1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 43. országos ülés

Tor„»i Követ (GedeonLajos): Küldőig ereket „ime a’ h»,a kinkének tartván, azoknak

„apontaaa, neveleae, e.fentartaaa tek.„létéből azokat, miket Szépé, Megyének Követe jav»,ln„ re,zérói „ elfogadja, e, n.tntan a lldtk Törvényezikkely íidik e, Jdik S,»„ak az arányosító,rí,I szollo törvénnyé! való oszveveteaebol vtlágoa, bogy az ott meghatározottakon' kívül a jobbágyot az erdőből semmi egyéb nem illeti, következésképen a’ legelő sem kívánja, ho-y a'legelő elégtelensége esetében azt az erdőkben adni a’ földes úr köteles ne legyen, hanem inkább*»’ szol-álatok szállitassanak le.

Esztergami Követ {Fribáisz Imre): Nem látván Küldői a’ legelő mennyiség elitélésére törvényeinkben biztoságot alapítva, elhatároztatni kívánják, hogy a’Megyékre bizotassék, helyenkint a’ földminőség, és egyéb fentforgó körülményekhez képest a’ mennyiség élhatározása. Ha ezen indítványt a RRdek elfogadják, akkor fentartja, mennyit akarnak Küldői a’ maximumra nézve megállapítani— hozzá szállását.

Zempléni Követ (Péterffg Karóig): Ezen czikkelyben kivánja azt is betétetni, hogy a’ földes urak által nagy gonddal ápolt mogyorósok használatától tiltassanak el, mert a’ mogyoró szedés által öszvetöretvén gályáik minden szorgalom és ápolás semmivé tétetnék.

Mellyek után az Elnök a’ többséget a" szerkesztés mellet mondván ki, folytatólag olvastatott a’ VIdik Törvényezikkely 7dik szakasza.

Békési Követ (Horváth Antal): Utasítása következtében, minthogy a’ sóárúlásbúl a1 jobbágyra alig háromlik valami haszon, és az is csak a’ hamis mértékből, ’s ekép a’ felvigyázás több költségbe kerülne, mintsem a’jobbágyra, a’ só árulásból haszon háromlik, azért azt Küldői megengedni nem kívánják.

Győr Vgye Követe (Takács Sándor) : Hasonló okból korlátozni akarja a’ só árulását az által, hogy a’ jobbágy csak földes úri engedelem, és 10 forint taksa fizetés mellet árulhasson.

Esztergáin Ugye Követe (Fribáisz Imre): tapasztaltatván, hogy a’ jobbágyok nem az útszára nyitnak boltot, hanem szobáikban árulnak a’ földes úri jusok károsításával; ugyan azért elhatározni kívány a, hogy a’ jobbágy, ha szinte nem nyit is az utszára boltot, de ha árukkal szobájában kereskedik, taksát űzessen. A’ só árulásra nézve a’ kerületi szerkesztetést elfogadja.

Veszprémi Követ {Kocsi Horváth Sámuel): a’ só árulás Megyéjében már a’ jobbágyok közt divatozván szinte pártolja a’ kerületi szerkesztést. Ellenben

Somogyi Követ {Szegedg Sándor): az előbbi szerkesztetésnél marad.

Posegai Követ (Farkas Sándor): a’ 6dik Törvényezikkely 7dik §sára azt kívánják Küldői kijelentetni, hogy minekutánna a’jobbágyoknak a’ szabad kereskedés és bolt nyithatási jus megengedtetett; minden Privilégiumok, mellyek a’ szabad kereskedésnek korlátozására kiadattak, mint a' nemzeti ipar előmozdításával ellenkezők , megszüntessenek.

Verőczei Követ (Jankovich László): a’ (Jdik Törvényezikkely 8dik§sa ezen czikkely a’ vadászatot elkobzás.i büntetés alat tiltja a’ jobbágyoknak, de az elkobzás nem elég szigorú büntetés lévén arra, hogy a’jobbágyoknak ebbéli merényeit zabolázná, Küldői ezen törvényt megszeghet rövid úton követelendő hatalmaskodási büntetés alá vettetni kívánják.

Zólyomi Követ (Osztroluczky Miklós): Küldői amint egy részről a’jobbágynak sorsát enyhíteni, úgy más részről a’ földes uraságnak jogait sértetlenül fentartani kívánják; minthogy a 6dik Törvényczikkelynek 8dik §sa azt mondja, hogy a’jobbágyok a’vadászat, halászat, és madarászat jusai elfoglalási büntetés alatt nem gyakorolhatják, de a’ tapasztalás azt mutatja, hogy ezen büntetés elégtelen: ezen okoknál fogva tehát Küldői azt akarják, hogy az efféle visszaéléseknek meggátolására a’ Törvényhozótest által más foganatos!) büntetés alapitassék meg. Ez a közbátorság tekintetéből is szükséges, mert puskát akár kinek kezében adni nein lehet. Ide járul még az is, hogy a jobbágynak nem az a’hivatása, hogy a’ vadakat üldözze, hanem az , hogy földjét mivelje; ollyan tiltott

foglalatosságok által pedig a’ földmiveléstől elvonatik.

Nyitrai Követ (Marczibángi Lörincz): a’ só árúlását a’jobbágyoknak megengedtetni nem kívánván , a’ régi szerkesztetéshez járóit.

Szepesi Követ {Zsedényi Eduárd): Küldői ezen]szerkesztetést ellenkezésben találják a’ VI.

' Törvényezikkely 7dik szakaszának rendeletével; inert ott az mondatik, hogy ha a jobbág) boltot ny it, t taksát fizet, ezen szerkesztetésben pedig az mondatik, hogy ha boltot nyit is, és sót árul, taks.it nem l fizet. Ugyan azért kívánná meghatároztatni, hogy a’jobbágy minden esetre taksát fizessen, ha sót ; árulni kíván.

Horvátország Követe (Busáin Hermán): a’ bolt nyithatás földes uri jusnak a V • örvény ) czikkely 7dik szakaszában kinyilatkoztatván, sőt azon boltoktól a földes uraknak a bolt mholto 1 hoz képest 3 külömb rendbéli taksát a’ boltot nyitók által fizettetni rendeltetvén, ezen törvény kijats zására szolgálna, ha boltbéli só árúlástúl semmisein fizettetnék, holott minden apródonkenti eladas í a’ földes úri Regalékhez törvény szerint tartozik, a’ millyena’só árúlás is, melly nem-mezei terme , Jeggzó Köngv /. Darab.

XLIll. Országos Ülés. - October 8-kán 1839. 289

73