1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 43. országos ülés

ALUL. Országos Ülés. — October 8-kán. 1839.

Saepcsi Kiivet (ZsedéuyiEduard) éppen a« Elölülőnek kijolnnlése binou,í.> „„kaégét annak,

m" »’ «"f«* K“,e* •*/»» "“ért ő agy különös s/,akas/.l kívánván 0' kelve, a' „lí.

lést szükségtelennek tartotta.

Soprony, Wn.eg.-e Kévéié (\a„ Pál): Jen, látja, eaélevánvnvnak eaüst pénzéé] említést tenni ,»er, e. a 1.1 nnnl Borsod,. érintette, bekeveredo.* egy .éghetetlen labyrinlbuaba. Többiben ha kimond,,tik, hogy a füstpénz 1 ft ezüst, akkor ezüst fog fizettetni, ez pedig nem volt a’ máit orszáegyűlés, Törvényhozásnak akaratja, minek bizonyságaid szolgál, hogy a’ Musenm és más ajánlatok mellett mindenütt ki van teve az ezüst pénz, itt pedig ki vagyon hagy va, világos bizonyságáéi annak hogy az akkori Rendek papiros péuzt értettek, erre meri felhívni mind azokat, kik jelen voltak de nem is lehetett azt máskép érteni, mert hiszen a’ Rendek a’jobbágyon segíteni akartak már pe’ dig ha a’füstpénz ezüstben fog fizettetni, tekintsünk vissza, lesz e’ a’jobbágyon segitve,’és ő bátran meri erre azt felelni, hogy nem, mert a’ kis dézsma felével fel nem ér a’ mit a’ földes úr eképen, ha a’ füstpénz ezüstben fizettetik bevészen, — Megyéje szinte ezen okokból indulván ki papiros pénzt határozott, tettleg bebizonyítani akarván, hogy az adózón segíteni kíván, miután tehát a' Nógrádi indítvány meggyőződése, és Megyéje végzése ellen volna, azt nem pártolta. — Ellenben

Somogyi Követ (Somsits Miklós): figyelmeztette a* Soprouyi Követet arra, hogy ezen kérdést a múlt Országgyűlésén akkori Gömör Ygye Követe előterjesztvén, e’ helyen 4 óráig tartott tanácskozás után, a’ többség által oda döntetett el, hogy minden fizetések ezüstben értetődjenek, a’ térvénybe pedig azért nem tétetett, mert az ország úgy sem esmér más pénzt mint ezüstét; — mi pedig a jelen kérdést illeti, részéről is egy új szakaszt kíván alkotni a’ szám szerént meghatározott úrbéri készpénz fizetéseknek pengő pénzben leendő határozásáról egyedül, mert az 1799 előtti szerződésekből eredő fizetésekről itten szó nem lehet.

Nógrádi Követ ( Szentiványi Anzelm): A’ Soprouyi Követ felszólítására a’ múlt országgyűlési törvényekbe a’ Museumra tett ajánlásoknál, de az országgyűlési napi dijak meghatározása mellett sem lévén a’ pénz minénmsége kitéve, azért még is mind ezek pengő pénzben értettek vala, mint a’ füst pénz is.

Göriióri Követ (Szentiványi Károly): mi történt a’ múltkor, arról most vitatkozni nem akar; hanem jelenleg ezen kérdést teszi, valljon tanácsos e’a’ törvényhozás mostani körülményei között olly törvényt alkotni, melly azt határozza el, minő pénz fizettessék? Tudjuk, hogy ezen kérdéssel szoros kapcsolatban vannak azon contractusok, mellyek 1789: előtt, mikor még más pénz nem is volt ezüstnél köttettek. Ha illy törvényt alkotunk, akkor egy veszedelmes alternatívába jövünk, abba t. i., hogy vagy álljanak a5 régi contractusok ezüst pénzben, és ez esetre a’ jobbágy sorsa rosszából: vagy hogy a’ régi contractusok váltó pénzben értessenek; melly esetben az ország sarktörvényei, ’s azokon épülő egész correlatíonalis kérdések kárára, egy igen veszedelmes elvet törvényesítünk. Ugyan azért ő új szakaszt alkottatni nem kivan.

Szabolcsi Követ (Bonts Sámuel): szinte az új szakasz ellen nyilatkozik, mert sok helyen kiilö nősen a’ hegyalján is a’ dézsmára szerződések nézve állanak f en, ’s ezektől szokás szerént váltóban tétetik a’fizetés, holott a’ mostani elősdattaknál fogva jövendőre ezüstbe kellene azt fizetni; miáltal a’ szegény adózó sorsa terhesebbülne — ő tehát a’ régit kívánja megtartani.

Az Elölülő: Bár óhajtásának legjobban megfelelne, hogy a’ füstpénz váltóban fizettessék, inég is ha a’ Törvényhozás az ellenkezőt akarja: szükségesnek látja, hogy a’ törvényben nyiltán kiíéíessék a’ pénz minőség. Nem is érti itt senki azt, hogy az alkotandó új szakasz majd a’ szerződésekről is rendelkezzék; itt csupán azon adózások neméről akar minden széllé rendelkezni, melly szorosan úrbéri tartozásokról a’ törvényben nyíltan áll, hogy p. o. ennyi forint, ennyi garas.

Veszprémi Követ (Kotsi Horváth Sámuel): Sopronyuak feleletül adja, hogy a’ múlt Országgyűlésen ő volt egyik azok közül, ki a’ füst-pénz eráut a’ pénz minőségének kilejezését kívánta, és bizonyos is, hogy akkor is a’ többség e’ helyen ezüst péuzt kívánt értetni, és az akkori Napló világosan mutatja, hogy az mondatott ki, hogy az ország más péuzt ezüstnél nem ismér, hogy pedig a’ jobbágyoknak köteles úrbéri fizetései ezüstben megállapítása által a földes urak »verekedni v.uó törekedésről ne vádoltatbassanak, kívánja, bogy a’ napi számok is ezüstbe megfizettetni rendeltesscuck.

LiptóVgye Követe (Thuránszky Péter) SoprouyVgye Követe abbeli előadását, mintha a,z utolsó Országgyűlése alkalmával az úrbéri pénzbeli tartozásokra nézve azért ki nem tétetett volna világosan az ezüst pénz, hogy az ország Reudeiezen tartozásokat csak váltópénzben fizettetni kívántak, ^ kiváltképen a’ felső Vgékre nézve, az igazsággal teljességgel öszve nem férőnek talalja; mert a midőn az alsó Vgyékben az úrbéri tartozások közül a’ legterhessebb a’jobbágyot t. í. leginkab nyomasztó természetbeni kilenczed a’ földes urak javára tovább is ugyan csak a’ természetben megtar' ‘ ‘ hogy azon

tatott, földes ur- meg nem foghatja, hogyan lehetne azt az osztó igazsággal megegyeztetni, hogy azon

ak, kik az úrbéri behozatalával a’ jobbágyság eránti kémélésből a’ természetbem kilen-73 *