1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 43. országos ülés

.,a., XLirr. őrs zágos Ülés. — October 8-kdn. 1839.

£MjCt

özedtől elállva, e’ helyett egy egész ház hely után örökre megállapított, és az úrbéri tabellákba bciktattatott 4 ftjiyi megváltásában megnyugodtak, és így azért a’ mi 20 vagy harmincz ftot megér, 4 forinttal megelégedtek, illy jótékonyságukért míg annyira büntetessenek, hogy a’ 4 forint csak váltópénz legyen, ellenben pedig azok, a’ kik illyeu kéméléssel jobbágyaik eránt nem viseltettek, a' kilenczedet továbbá is természetben kivegyék

Nyitrai Követ (MarczibányiLörintz): A’ füstpénz, és egyéb szoros értelembe vett úrbéri készpénz fizetéseknek minő pénzben értetése az újabb úrbéri törvényekben határozatlanul hagyása által támadt bizonytalanság, annak megvételében külömbözést hozott be az országba, a’ mellyet még a’ Helyt. Tanács sem kívánt egyformaságra hozni, midőn azt a’ divatozó szokás mellett hagyta, ezen kétes helvezet pedig, valamint már eddig is, sok elégtelenséget szült, úgy jövendőre nézve káros következéseket húzhat maga után. A’ szólló tehát azt világos törvény által elhatároztatni javasolta.

Vasi Követ (Zarka János): mit, és minő pénzt értett a’ múlt országgyűlési Törvényhozás, ha a’ Naplóba vissza nem tekintünk is, köz tudományra vagyon az, hogy a’ Törvényhozás mindig óvakodott ezen kérdéstől, ’s csak azt mondotta, hogy hazánkban törvény értelme szerint más pénz nem is létez, — abba -ugyan Soprony Vármegye Követének igaza van, hogy a’ Ludoviceára tett ajánlatokban van említés téve az ezüst pénzről, de ez azért történt, mert az ajánlások akép, és azon pénzben jegyeztettek fel, a’ minő pénzben tétettek, mit igazol az is, hogy a’ Jankovits Gyűjteménye megvételére ajánlott 125,000 forint summánál, melly köz tudomásra vagyon, hogy ezüstbe értetik a’ nemzeti Museumra, ’s más ajánlatoknál, mellyek positive tudatnak, hogy ezüstbe történtek, a’ pénz minősége kitéve nincsen. — Egyéberánt a’ Mária Therezia urbére behozatala alkalmával a’ füstpénz 1 forint volt, még pedig akkoron a’ papiros pénznek hire sem volt. — Mi az Elölülő javallatát, hogy egy szakasz szerkesztessék, illeti, ő ugyan nem ellenzi, de azt igazságosnak nem találja, hogy csupán az úrbéri tartozások legyenek kivéve, mert ha valami igazságos, és az igazságnak fokozata lehet akkoron igazságosabb, hogy a’ szerződések is ezüstben értessenek, mert az úrbéri szerződéseknek már magában is gyengébbeknek kell lenni az úrbérinél, ha tehát azok által a’jobbágy sorsajavúlt, mért kívánjuk azon jószerű földes urakat jelenleg még azzal is büntetni, hogy most elnézzék, hogy azon 3, 4 forintot csak bankóban értetődnek, holott a’ Rendek csak a’ füstpénzért már egy ezüst forintot rendelnek, hogy lehet kívánni, hogy azon földes úr, a’ ki szerződésre lépett jobbágyaival 3 vagy 4 forint bankóval minden tartozásoktól a’ füstpénzzel együtt egy egész telek után megelégedjen.

Az Elölülő erre azon megjegyzést tette, hogy a’ Karok e’ helyen másról úgy sem rendelkezhetnek, mint a’ miről szó van, t. i. az úrbéri adózásokról, mert a’ kötések más biró elébe tartoznak.

Soprony ^ gye Követe (Nagy Pál): a’ tárgyra nézve véleményit Gömör és Vas megelőzték — törvényt ő is kíván, kivált pedig a’ szerződésekre nézve, miket a’jobbágyok csak úgy kötöttek a’ földes urakkal, ’s a’ felsőbb helyen is csak úgy engedtetett meg létesülni, ha azok a’jobbágyokra nézve kedvezőbbek voltak a’ behozott urbérnél. — Vágynak olly helyek, hol az úri tartozásokért, s a regálékért egyetemben alig fizetnek a’jobbágyok egy pár száz forintokat, holott az urodalom csupán a’ regálékért, ha vissza vehetné, ezereket kapna, azért véleménye szerint is igazságtalan nem volna, ha azon szerzedésbeli summák ezüstbe határoztatnáuak meg, azonban ha annak elhatározásával itt felhagynak a’ Rendek, azzal az adózóknak jót tesznek.

Árvái Követ (Zmeskál Móritz): Mind azon okból, hogy az ország más pénzt nem ösmér, mint ezüst pénzt, mind pedig azért, mivel ezen kérdés igen messze t. i. a’ correlatiokbau, mellyeket azonban külön kelletik tárgyalni vág, — külön szakasz szerkezetését nem ellenzi ugyan, azonban a szerződések mellőzésével egyedül csak a’ szorosan úrbéri fizetésekre szorítva.

Pest \ gye Követe (Szentkirályi DIórifz): mit tart az ország a’ correlatiokra nézve, azt az 1811, és 1825 évi Országgyűlések hosszasan kifejezték — azóta az 1830, és 1832ki Országgyűléseken is szinte sürgettetett, majd ha ezekből törvény lesz, az elhatározza a’ contractusok sorsát is, most azonban a szerződéseket a’ correlatiókból kivenni nem lehet, mivel az mintegy, akár kötelezésbeli fizetés legyen, akár pedig szerződésből eredeti — ugyan azért még a’ correlatiókban közönséges törvény nem hozatik, a" szerződésekről külön törvényt alkotni nem kíván.

\ asi Követ (Berta Antal): minthogy az urbér behozatalával a’ kazán taksa, a’ füstpénz, ’s egyéb tartozások eránt is történhettek a’ jobbágy és az úr között örökös szerződések. Most midőn a 8dik törvényczikkelyben az örökös szerződésekről szó lészen, arról is kell szóllani, miképen fizettesenek amazok, mert máskép nem tudja okát adni, mert ott, hol szerződés nincs, a’ tartozások ezüstben fizettetnek, a’ hol pedig szerződés vagyon, éspedig olly szerződés, melly által a’jobbágynak sorsa ja\itatott, ott ez nem történik, és ha ezen ügy a’ correlatiokra tartozik, akkoron oda taitozik az urbér is, és minthogy a’ correlatiók sem maradhatnak el örök időre, ha a’ Kormány azo an kedvező \ álaszt most adni nem akarna is, legalább azokban megelőzőleg tétetik valami hátai ozás, s azért ha egy új szakasz fog is szerkezteim, a’ szerződésekre is ezüst pénz kíván értetni.