1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
282 XL11. Országos Ü/es. — October 7-kén. /S3i>. Nógrádi Követ (Szentivángi Anzelm): az ödik törvéuyczikkely 2dik szakaszára Küldői az kivámiák, hogy ha jobbágy belső telke nagyobb, minthogy a’ fölösleg úgy is külső állományhoz, tartozik, és oda is számíttatik, jövendőre azon fölöslegtől a’jobbágy adjon dézmát — egyébiránt Küldői az úrbéri zsellérek alatt csak azokat kívánják értetni, kik a’ Mária Therezia úrbériben foglaltatnak, a/, azolta lett zselléreket pedig oda seui, miképen sem kívánják értetni — mi pedig az Elölülőnek kijelentését illeti, erre nézve ő is Sárossal tart, és azt hiszi, miután az lső rész 40 czimjc a’ külső állományokra is kiterjesztetett, most csupán annak mennyisége meghatározásáról lehetne a’ Kerületekben szó, nem pedig a’ kibecsültetés módjáról, minthogy az ellen úgy sem nyilatkozván a’ többség, az helyben hagyatott. 0 Esztergami Követ (Friebeisz Imre): előtte szólott Neográd Vármegye Követének nem osztja előadotté’ részbeni nézetit, mintha csupán az lső rész 40dik czimje értelme eránt, szavazott többségivel, változtatott kerületi szerkesztetés, leuue újabbi tanácskozás és megfejtés végett ismét kerületi tanácskozásra vezérelve, — sőtt azt tartja, hogy változván a’felolvasott kerületi megállapodás — már most nem csak arról, milly esetekben lehessen az lső Rész 40dik Ildik czikkelyeit figyelmezőleg egy részről a’ földesúri tulajdon jussokra és szükségre, más részről pedig adózási alapnak is illy szükség esetin kívül meg nem engedhető fogyasztására, alkalmazásba hozni; — hanem szinte arról is, mi úton, módon, vallyon t. i. a’ mint ez előtt megállapítva volt, Küldöttség! visgálat, és határozat elbocsájtásával e’? avagy az előadott mind' két fő tekintetű érdekeket inkább biztositó rendes úrbéri úton , ’s igy mindjárt kezdettől fogva úri székileg kellesen e’ bírálás alá vétetni, szükséges leeud, és hatáskörihez tartozand a’ kerületi Üléseknek újabban tanáczkozni, és határozatot indítványozni. — A’ szolló minden esetre kinyilatkoztatja, — hogy a’ mostani határozat következésében, e’ tárgyat egész kiterjedésében újabb tanácskozás alá bocsátottnak tekénti, ’s igy az előfordulandó olly esetek megbírálását is nem Küldöttségre, hanem kezdve az úri Széktől fokonként a’ rendes úrbéri útra bízatni kívánván — e’ tekintetből is fogja az elöbbeni megállapodás változtatását a’ kerületi Ülésben szorgolni, — általtérve azonban, a’ mostani tanácskozás alatt lévő 183 V6 évi Törvényczikkelyre — minthogy ebben a’jobbágyi tartozmánybéli rétekre nézve, a’kaszás számítás, olly határozatlan alap, hogy annak kikutatására ’s megállapithatására, sem az úrbér béhozatalakori vizsgálatok , ’s végrehajtási iratok, sem a’jelen állapotot kitüntetni kellető felmérések, ’s nyomozások csak távolról, ’s biztosan követhető irányt nem mutathatnak, hanem legfelyebb magok az érdeklett, ’s nem részre hajlatlan jobbágyoknak jobbára csak tradition, vagy sejditésen épülhető,’s igy hitelt nem is érdemlő vallomásaikból körülbelül fejtegethető—’s igy e’ részben a’ bíróságot biztosan inegnyugtatolag, igazságos szorosan követőleg Ítéletet sem hózhatnak; — e’ tekintetből utasításához képest, —a’rétek főid minémőségeihez arányozandó három osztályt kitüzetni — az.lső osztálybéli egy kaszás rétet 800 □ öllel — a’ 2dik osztálybeli 900, ’s 3dik osztálybélit 1000 négyszegű ölekkel számítva, réti tartozmány kép a’ jobbágyoknak kijeleltetní — a’ belső telki állományúi egy ház helyhez megkívántaié egy hold térséget pedig, a’ kéznél létei, ’s igy könnyű mivelketés, javithatás, ’s leg czélszerőbb haszuálhatás miatt, mindenkor ’s mindenütt lső osztálybéli földkint tekintendőnek, ’s igy 1100 négyszegű ölekkel kiadandóuak Törvény által megállapittatni kívánja. Tornai Követ fGedeon Lajos): a’ 4dik Törvényczikkely 6dik szakasza következésében Küldőinek azon kívánságát terjesztette elő, hogy a’jobbágy telki javításoknak, és haszonvételnek eladása eseteiben, azt valamint az illető földes úraságnak, úgy a’ köz birtokosoknak is megvenni lehessen, mert az úrbéri telkek," annyira el vannak különözve, az adó alatt nem lévő birtoktól, hogy azt az adózás alól kivenni csak nem lehetetlen. Sárosi Követ (Pillér László): Szabolcsi Követnek a’ cserék vissza vehetése eránt tett indít - ványát pártolja — többiben Nógrádi Követnek előadását mindenekben elfogadja, ’s részéről is azt hiszi, *ogy a’ kibecsülés módjáról a’ Kerületekben szó nem lehet, mert ha tekinti mi volt a’ Rendeknek czélja akkoron , midőn a’ kibecsültetésre nézve a’ politikai útat választották, kétséget nem szenved, hogy a’ czélnak hamarábbi elérését tekintették, ’s mint hogy azon czél most is fenmaradt, önként következik, hogy a’ Kerület a’ maga végsését ok nélkül meg nem változtathatja. Az Elölülő: miután az úgy sem nagyszámúié többség, a’külső államánynak kibecsültetésére nézve is, a’ kér ül éti javallattal különbözőleg jelentette volna ki magát, részéről tanácsosnak tartottaaz egész szerkezetet Kerületekre bocsájtani, azért is a’ Rendek végzését ismitelvén, újra kijelenti; hogy a’ felolvasott szerkezet a) pontja a’ leány ágra is kiterjesztetik, b) az lső Rész 40dik czimje a’külső állományra is kiterjesztetik — a’ c) és d) pontok a’ kerületi tanácskozásra utasitatnak — egyébaránt azon általa ajánlott módosítás, hogy a’kibecsültetés esetére a’ sommára nézve is felterjesztetik a Helytartó Tanácshoz, átaljábán^ellévén fogadva. Krassói Követ (Kiss András): Verőcze Vgye kívánságát pártoló. Az Elölülő: részéről is oslja Krassói Követ előadását, mert csak ugyan lehetetlen, hogy »:
