1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 43. országos ülés

290

XJjlll. Országos Vies. — October 8-kán 1831P.

előbbi törvény rendeletbe* rugaszkodott.

Thúróczi Követ (Justh József): az osztó igazság tekintetűiéi fogva még ott is, hol eddig gyakorlatba nem volt a' boltnyitásért a taksa fizetése,jövőre fizettetni kívánván Szepesi Köv. véleményét pártolja.

Sárosi Követ {Pillér László): figyelemben kívánja vétetni a’Szepesi Követ indítványát, és nyíltan kitétetni a’ törvényben, bár mi legyen is a’ törvény hozás szándéka, mert házban sót árulni eddig is szabad volt, a’ bolt jusért pedig a’ földes urat taksa illeti. Azért ha ezen just a’ földes úr el akarja engedni a’jobbágynak, ám légyen, deákkor erre nézve alkottassék külön §us, ’s ne vétesék az el, csak így incideutaliter. — A’tárgyra nézve mások szóllani nem kívánván, az Előlülő a’ szerkesztés mellet mondta ki a’ többséget. — Eolytatólag olvastatván a’ VII. Törvényczikkely lső szakasza.

Zempléni Követ (Péterffy Károly): a’ tárgyalás alatti czikkelynek határozottabb értelmet kívánván adatni, azt ekép óhajtaná, szerkesztetni: a’jobbágyok a’ határon kívüli haszonvételekre semmi követlést nem tehetnek, kivévén, ha a’ kár az urbér behozatalakor béiratott, ’s jelenleg is annak gyakorlatában vannak, akár az úrbér új rendbe szedés alkalmával nékiek egyszersmind határon kívül haszonvételek és telki állományok kijelentettek, és az úrbéri könyben beiktatattak is.

Nógrádi Követ {Szentiványi Anzelm): világosan kívánná kitétetui, hogy minden az úrbérben elhatározott pénzbéli fizetések ezüstben értetődjenek.

Liptói Követ (T/turánszky Péter): a’Vilik Törvényczikkely lső szakasza eránti kerületi szerkezetben megjegyeztetik, hogy a’jobbágy az 1 ft füst pénzt pengő pénzben fizetni köteles, — ne hogy tehát ez valami bal magyarázatnak okot szolgáltasson, ’s innen az kővetkesztethessen, hogy a’ jobbágy — egyéb úrbéri tartozásokat pengő pénzben fizetni nem köteleztetik, — a’ miilyen tartozások p. o. a’ pálinka főzéstől járó 2 ft., — minden igás napnak 20 krban, meghatározott bére.

’s Megyéjében néhol egy egész úrbéri ház hely után urbér szerint 4 forintban megállapított kilenczed megváltása, és az úrbéri munkák, ’s egyéb tartozások helyett a’ régi még az úrbér előtti szerződések által kitűzött pénzbéli fizetések, — ezen szerkezetben, úgy amint az kerületileg is elhatározva volt, e’ szavakat hozzá adni kívánja, hogy a’ jobbágyok mindennemű úrbéri tartozásaikat, ide értvén az úrbér behozatala idejét felülmúló régi szerződésekből származó fizetéseket is pengő pénzben'tellyesiteni kötelesek.

Pest Vgye Követe (Szentkirályi Móricz) : a’ Nógrádi Követ észrevételét helyesli ugyan, de azt még sem kívánja törvényben tétetni, hogy minden úrbéri tartozások ezüstben fizetessenek, mert e’ helyen csupán a’ füst pénzről vagyon a’ szó, vaunak pedig ollyanok is, mellyek szerződés által mára’ törvény előtt hozattak be, ’s ezekre nézve kérdés lesz — azonban néki a’ stylusra vagyon észrevétele, úgy áll t. i. ezen felolvasott javaslat, miudha ez által a’jobbágyokra ismét új adózás rovatott volna, hollot, hogy a’ dolog nem úgy légyen kiki tudja, azért minthogy ez a’jobbágyokban rósz érzést gerjeszthetne, részéről kitétetni világosan kívánta, hogy ez már csak a’ fenálló törvény világositása, melly észrevételéta’ szollóriak általánosan úgy az Elölülő is helyeselvén, a’szerkezetnek ezen szava helyet „bővitetik“ az Elölülő javalata szérűit tétetett, „úgy világositatik.“

Nógrádi Követ (Szentiványi Anzelm): előbbi kifejezését szinte úgy kívánja értetni, hogy ő is egyedül és szorosan csak az úrbéri törvényes tartozásokbúl keletkezett pénz menyiségét kívánja ezüstben értetni:

Aradi Követ (Faschó József): hasonló értelemben a’ Nógrádi Követ indítványát pártolván, azt különös szakaszban kívánja kifejesztetni.

Borsodi Követ (Palóczy László): ezen előfordult kérdésre nézve figyelmeztette a’ Rket, hogy a’ Kerületekben is volt légyen arról szó, hogy a’ pénz neméről egy különös szakasz alkottassék, azonban a’ törvényezikkelyben a’ szerződések is szóba jővén, az a’nagy kérdés jött elő^ mit kellessen rendelni ezekre a’pénz minőségre nézve, ’s ezen feneketlen tárgyban a’Rendek bele j avatkozni nem akartak. Ugyan azért hasonló tartózkodást javasolván, az Elölülő által felhőzet módosítást a’ „világositatik“ szóra nézve elfogadta.

Trencséni Követ (Marczibányi Antal): azt javasolta, hogy az ezüst pénz említése, vagy mindenütt kihagyassék, vagy mindenütt megemlitessék. Mert ha a’jelen szakaszban megemlitelik, akkor ezen kivétel megvan alapítva, ’s más tartozások ezüst pénzben fizetetni nem fognak, mert kérdés esetében a’ felsőbbi Bíróságok azt fogják mondani, hogy ha a’ tőrvény e’ helyeken is ezüst pénzt akart volna értetni, miután amott világosan kitette, itt is megemlítette volna. Kelőmben minthogy i az Ország más pénzt nem ismér, mint ezüst pénzt, részéről a’megemlítést fölöslegnek találja.

Az Elölülő ellenben a’pénz minőség megemlítését kihagyni nem javallottá: mert éppen a’ kér- I dés alatt lévő törvény az, mellynek értelme felsőbb helyeken is kétséget okozott, ’s mellynek következtében mindenütt a’ gyakorlat rendeltetett megtartatni. Ködömben a’ Rendek akaratjától függvén, kívánják e’ azt, hogy az úrbéri tartozások ezüstben lizettesegek? ha akarják, akor ki lehet azt mondani akár mindenütt világosan, vagy ha úgy tetszik, a’ végén egy különös czikkelyben is.

»J