1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés

281

AZ//. Országos Ülés October 7. 1839.

az 5-ik Törvényczik 1-so szakasza a régi gyakorlatot megerősítette, kéri részéről is, hogy Diakovári Kerületnek telki állománya, melly külömbözik a’ Verócze Vármegyei telki állománytól — a’ törvénybe különösen iktatassék. ]

Borsodi Követ (Palóczy László): figyelmeztető a’ Rendeket, hogy miután a’ jobbágy' gyermekek örökösödésekről a g. T.Czik az utolsó szakaszba foglaltatnék a’ rendelkezés__ez úttal e’

felett vitatkozni felesleges azon fogva is, hogy ezen jobbágyi örökösödés kidolgozására egy Küldöttség neveztetvén, a Kerületekben annak munkálatját be kellene várni.

Mibe a‘ RR. meg is nyugodtak.

% Zempléni Követ Péterffy Károly) : az 5-ik Törvényczikkcly a-ik §-ra ezen Törvényczikkely azt rendelvén, hogy a jobbágynak bár mennyi belsősége légyen, az tartsa meg, a'maga természetét, ellenben ha kevesebb lenne az pótoltasson ki, és ez a’ pótlék belső természetet ölesön magára Küldői ezt úgy kívánnák módosítani, hogy a’ mi felül van a’ belsőségben,az ne tsak számitasson a külső járandósághoz, de úgy is róvattasson.

Gömöri Követ (Sz. Irányi Károly): az 5-ik Törvényczik. 7-ik szakaszát pártolja.

I nglii Követ (Bernáth Sigtnond): Szabolcsi Követ Indítványát az 5-ik Törvényczik 5-ik szakaszára nézte, hogy t. i. a’ cserék, mellyek úgy is csak a’ gazdálkodásba való kényelmesség végett történtek, political utón vissza szereztethessenek, részéről is mind utasítása, mind meggyőződésénél fogva pártolja.

Szabolcsi Követ (Bonts Sámuel): miután a’ kaszállóknak szekér, vagy kaszás számra való elhatározása nem czélerányos, Küldői óhajtanák hogy a’ kaszállók is Quadrat ölekbe határozhassanak el.

Liptói Követ (Thuránszky Péter): A.’ felolvasott szerkezetbe mondatik, hogy ha a'telekbeli illetőségre nézve a’ földes úri jóváhagyás nélkül, vagy' annak ellenére zálogosítások vagy ideigleni cserék történtek a' földes urnák, nem csak a’ telki állományok vissza szereztetésére, de a’ zálogos, vagy ne talán a’ csere következésében felyül fizettetett summának elvesztésére is leend — a’ vevő és illetőleg az ellen keresete — kivel a’ jobbágy cserébe bocsátkozott — de a’ Bíróság nem neveztetik, melly előtt kelletik e’féle keresetet követelni, azért tehát kívánná kitétetni, hogy az illyetén kérdések az elzálogositó jobbágyiak földes ura, vagy ennek Törvénytudó Megbízottja által Ítéltessenek el, ’s a’ fellyebb vitelnek birtokon belől legyen a’ Törvényszékre helye.

Vesprémi Követ (Kotsi Horváth Sámuel): Szabolcsnak a’ kaszáitokra nézve tett Indítványát, noha ez a’ Kerületbe nem nyert pártolást, részéről is pártolja, és Küldői vagy mázsa számra kívánnák meghatároztatni, vagy pedig azt kívánnák, hogy egy jobbágy telek után annyi adassék, mint io. marhának legelőre szokott adatni.

Posegai Követ (Farkas Sándor): minekutánna több pontokra nézve az elöbbcni szokás az Urbérbe megtartatott; ő a’ Verőcze Vármegyei Indítványt, melly szerént a’ holdaknak nagyságát a’ Diakovári Járásban az eddigi szám és felmérés mellett meghagyatni kívánja, egész kiterjedésében pártolja. A’ mi pedig az 5-ik Törvényczikkely l-ső §-át a’ belső telki állományokra nézve illeti; az Küldőinek kérése: hogy, mivel e’ részben Posega, Yerócze és Szerém Vármegyék az eddigi szokás mellett meghagyattattak; és ezen szokás mellett, az osztályok eseteiben a’ belső telki állományt, ennek szűke miatt külső telki járandóságból a’ tartozásoknak leszállításával pótolni kellene; az határoztatnék világossan: hogy egy egész telki belső állomány egy holddal, és igy tovább a proportione constitutivi, az az */4 sessióra három fertály hóid, és fél sessióra fél hóid adassék ki. És ez annál inkább, mert az előbbeni Urbáriumba, a’ belső telki állományoknak a1 mennyisége meghatározva nintsen.

Szerémi Követ (Zsitvay József) : Verőcze Követének kívánságát igazságosnak tartván, részéről is pártolja.

Zempléni Követ (Péterffy Károly): 5-ik Törvényczikkely 8-ik §-ra; minekutánna ezen Törvényczikkely azt mondja,] hogy zsellér telkek magok minőségekben meghagyattassanak, de viszont arról —- ha nagyobb a’ zsellér hely, ’s a’ földes urak attól akár állandó, akár idő szerénti több munkát megkívántak, ezen gyakorlatban megtartassanak e ? nem rendelkezik Küldőinek egyenes kivánata az, hogy a’ reciprocitás mindenekben megtartandó tekintetéből ezen gyakorlat törvényessége itt mondattassék ki.

Zólyomi Követ (Beniczky Ágoston): — a’ Szabóltsi es Veszprémi abbeli Indítványokat, mi szerént úrbéri réteket nem a’ terjedékenységők, hanem termékenységük után osztatni kívánnák, pártolja, és noha Küldői ezen tárgyat a’ lo-ik T.Czik. 6-ik §-ra, melly a helybeli határoknak úrbéri per utján eszközlendó rendbeszedéséröl szóll, ezen kívánságot nyilatkoztatni ren e é azonban czélszeresnek látja, miután szóba jött, itt is ez eránt Küldői kívánságát kije entem, hogy ezen túl a’ helybeli határoknak eszközlendó rendbeszedése alkalmával az úrbéri r te nem terjedékenységők, hanem termékenységük szerént osztályoztassanak, és nem ügyelvén a terii etre, minden telek után 8 szekér szénát, vagy szénát és sarjút termő rétek jeleltessenek ki, egy sze er széna pedig 12 mázsával állapíttassák meg.

Jegyző Könyv. /, Darab, ^