1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés

284

XLIL Országos Ülés. — October 7-kéii 1839.

úgy nevezett kurta kortsmák korlátolása tekintetéből is kívánnák, hogy, ha a’jobbágy tiltott időben italt mér, az első esetben 10, másodikban 20 pengő ftot fizessen, harmadik esetben pedig kibecsültetésnek legyen helye.

Csanádi Követ fAávoy Tamás): Küldőitől nyert pótló utasitás világos rendeleténél fogva ezen vittatás alatt törvényczikkely módosítása eránt szinte köteles némelly észrevételeit igazolása végett előterjeszteni — különösen pedig a’ mi a’ pálinkának akónkénti behozatalát illeti, valamint Csongrád Vgye Követe már előterjeszté, miután Iször ezen törvényczikkely 2dik §sza 5dik pontjában a’jobbágyoknak tulajdon termesztményeikből főzött pálinkának akónkénti eladhatása megengedtetik

— de 2szor a’ bornak is behozatala abronts alatt lévő edényekbe nem tiltaíik, — Csanád Rendei sem láthatják törvénybe gyökeredző okát annak, miért ne lenne szabad a’ jobbágyoknak vett pálinkával kereskedni, — annyival is inkább, mert a’ pálinka behozatala törvény által nem csak hogy sehol sem tiltatik, sőt az ugyan ezen törvényczikkely ?dik szakassza világosan kimondja azt, hogy a’ jobbágy bár miféle termesztményeinek akár kissebb, akár nagyobb mértékben lehető eladását minden korlátozás vagy taksa fizetés nélkül szabadon gyakorolhatja. — Ezen egybevetések folytában tehát, bár világos ezen törvény értelme, minthogy azonban valamint Megyéjében, de tudtával a’ szomszéd Megyékbe is, némelly uradalmok általa’ pálinkának szabad kereskedése gátoltatott, — sőt Csongrád Követének előadása szerént maga a’ Helytartó Tanács is világos törvény által nem tiltott pálinka kereskedés megakadályozására intézkedett, — a’ törvény kűlömböző magyarázatából eredendő visszaélések megszüntetése végett, véleménye szerént ezen törvényczikkely módosításában nyilván ki kellene mondani azt, hogy a’jobbágyoknak akár őn magok terinesztményeiből főzött, akár kereskedésre vett pálinkát, akoliként eladni szabad,— egyéberánt a’pálinka katlanoktól járó 2 ftra nézve, Heves Vgye kívánságához tsatlakozva, azt óhajtja, hogy ezen fizetés egy évben egyszer, ’s csak a’ kazán tulajdonosa által fizetések, végtére a’ földes úr ’s jobbágy közötti visszálkodások elkerülése tekintetéből óhajtanák Küldői azt is, hogy az úrbéri korcsmáltatás ideje alatt, az uraságnak csak az általa épített rendes vendégfogadókban legyen szabad italait méretni, mellybeli több rendbeli kivánságait Küldőinek a’ Karok és Rendek pártfogásába ajánlja.

Zempléni Kö\et'( Péfer/fy Károly): a’ tárgyalás alatt lévő törvényczikkely megengedvén a’ jobbágyoknak a’ pálinka főzést, — hogy ez még is határozottabban és világosabban kitétessen Küldői úgy kívánnák módosítani, — hogy a’ jobbágyoknak, de csak őn magoknak engedtessen meg tulajdon, nem pedig összvevett törkölyökből, gyümölcsökből, borból, borseprőből, és minden földi saját termesztméuyeiből — egyedül csak a’ gabona — melly alatt minden szemes élet értetődjön,

— kivételével pálinkát nem csak főzhetni, hanem mennyiben a’ kereskedés minden ágainak előmozdítása lenne fő törekvés, azzal kereskedhetni is — egyébiránt a’ bor bevihetésre nézve a’ legkissebb mértéket, más fél akóban kívánják meghatároztatni.

Posonyi Követ (Olgyai Titus): pedig azt kívánta, hogy a’jobbágy nem csak betegség esetében, hanem mindenkor szabadon hozhasson bort be szükségeire, külömben a’jobbágyok szabadsága korlátozva vagyon.

Fehér Vgye Követe (Sárkány Kázmér): a’ pálinka főzést a’ zsellérekre kiterjesztetni ellenzé.

Árvái Követ (Zineskál Móritz): a’ Csongrádi indítványt már csak a’ demoralisatio tekintetéből sem pártolhatja, de külömben azért sem, mert a’ Rendeknek nem volt czéljok jelenleg a’jobbágyoknak új engedményeket adni, hanem a’ múlt országgyűlési törvényczikkelyeket, a’ mennyire azok ne talán homályosok volnának felvilágosítani, — már pedig ha a’ Csongrádi inditvány elfogadtatnék az új engedmény volna, mert az utóbbi törvényczikkely, midőn a’ bor bevitelét nyilván megengedi, halgatás által a’ pálinka bevitel tilalmaztatik, — külömben pedig ha Csongrád Vármegye ezen indítványa elfogadtatnék a’ felső vidék földes urai elpusztúlnának, és nem lennének képesek a’ subsidium és más költségek fizetésére, mert a’ jobbágy béhozván a’ pálinkát bizonnyára apródonként is árulgatni fogja — ugyanazért Csongrádot nem pártolhatja, kanem a’ régi szokásnál kíván megmaradni.

Vasi Követ (Zarka János): Abban hogy a’ kazányoktól csak általában annak tulajdonosa 2 forintot fizessen Megyéje részéről is megegyez. — Azonban azon helyeken , hol szőllők vannak, és a’ szokás vagy pedig a’ felajánló levél mást rendelnének, az előbbi gyakorlatot vagy a’ felajánló levél tartalmát kívánja megtartatni, minthogy a’ szőllők úgy sem tartoznának az urbarialitáshoz.

Zólyomi Követ (Beniczky Ágoston): világos utasításánál fogva Csongrádi indítványt pártolja, és miután minden napi tapasztalás bizonyítja azt, hogy a’jobbágyok gyakran a’ pálinka főzés mellett a’ tiltott pálinka mérést is alatamosan gyakorolják, a’ pálinka azonban, mivel azt titkos és rejték helyen tartják, el nem koboztathatik; ekkép az efféle visszaéléseknek megszüntetésére és eltörlésére, az elkobozás sikeres és elégséges eszköznek nem találtatván, kívánják Küldői, hogy azon jobbágyok, a’ kikre kisülne, hogy pálinkát kimérnek, országgyülésileg bizonyos meghatáro»