1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 43. országos ülés

28ß

XLil. Or kt./ii/ok Ült*. — October 7-ken. 1839.

Árvái Követ (Zmeskál Hárít?.) : újra ezen állításához ragaszkodik, hogy ha a’ pálinka kereskedés niegengedtetnék, az új engedmény volna; — a’ «zólló is mint Csongrád kívánja a’ kereskedés virágzását; de más részről a’ földes úri jogokat is fen tartani akarja, ’« azokat semmi kereskedői rendszernek sem áldozza fel; — tudja pedig, hogy ha a’ jobbágy behozza a’ pálinkát, azzal a’ földes úr kárára visszaélni fog, azért a’ behozatást folyvást tilalmaztatni kéri.

Veszprémi Kővet (Kötni Horváth Sámuel): szinte azon véleményben volt, hogy a’ pálinka bevitel törvény által meg van engedve, — de miután ez több Követek által kétségbe hozatik, annak világos kimomlatását kívánja — egyéberánt pártolja Esztergomi Követet is, hogy a’ kortsma vétség kézpénzbeni büntetéssel feuyitessék.

Tolnai Követ (Döry Gábor) szinte nem vélte szükségesnek a’ pálinka kereskedést törvénybe iktatni, Árva Vgye előadása azonban aggodalmat szülvén benne, világosan kívánja most kifejeztetni.

Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): Árva Követének okoskodását fogván fel, — ő azt mondá, hogy a’ bor bevitel világosan ki lévén a’ törvényben fejezve, a’ pálinka bevitel hallgatólag el volna tiltva. Ezen vélemény ellenében a' széllé azt állítja, hogy a’ készítmény kifejezése által ugyan az meg van engedve. Azt mondá az Árvái Követ, hogy ő a’kereskedés virágzását szeretné; de megengedvén, hogy így van, azonban ezen szeretetet most nem látszik ki gyakorolni, mert monopóliumot óhajt behozni, ’s ez a’ szabad kereskedés megfogásával öszve nem fér. A’ széllé ezen egész ügyet nem hozta volna fel, de Megyéjében egy eset adta magát elő, ugyanis Vásárhely városában a’ kortsmáltatási jog haszonbérbe kiadatván, — egy helybeni lakos pálinkát vitt a’városba, ’s a’ haszonbérlő által elkoboztatott. A’ dolog az úri Székre került, holott is az Ítélet a’jobbágy részére ütött ki, ’s ezen ítéletét a’ megyei Törvényszék is helyben hagyván, fellebbvitel útján a’ Helytartó Tanács éppen azon elvből, mellyet Árvái Követ kimondott, az elkobozásnak találta helyét, mert a’ törvényben a’ szabadság nincsen világosan megengedve; és ez okból kívánja a’ széllé, hogy a’ törvényben világosan tétessék ki. Mert ugyanis mit tsináljon a’ szegény adózó főzött pálinkájával, ha azt más helyeken szabadon el nem adhatja, miután szabad királyi városokban accisa fizetés nélkül be nem viheti, az országból harminczad nélkül szinte nem, — mit tegyen tehát egyebet, mint hogy maga emészsze el, és kívánhatja e’ tőié ezt valaki? A’ földes úr joga abban áll, hogy a’ gabonából is szabadon égethet mindenütt, a’ kiméretés pedig túlajdon joga, és ez az ő regáléja, ’s minthogy Küldői is fentartani akarják a’ földes úrnak jussait, ezen okból inditványozák, hogy a’ kortsmáltatás vétsége keményebb, ’s mint felebb is előadta, büntetéssel feuyitessék.

Az Elölülő a’ több indítványok közűi többséget egy sem nyervén, az előbbi szerkeztetés állapítatott meg, — többiben pedig az urbér folytatólagi tárgyaltatását más napra ballasztván, az napi Ülést eloszlatta.

XLin. ORSZÁGOS ÜLÉS

October 8kán 1839.

Tárgya az urbéri Czikkelyek felvilágosítása felett.

■A.-/ Elölülő az Ülés megnyitásával folytatta a’ tegnapi napon kezdett urbéri törvényczikkelyek feletti tanácskozásokat.

Borsodi Követ (Z?. Vay Lajos): September 18kán tartott országos Ülés alkalmával általa mondattak — a’ Naplóban olly egészen más alakba öntve iktattattak be, hogy ő szavait, és ezek értelmét itt alig találhatja fel, de azért fel nem szólalna, ha legalább szavazata bibátlanúl lenne befejezve, ellenkezőt tapasztalván — Küldői előtti igazolása tekintetéből kéuteleuitetik megjegyezni, hogy ő az elébbeni lzenet mellett szavazván, ezt csak annyiban kívánta módosítani, a" mennyiben Gr. Ráday lemondása által a’ környülmények múltra nézve változtak, azt: hogy a’ szabad választáson ejtett sérelem a’ Gr. Ráday lemondása után óvás mellett tétessék le, ő soha sem mondotta — kérvén ezen nyilatkoztatásának a’ Jegyző Könyvbe való iktatását.

Ezután országbírói itélőmester felolvasta a’ 6dik törvéuyczikkely 3dik §sza 5dik pontját.

Békési Követ {Horváth Antal) Küldői a’ legelőre nézve kettőt kívánnak: lször, hogy határoztassék el, hogy mi értetődik a’ tötvéuyben a’ fölösleges legelő által: mert ez a’ kifejezés olly álta-