1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés

Tolnai Követ (Dór* Gábor): abbeli kivánatál jelenté ki, hogy a’ kajántól nem otak a’ talaj, donos, hanem minden azt használó 2 forintot fizessen.

Gümöri Követ (Szentivángi Károlg):azt indítványozta, hogy olly nemes, kinek kortsmáltatás. joga vagyon, de korlsma telke nincsen, 's a’ helységben közös gyep sem létezik, egy zsellért kibecsültelhessen.

Tornai Köret (Gedeon Lajos): a’ lOdik törvényczikkely 6dik §ra azt az észrevételt teszi, hogy ha egv jobbágy által ezen szakasz erejével több telkek szereztetnének, az illetén jobbágy

XIJI. Országos Ülés. - October 285

6dík törvényczikkely 2dik szakaszában ezen kitétel „hogy hordókban, ántallagokban, akókban, vagy más illynemű mértékben, mellyek az ország külön részeiben külömbözőkép neveztetnek ugyan, de mindenütt abrontsok alatt vágynak, a bor behozatala a’ jobbágyoknak megengedtetik — határozatlansága miatt sok 'visszaélésekre szolgáltat alkalmatosságot: annál fogva az edény minéműségét és nagyságát, melly Küldői vélekedése szerént egy akón alól ne legyen, világosan meghatároztatni kívánja.

Esztergom Vármegye Követe (t rlbaisz Imre): Csongrád Vármegye Követének indítványát pártolólag, a kurta kortsmákbau a földes úri jogok sérelmével gyakoroltatni szokott azon visszaélés, mi szerint a lakosok kereskedésre vásárolván nagyobb mennyiségű bort, azt házaikban nehány ittzényi edényekben kimérik, meggátlására, minden illyen tsempésség eseteire, az uraság pénztárába fizetendő 12 pengő forintnyi birságot, ’s illy tsempésségre használt edények elkobzását büntetésül határoztatni, ’s egyszersmint nyilván kijelelten megállapitatni kívánja, hogy egy akó aluli mennyiségben a’ jobbágyoknak bort vagy pálinkát árulni tilos. — E’ szerént pedig a’ jobbágyoknak a’ pálinkávali kereskedés is nyilván megengedettnek lenni kifejeztetne; kívánja tovább a’ pálinka kazánoktól járó dij eránti törvényt minden félre értés elkerülése végett ollykép magyaráztatni, hogy minden jobbágy ’s illetőleg zsellér akár tulajdon, akár más kazányában főz pálinkát, a’ földes uraságnak a’ törvényes 2 pengő forintnyi taksát megfizetni tartozzék, — egyéberáut mind a’ pálinka kimérését tiltó, mind szinte a’ földes úr részére az kazány pénz járúltatását elrendelő törvény ellen szegülő jobbágy, vagy zsellérekre nézve, akáraz elkobzási büntetés, [akár a’ kártételek tekintetéből szükségessé vált úrbéri per költségeinek mindenkor a’ vesztes fél által köteles megtérítését is pótólólag hozandó törvény által megállapitatni kívánja.

Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): Árva Vgye Követe úgy vette fel a’ szólló Követ indítványát, mintha az új engedmény lenne: holott az nem engedmény, hanem következése azon törvényeknek, mellyeknek folytában honunkbau a’ kereskedés általában szabad, és különösen nem tilos a’ bornak akónkénti behozatala. Miben állana pedig a’ kereskedés említett szabadsága? És mikép vitathatnák a’ Rendek azt olly komolyan a’ Kormány ellen, ha őn magok monopóliumot akarnának gyakorolni. A’ szólló sajnálja Árvának ezen földes urait, kik a’ pálinka égetésből illy módon kéntelenek élni; de a’ törvényhozásnál nem azt kell kérdezni, mikép él ez vagy amaz el, — hanem arra kell ügyelni, hogy ha él, élete módja nem ellenkezik e’ a’ Status czéljaival, — ő noha a földes urakat sem kívánja jövedelmeiktől megfosztani, illyen módot azonban az élésre senkinek sem akai adni. Törvény szerént a’ jobbágy égethet pálinkát, a’ földes urat csak annak kimérése kizárólag illeti, és ez az ő regáléja: ha tehát fel földön a jobbágy pálinkát éget, ott, hol szokás engedi, még gabonából is, — kérdi mit cselekedjen kész pálinkájával, ha azt sem városba nem viheti, mert accisat kell neki fizetni, sem pedig úrbéri helységekbe. Mi marad hát néki hátra, minthogy ő maga eméssze me§? ez* pedig tőle nem lehet kívánni, a’ nélkül, hogy erköltsiségét ne veszedelmeztesse. Azért világosan törvénybe kívánja iktatni, hogy a’ jobbágynak a’ pálinkát kereskedésre is hordónként bevinni, és árulni szabad légyen

Trencséni Követ (Marczibányi Antal): minthogy Megyéjébe a’pálinka krumpliból égetetnék, annak pedig élesztősére gabona is kívántatik, Megyéjébe az eránt eredtek súrlódások, hog} imno mennyiségben használtathatik a’ gabona a’ krumpliból való pálinkánál, s erre nézve a Me0>e azt határozta, hogy % krumplinál y* gabona légyen, ezen kérdésben a Helytartó Tanácshoz e ü detett a’ kérdés, a’ Helytartó Tanács pedig mellőzve ezen kérdést, a pert vissza küldette, uly izonytalan állásban tehát Küldői kívánnák, hogy e’ részben bizonyos sinor mérték határoztatne •

* Liptói Követ (Thuránszky Péter): Tolna Vgye Követének azon előadását, hogy a kazan o

mindenik, a’ ki azzal él, fizesse a’ 2 forintot, részéről is pártolja. ^ ,

Pesti Követ (Szentkirályi Móritz): meg van ugyan győződve, hogy a pálin a eres e es a jobbágynak azon kitétel által „termesztmény és készítmény," meg van engedve, mert a pa in a készítmény, de mivel a’ bor kereskedés szabadsága világosan törvényben találtatik, ezen o o a’ pálinkát is világosán említetni óhajtja.

.Jegyző Könyv 1. Darab.