1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 45. országos ülés
XL V. Országos Ülés — Ont ober lökén 1839. 335 de ha Pozsony megye Követénél; előadását jól fel fogta, ki a’ 11 —ki T. Czikkelyben foglaltattakon kivül, még több terheltetések alá kívánja azon szegény nemeseket vétetni, a’ véle egyértelemben lévök könnyen azt gördíthetik arra, hogy jelenleg a’ nemesnek felkelésére szükség nincs, *s igy már azon kötelességtől mint egy fel van mentve — mellyre csak azt lehet viszonozni, hogy az egek Urát arra kérjük, hogy Fejedelmünkre és Hazánkra az Ulmai szerencsétlen napokat valaha ne virassza, és az akkori, és későbbi romlásokat valaha hazánkkal éreztesse, de azt a’ Jegyző könyvből úgy hiszem senki sem tudhatja, már pediglen majd akkoron mikép kívánhatja meg a’ Haza azon kétszeres adózás alá vetett nemestől azt, hogy ö ezen Hazáért, mely ötét szabadságától megfosztotta, készséggel, és elszántsággal vesse melyét az ellenség fegyverének— Hogy pedig polgári állásunknak, és nemzetiségüknek, csak eddig ’s fenállását egyedül ezen sok ezerekre menő szegényebb sorsú nemeseknek köszönhetjük, azt hazánk történeteinek év Könyvei, és a’ múlt századnak veszélyek eseményei igazolják, kiket mostanság a’ 11 t. Czikkely, ha bár kiváltságaiból vélünk egyformaságban legyenek is, tollúnk eltaszítván a’ meg nem elégültségaek törvényébe taszított, melly uj neme a’ meg nem elégedetleneknek könnyen boszut forralhat, de alég lehet meg fogni, hogy midőn a’ közelebbi Országgyűléseknek systeqaá. ja mindég az volt, hogy a’ kül nemzetek példáját követve népünknek jobb létét eszközleni és azt a’szellemei haladni igyekező nemzetek sorába iktatni kivánta, akkor midőn más boldogtalan nemzetek, kik vagy kevesebb, vagy éppen semmi szabadságai nem bírnak , mindazonáltal polgár társaikat szabadokká tenni iparkodnak, mi pediglen vélünk, egy szabadságban lévőket tsak azért, hogy szegények ha bár alkotmányos állásunk semmi különböztetést a’ szegény és gazda? nemes jogai között nem tesz, és éppen akkor taszítjuk el, midőn még a’KK. s RR. a’ nem nemes nép osztályát is a’ Haza {-minden jogaiban részesíteni kívánják, sok volna még, mellyeket e’ ii. T. Czikkelynek meg szüntetésére felhozni lehetne, de a' tárgynak kellemetlen volta tekintetéből is még csak azon sarkalatos törvényeket felhozni kívánja, mellyeknek szentségét a’ ii. tör. Cz. nevezetesen a’ Hármas könyv í-sö Részének g-ik czimjét az 1351 észt. 11,1725 észt. óik és az iSo5jesz. i-so T. Czikkelynek 17-ik §-sát, mellyel; a’ magyar nemest minden dőre minden adózásoktól menté rendelte, eltiporta, és ezeknél fogva Küldői nevében a’ 11. T. Czikkelynek egészeni megszüntetését óhajtja, ha pedig azt el nem érhetné, Bihar megye ér dem telyes Követe indítványa szerént módositatni kívánja, ne hogy vissza-ható erővel bírjon. Tornai Követ (Gedeon Lajos) miután a’ nemesi Rend nagy terhek viselésével, nevezetesen a’ felkelésbcli, subsidionális, és a’ , múlt, nem különben a' jelen Országgyűlésének végzése szerént a’ diaetalis költségekkel szerfelett meg vagyon róva, mellyek a’ kissebb kiterjedésű Megyékben lakó* nemességre I igen súlyosak, annál fogva Posony Vármegye Követének előterjesztésében, melly szerént a" nemességre újabb, és eddig nem divatozó teher javasoltatik, hárittatni teljességgel meg nem egyezik, sőt Bihar Megye Követével kezet fogva még azon terhet is, mellyet a’ 11 úrbéri Törvényczikkcly a’ nemességre tett, róla levétetni kívánja. Nyitrai Követ (Marczibányi Lőrincz) a’ 11. törvényczikkcly szőnyegre kerülvén, Küldői az eránti akaratját rövideden kijelenteni kötelességének tartja — tudni illik hogy az úrbéri telkeken lakozó nemeseknek állapotja és bánás módja világos törvény által határoztassék el, — melly tárgy a'' midőn előforduland, az eránti véleményét bővebben elő fogja terjeszteni. Thuróczi Követ (Justh Jósef) midőn e tárgyban utasítással elláták, azon vezér elvekből indultak ki, mellyeket Posony is előadott, hogy t. i.a5 terheknek birtokhoz kelletik arányozva lenni — ha pedig ez úttal az 1-ső Rész 9. czimjét 1723: 5 és 1805: 1-ső Törvényczikkelyét megsértetnek lenni gondolták volna — mint azt Mármaros mondotta, bizonnyára ollyan utasítást, a' minő most van, nem adtak volna, hogy pedig majd az ellenség eleibe nem fog mehetni, mert terhelve lészen , ezen állítását Mármarosnak talán, más nép osztályára is lehetne alkalmaztatni — miután tehát a’ felső vidékeken kéntelen lesz a' kissebb birtoka nemes jobbágyi telkeket válalni, ne hogy ez által a nem nemes jobbágyok kivándorolni kéntelenittessenek, a' Küldői a’ személyes terhektől ugyan felmentve, minden más a’ birtoktól járó terheknek fizetésére köteleztetni kívánják; hasonlóan Csongrádi Követ (Kárász István) Bihari Követ előadását pártolta. Veszprémi Követ (Kotsi Horváth SámtielJ Küldői ugyan egy részről az alkotmányt megsérteni nem kívánják, más 1 észről azonban a’ nem birtokos nemeseket a1 házi pénztárba mind az 1802-dik esztendő előtt volt, taksáltatni kívánják-— ellenben Csanádi Követ (Ilire Imre') a’ Bihari Követ által tett indítványra szavazott. Torontáli Követ QForlor Károly') pedig, a’ Posony Vármegye előadását pártolta, mert az Megyéjében már mintegy 10 évek olta divatozik. Abauji Követ (Búrczy Mihály) pedig a’ múlt Országgyűlésén e’ tárgyban felhozottakra hivatkozva Biharral szavaz — minek folytában Az Elölülő, nem lévén, kik nyilatkozni óhajtanának, a’többséget a’ fenálló szerkezet mellett jelentvén ki — egyszersmind felszólítá a’ Rendeket, hogy bevégezvén hová előbb a' Kerületekben az arra bocsátott szerkeztetést azonnal adnák bé, hogy azt is a’ Főrendekkel közölni lehessen — addig is pedig a’ következendő Küldöttség által: Királyi Táblától, Dókus László Országbírói Ité-84* I
