1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 45. országos ülés
XL I. Országos L ies. — October IO-Zv/t ! 830. 3 Vi keletkezesére látják, hogy annak létrehozása nem valami erős alapon nyugodott, ugyan is i833-ikban ha emlékezete ne út tsalja, Májusban tartatott országos Ülésben Somogynak Követe ezen indítványt lévén akkoron azon határozatot jelentette az akkori Elnök ki, hogy ezen kérdés az adó biztosi rendszeres munkálattal szoros egybeköttetésben lévén tsak azzal egyetemben lészen felveendő, — azonba tsak kevés holnapok múltával a* Fő-Rendeknek felszóllitására, mind az előbbi felhívott Törvények, mind pedig országos végzés ellenére létesült a' kérdéses ii-ik T. Czik,, melly bátrán meri állittani alkotmányunk sarkába vág, és szomorú jövendőt ígér, — ugyan azért nem akarván az e’ tár-) ban már múlt Országgyűlésébe felhozattaknak ismétlésével a’ Kendeket untatni csupán azokra bivntkozva ujjabban is kéri a’ Rendeket, hogy ezen n-ik Törvényczikkelyt megváltoztatni méltőztassanak, ha pedig nem lenne szerencsés Küldői e részbeni kívánságát elérhetni, azon esetben kéri a’ Rendeket, hogy azon törvény rendeletét csak azokra terjesszék ki, kik az érintett Törvény kihirdetése után szereznének magoknak jobbágyi telkeket , nem pedig az ollyanokra is, kik magoknak hona fide, fiducia nulla publica onera solvendi jobbágyi telkeket szereztek — ’s lia még ebbe sem lenne szerencsés pártolást nyerhetni, akkoron igazolása végett cloadasat a' naplóba feljegyeztetni kívánta. Bácsi Követ (Odry József): a’ n-ik T. Czikkclyt eránt, a'Törvénynek ezen rendeleté által a’ szegényebb sorsú nemesek, jelesen pedig azok, kik jobbágyi telkekre letelepedtem a jobbágyi telkekre' nézve adó alá vettetlek, Küldői kívánják, hogy az említett nemesek az ennckelotte szakadatlanul gyakorlott ősi nemesi szabadságaikba visszahel) heztety én, ezen T. Czimkel) nek « I türöltetése a’ kérelmek sorába első helyen előterjesztessen; — Megy ej e részéről 182/, es iS3 f G-ik években Országgyűlésére választott Követek sem a'nemesek által bírt jobbágyi telkeknek oszveirasában, sem pedig ezen Törvénynek, melly szerint e nemesem, kim jobbág) i telket biiiink, adn fizetés alávétettek alkotásában soha meg nem egyeztek, sott az Országgyűlési napló kon) vek tanúsága szerént mind ezeknek ellent mondottak; nemes Bihar ^ armeg) e Kü\ete őt e íészben meg előzvén, bölcsen és fontossan előadta mind azon okokat, melleknél fogy a, a nemese re nezye ezen Törvén) rendeletét igazságtalannak, sőtt veszedelmesnek látta-, azért hosszas lenni nem kívánván mind azon okokat ismételve előhozni nem.akarja; azonban kütelcsséeének esméii azt niéB is felhozni, hogy niinekntánna az Ország alkotmánya aristokratikai oly eken alapulna a nemesi kiváltságos Rend pedig mint Aristocratiát. csupán csak védelmczendi az alkotman) enntartasat, eddigi a’jobbágyi telkeken lakózó nemeseknek is a birtokos nemesekkel cg) az er e’e, miután adófizetés alá a’ vagyonoktól vetve nem valának, eggyütt öszvetett y állal az al otmanyt entartanr ug) an azon egy oka yaia, most pedig a jobbágyi telkeken lakozó nemesség mint a ozo, a birtokos nemességet minden adófizetéstől mentett irigy szemmel nézvén , nem csak a jobbágyi telken lakó nemesnek, a’ birtokos nemessel egy érdeke nincsen , hanem inkább az erdeke a paraszt jobbágyoknak érdekével rokonabb, Így tehát az Országnak mostani anstocratai rendszerei mell) nek egyik sarkalatos szabadsága az, hogy nemesség birtokától adót nem izet, ieaz sziy y e valódi meggyőződésével és álliatatossággal a’jobbágyi telkeken lakó nemes iö e ye em nem oBja, de a’ mi még több a’jobbágyi telkeken lakózó Nemesek állapotjoív még íossza ) , ,n,nt nein nemes jobbágyoké; — mert !*i az Országgyűlésén szabad ajánlatok tétetnek, a fel em sereB ea asa megkivántatik, — a’ nem nemes jobbágy ezen terhekeben részt nem yesz, a J° )ae^1 e, lakozó nemesek pedig mind ezen tcrlies kötelességekben részesül.um, —- niin( eze re va nezy e tehát Küldői részérül az anya utasításnak 4-*k pontja következésében kivanjú, *oe) a telkeken lakozó Nemesek a’ 1 t-ik Törvénycziikel) ben előszámlált adótól, és eg) e tei ie to jo jövendőbe felmentettnek, ennek, ennek előtte szakadatlanul g)akorlott osi nemesi sza a sa0ai ba vissza helyl.eztesscnek, és ezen 11-ik T. Czikkcly újj alkotandó T. Czikkely áltál eltorultessek. Posony Vármegye Követe (OlSyny Titus'): Küldői a Törvényczikkely megva toztatasat szinte kívánják, korántsem azonban úgymint azt Bihar és Bács Vármegyék Követei előadtak; mintán t. i. a’ múlt Országgyűlése alatt ezen» kérdéses Czikkcly azon okból, hogy az a ozon 'onn)0 tessék, és a’ nemes és a’jobbágy közti ingerültség megszüntessék hozatott y o na, 11 01 s^oni° rúan kénytclenitetfek tapasztalni, hogy nálok ezen T. Czik. éppen az ebe., vzot szu e, mer ne csak szaporította a* Icoz terheket, a’ nemes és jobbágy közti ingerültséget es h.zmlalmatlansagot még inkább nc\ cite, mert Megyéjébe t 715: olta midőn t. i. az adó fundusa a la. '11 t a jo > a^ f, ,Cn lévé sőtti terhet lev« távi _ _ _________ „ _____________ . . , ., . nemesség nem sokára kénytelen lesz jobbágy telkeken lakni, ha ppf*ig ezen «sit »e i»y ’ . a’ 4-ik T. Czik melly a’szabad adás ’s vcvésről szól a" mostan kérdésben e' ° 11 1 ’ ' , öszvey ettetik, a nemtelen jobbágy egészen kizáratik a kevéssel joob haíaro«. M> * szabad lévén sok terhektől drágábban fizetheti meg a jobbag) telket, r) J lakván T. Czik kibirdclése után a’ Transennák helyét Í3 meg kell változtatnia, mcr,t11!°, * „ utcsia’ helységben katonát tartani, vagy istállót adni többé nem akart, es ezen a as tan Jegyző Könyv. /. Darab. ^ *
