1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
Hl. Országa* I Its. — Junius 17htn. t . Mármaros Vármegye követe (Móricz PéterJ utasításánál fogva kívánja, hogy az l791iki 13i * törvényczikkcly értelmében mindenek előtt a királyi Előadások, azután pedig az előlcges sé ■ elmek vétessenek fel; addig pedig , még csak felterjeSztctve nincsenek, semmiféle tárgyakba bocsátkozni nem kíván. Miután a' szóllásba való rendről volt a’ szó. Az Elölülő kijelenti, hogy ő azonnal, mihelyt észreveszi, hogy valaki feláll, azonnal fel fogja jegyezni, — melly kijelentésére az Elölülőnek. L'nglii követ ( Bernáth 'SigrnondJ, és Somogyi követ (Somsich MiklósJ e’ részben is a’ régi szokást, mi szerént a’ szóilani kivánúk csak állva maradjanak, — fentartani kívánták, — miben az Elölülő megeggyezett. — Ezek után J Nagy-Bánya városa követe (Toperczer OttoJ ekképen szóllott: — két tárgy lévén tanács, kozás alatt, a‘ király i törvényszékbeli Helyettesnek: a’ királyi Előadásokba bocsátkozás iránti fclszóllítása, — és a’ sz. kir. városok dolga, ezekre a’ küvetkezendőkben nyilatkozik, u. m. lszür a k. királyi Előterjesztésekre nézve: ezeknek felvételét az Elnök két főszempontból javaílá, u. m. az 1790iki I3dik t. ez. rendeléséből, ‘s egyéb fontos nézetekből, ’s okokból, mellyckct a rábeszéllő, és rábíró szállás neméből venni méltóztatott ; megváltja a’ szónok, hogy bár iniIly nagy fontosságúak, és szívhezi bocsájtást érdemlők legyenek az utóbbiak, őtet mégis a’ kir. Személynük kívánsága és javallata elfogadására leginkább azon nézetek bírják, mellyeket e részben a’ törvény szelleme és érdeke fejtegetéséből értlrcfni szerencsés volt, és mellyekre nézve ő a’ kir. Személyünkkel tokéletessen egy értelemben van. — Igaz ugyan, bogy Zala vármegyének követe igyekezett maga előadásaként mind ezt, mind amazokat megczáfolni, de mennyire.' azt meggyőződése szerint igen kevésbe; — mert azt monda, ha jól értette, — azon követ, kinek hosszas előterjesztésére mindenekben ugyan nem terjeszkedlietik, — hogy a’ kérdéses törvény czikkely sehol sem kötelezi világosan az Országgyűlését a’ királyi Előadásoknak a" sérelmek előtti felvételére, — hanem csak kívánja azokat pcrtractálatlan nem hagyatni; de melleik legyen az első.' e* közt külöinbséget nem teszen, és *akár meilyik is vétetik elő, azért a" törvény teljesítve lesz, a’ mint ezt a’ Rendek annyival is inkább bátran követhetik, mert ezen törvény illy es értelmének tettleges gyakorlatában is v annak. — Erre azt bátor megjegyezni, hogy a törvén) szarai határozottak, és olly világossak, miként azokat, bár milly methodicus okoskodás próbáltassék ellenök, elmagyarázni, beburkolni senki képes nem lehet.— De ha a’ törvények értelmét a’ gyakorlat határozza cl, akkor vissza tekintvén a’törvényhozás mezejére azon alkotott czikkclytől fogva az 1825/6 esztendei Országgyűlésén kivid talán egy esetet is alig fog találhatni, melly azt mutatná, hogy a’RB. ezen törvény czikkelyt olly indiffciens értelemben vették, vagy követték volna; de hogy azon esetet is például felhozólag követni lehessen, szükséges az akkori dolgok állását felvenni, — miilyen vala az; — 14 évek haladtak el, melljek alatt orszagosgj ülése eme organicus törvény ellenére nem tartatott, mik történtek legyen ellenben ez idő folytában? azt a’ KK.és RR. tudni méltóztatnak; esetek, törvénytelen esetek, mellyekröl a boldogult Fejedelem maga azt kegyelmesen meg vallani kéntelenítetett, hogy atyai szivének fájtak, és felette kedvetlenek valónak, — a’ KK. és RR. azokat felpanaszolni kívánván, kenszentettnek érzi a kormány magát a’ reciprocitás elvének engedni, ’s elfogadni, hogy a KK. és RR. is eltérvén a’ törvény utjától, panaszolkodhassanak; — úgy de illyen állapot vagyon e’ most? vagy azon esetet jóggal tévén, ezen törvény czikkely megváltoztatott e’ ? és értelme, ha már ellene cselekedni mernek, más azt igazolja ellenkező tőrvény által consolídáltatott ? — valóban nem, mert csak mertek, és ő Felsége irántok atyai szivének fajdalmaiból permissive volt, — azért ő a’ régi folytonos, és sokszorozott esetekből álló szokást és gyakorlatétt, egy kénszerített állásból eredett engedmények elébe tévén, valójában megvalja, hogy az 17Q0 : i3- t. ez. ollyas ellenkező értelme felett, Zala vármegye követje okoskodásából semmiképen meg nem győződhetett, — e’ tekintetben tehát szavazatát a’ k. királyi Előadásoknak felvételére adja. . 2or Mi a’ szab. kir városokat illeti: küldői kedvetlenül emlekezven vissza a legközelebb lefolyt országgyűlési esetekre, és tapasztalván is azokból, hogy a 3ík Kend a sz. Wir. városok alkotmányos jogának gyakorlatára nézve, melly végett t. i. ide Ó Felsége által meghivatnak, irántuk nem a legjobb indulattal viseltetnek, ’s abban olly korlatok közé szorítani igyekeznek, mellyek constitutionalis állását nem csak semmivé tennék, hanem hogy kővetjeik azon functiokba is, mellyek a’ RK. RR.Táblája némely tagjainak az egész országgyűlési testet illető tárgyakra nézve adatnak, miilyenek p. o. a’ naplói bírálat, és kerületi jegyzőség, nem részesülhetnének, kötelességébe tevék, mi szerint ollyas indulatból a’ 4>k Rend jogai sérelmével ne talán továbbá is gyakorlandó viszszaélések ellen nem csak szavát felemelje, hanem a törvéuyhozásba veendő tettleges befolyással kapcsolja egyszersmind öszve a’ 4ik Rendnek mind azon iüstitu-8 *
