiben, azt az előtte szóllott érdem tellyes Követek előadásaiból is által látni méltoztattak, melly bános érzéseknek, és melly aggodalmaknak még bővebbi előadására mind Küldőinek nézeteinél, mind pediglen a' hazában létező számtalan szegényebb sorsú nemesek állapotjok tekintetéből, de leginkább előtte szóllott Poson ^ gye Követének előadásánál felh ivaérzi magát letenni — nem kívánja ő ugyan itten vitatás alá venni azt, mi ok vezérelte az Ország Rendéit a’ szegényebb sorsú nemesekre nézve ezen gyászos törvény czikkelynek alkotására, de Poson Ygye Követeinek előadásán vissza menve méltán tebe. tik fel, hogy az akkori országos Rendeknek a’ Hazánk egész részében divatozott Törvény elleni szokást az Törvény Czikkely által törvényesíteni kívánták, már kérdi a’ Karokat, és Rendeket, valyon ez, vagy bár minő más indító ok volt e’ sok ezerekre menő nem atyánkfiainak szolgái adózások terhe alá való vétetekre — azokat kik közül sokaknak elei az indok viszonytagság&i a mostoha sors által Őseik váraiból egy szűk sövényke közé szorított jobbágy telekre szorul, tűk azokat kik közül sokaknak elei ezen Szabad Haza baditói között öutélt bős véreket, hogy unokáinak szabad honban szabad és minden illyetén adózási terhektől ment életet hagyhassanak, mostan immár az említett T. Czikkely az adózási terhek alá vetette azokat, kik mostan is ha a Haza védelme kívánja védik a’ Hazát, midőn a’ gazdag nemes odahaza kényelmessen mulat,