1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
30 a’ többi három Status votumainak aranyához képest? addig mint monda a’ szálló, nem csak ax e^y curiatum votumot, hanem a szólást és ülést is megtagadja tölök, ’s erre nem elég az a’ felelet ha találnák tenni, hogy miért hívatnak hát idea' sz. liir. városok? mert a' meghívást tartozik tenni a' végrehajtó hatalom, melly kötelességétől senkit sem dispensálhat, ’s ezzel az tartozván, olly állapotban hívja meg a’ városokat, a’ miilyenben találja; de helyes e’, ’s törvény, ’s alkotmány szerű e’ ezen állapot? az már nem gondja a’ végrehajtó hatalomnak, mert az a’ törrényhozás körébe tartozik, ’sanól egyedül itten lehet szó.‘— Még egyszer ismétli a’ szóló, hogy a'Diaeta coordinátiójakor pártolni fogja a’ városok kívánságát felebb előadott nézetei szerint, de azonban azt nyilatkoztatja ki, hogy az indítványt túlságosnak találja; az első kerületi ülésben a’ lovaglásról vett hasonlítást Pest városa egyik követe azt mondván: engedményeket kell adni a’ városoknak, hogy azokkal élni tanulhassanak, mint a’ lovagolni tanulónak lovat kell alája adni; __ utánna ugyan azon város másik követe, azt kívánta, hogy a' városoknak külön egyenként szavazat adassék, még pedig a’ Vármegyék előtt.. — Ebből azt látja a’ szólló, hogy a’ városod nagyon hirtelenkedve lovagolnak; mert alig ülnek lóra, már en cariére egyenesen a' megyék elébe akarnak ugratni; — azonban ám engedjék a’ megyék, ha azoknak úgy tetszik,magok elébe ugratni a’ városokat, mit ugyan a’ szólló soha sem hiszen, de részéröl a’ szóló nyilván kinyilatkoztatja itt előre, hogy ö mint fo rendi képviselő, még a’ Diaeta coordinatiójában is soha maga elébe nem ereszti a’ városokat, míg az aristocratico - monarchiái alkotmány fenmarad, ’s annál kevésbé hiszi azt, hogy a’ megyék magok elébe bocsássák azokat; — Ezeket előre kijelentvén a’ Királyi Személyijük által történt előterjesztésre nézve teszen a' szólló észrevételt, az lévén tulajdonképen a’ mai tanácskozásnak főtárgya Azt javallá ugyan is az Elölülő, hogy a’ Királyi Propositiók vétessenek elébb tanácskozás alá, mint sem a’ sérelmek, és erre azon nézetből hívja fel a’ KK. és RRket; mivel a’törvények ezt rendelik, s ha a’ sérelmek vétetnének fel előbb a’ KK. és RR. a" törvényeket törnék meg. A’ szólló erre csak azt jegyzi meg, hogy az Előlülő által idézett törvények már mind meg vannak törve, ’s mint egy gyakorlaton kívül vannak, és pedig nem a’ KK. és RRek törték azokat meg, hanem maga a’ kormány; mert mind azon törvények azt is rendelik egyszersmind, hogy ugyan azon Országgyűlésen a’ sérelmek is mindenkor megorvosoltassanak, ez azonban a’kormány ellenkező akaratja miatt soha sem történt, mert valahányszor azon törvények fenléte óta a’ Királyi í* ropositiók bevégeztettek az Országgyűléseken, a’ sérelmek soha meg nem orvosoltattak, a’ melly törvényeket tehát maga a’ kormány megrontott, ‘s gyakorlaton kívül tett, azok most már többé aligha kötelezhetnek; de még ezen esetben is ideje természetesen valahára, hogy ha eddig mindég a' Királyi Propositiok vétettek fel először; most egyszer már a’ sérelmek vétessenek előbb tanácskozásba. — Mosony, Vármegye követe (Sótér Ferencz) küldői is a’ 4dik Rendet annak idejében aránylag kívánják a’ törvényhozásban részesíteni, addig azonban a’ régi gyakorlatot kívánják fentartatni. Nem ellenzi azonban, hogy Zalának indítványa szerint egy választmány kiküldessék. — Mi a’ tanácskozás alatti tárgyat illeti, nekie ugyan a’ Pesti sérelemre utasítása nincsen, hiszi azonban hogy eléri küldői akaratját, midőn azt sérelemnek lenni megüsméri , ’s noha küldői a’ királyi Rendeleteknek hódolnak, a' törvénynek sérelmét mindazonáltal nehezen viselik. 3Iár véleménye szerint a’ Pesti sérelem által sértve van az Hármas Könyv [.része 9dik czímje, mert kihalgatlanúl büntettetik, 2szor sértve van a’ törvényhozói függetlenség, mert ha a’ nemzet megfosztatik jussaitól, ha magának azon nemzet szabadon hozhat törvényeket, jussait vissza ny erheti. 3szor ezen Pesti sérelem által korlátoltatik a’ bírói hatalom, holott ezt egy alkotmányos országban csak a’ törvény korlátolhatja.— Mi az orvoslását ezen sérelemnek illeti, e’ részben kezet fog Zalával, ’s vele ő is azt tartja, hogy a’ panaszolkodás nem bizodalmatlankodás, hanem inkább megtiszteltetés, kivált midőn annak panaszolkodunk, ki ellen van panasz, — azonban nem egyez Zalával abban, hogy mind addig, míg a’ Pesti sérelem nem orvosoltatik, semmi tárgyak fel ne vétessenek, mert az reciprocitás volna, ’s az által ezen Tábla vesztene a’ közvéleményben, de azonfogva sem, minthogy küldői a’ királyi Előadásokat kívánnák felvétetni. Már I7l5iki: Sik ]to rvény czikkely alkotása alkalmával, a’ katonai tartást súlyos terheknek üsmerték a’ RR., e’ végből a’ múlt század közepén az nrbér behozatala által a’ szegény adózón könnyíteni kívántak, 1791dik észt. országos küldöttség a munkálatok rendjében, valamint l83Gban is az úrbéri munkálatot tűzték ki előlegessen felveendőnek, egy részben segítve lévén már a’ szegény adózón, illő, hogy most a’ többi viszonyokat is elintézzük; — ha a’ commissariaticum a’ királyi Előadásokban kitűzve nem is volna, ő részéről az 183Giki; Ildik törvény czikkely rendeletét szemei előtt tartván, annak felvételét indítványozta volna. Az Elölülő a’ tanácskozásokat ugyan hátráltatni nem kívánja, azoknak azonban bizonyos irányt kitűzni óhajtván, a két kérdés lelett kívánna a tanácskozásokat folytatni: Iször felvétessenek mindenek előtt a királyi Előadások ? 2szor a’ király i városok cs egyházi Rend által kívánt egyes sza\azati engedményről, mcllybcn foglaltatik: engedtessék e a’királyi városoknak engedetem magok közül napló Bírálót választani? 77/. Országos I lés — Junius I7íén.
