1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
V 280 XLTI. Országos Ülés. — October 7. 1839. Veszprémi Követ (Kotsi Horváth Sámuel): a’ dologhoz minthogy az már el volna döntve szollani nem kíván, csupán igazolása végett egy esetet kötelessége előterjeszteni: kérvén a' Kendeket annak elhatározása végett, ha t. i. egy gazdának több gyermekei vágynak, mintán a’ Törvény 'fu ház helynél kissebbre darabolni a ház helyet nem engedi, a’ gyermekeknek pedig egyen* ként ennyi nem jutván, egy kenyeren gazdálkodnak, már megyéjébe a’ földes urak ezen együtt lakó testvéreket egyenként házas zselléreknek tekéntvén, egyenként 18 napi munkára kötelezik — Küldői telvát ezen esetet miképpen kellessen t. i. azon együtt lakozó testvéreket venni, elhatároztat* ni kívánnák, ’s részekről ajánlanák, hogy a’ birtok illetőségéről való járandóságot egyik testvér viselvén — a' többi testvérek mind házatlan zsellérek tekintessenek, és csak 12 napi munkára köteleztethessenek. Nyitrai Követ QMarcXibányi Lőrinz) : előbb már általa előadott két tárgyat, hogy abban valami határozást Tekintetes Karok és Rendek tenni méltóztassanak ismételni kötelességének tartja, hogy tudniillik a’ Törvényben világosan tétessen ki, hogy a’ jobbágynak többszöri kicsapongásai esetében, ha per útjára kerülne a‘ dolog, az oll} an makacs jobbágy a’ pör költségeiben marasztaltasson el, úgy nem különben, ha többszöri kicsapogásai miatt az elmozdittási pörnek helye lenne, a’ pernek elvégcztével a’ törvény által az elköltözésre szabott engedményes határ idő töröltessen el, — egyébaránt ámbár a’ jobbágy örökösödési tárgya később előforduland, mivel mindazonáltal ittend némelly Követ urak által említés az eránt tétetődött; — ő is kötelességének tarja Küldői nevében most is előre kijelenteni, hogy ők is az örökösödési tárgyat felvétetni akarják, minthogy kiilömbféle esetek, a mellyek előfordulnak — Törvényben világossan kitéve nem fennének tudniillik, ha az úrbéri telkekben csupán csak férjfi ág, vagy leányok is örökösödhetnek e‘? úgy nem különben hói több férjfi testvérek léteznek váljon mellyiket az uradalom telkes jobbágynak állapíthat meg, és azon esetben ha eggyik testvér a’ másikat osztály részéből kifizetni képes nem lenne, mi módon kellessék 'az osztályos feleket kielégíteni, — egy szóval az egész jobbágyok örökösödési tárgyat, és Uradalom örökösödésit is világos törvények által meghatároztatni kívánják, melly eránt minthogy a’ Tekintetes Karok és Rendek ezen tárgyat későbben fölvenni akarják, — ha majd előfordul, további észrevételeit, annak idejében előterjeszteni fogja. Nógrádi Követ (Szentii'únyi Ansolm): a’ 4-ik törv. Czik. 7. §-sa, hol a’ szabad adás vevésről vagy on szó a •/. alatt az mondatik „hogy a’ beköltöző külföldiek, halakosságot szerzendenek, jobbág} i haszonvételeket megszerezhetnek — minthogy nem volna meghatározva, hogy honosításokra a’ külföldieknek hány esztendő kívántatik, Küldői kívánják ezt Törvény által elhatároztattni, — az 5-dik Törvényczikkelyre nézve pedig a" földek meg lévén holdakra, a*' holdak Quadrat ölekre határozva, — minthogy a kaszállók egész átaljánosságban volnának, kívánná azokat nyilvánossan elhatározni. Gömöri Követ (Sz. Irányi Karoly): a* 4-ik T. Czik. 14-ik szakaszára Küldői még azt kívánnák, hogy ha valamelly jobbágy telek elhagyatna, és ezen elhagyásnak a földes úr lenne az oka, azon esetre mind addig, még más a’ telket fel nem válalná, a"' közönséges terhek viselése mellett az úrbéri telket tartozik a’ földes úr dolgoztatni — ellenkező esetben használja ugyan a földes úr az elhagyatott úrbéri telket, de minden tartozások nélkül — ugyan azon Törvény Czik. l5. szakaszára pedig Küldői azt kívánnák, hogy ha egy jobbágynak több gyermekei lennének úgy hogy az atyai telket felosztani czélarányossan nein lehetne, árverés utján adassák el, és a pénz egy formán osztasson fel, — ha pedig végre a férfiak kihalnának a* jobbágyi telek leányokra is száljon. Szathmári Követ (Kende Sigmond): az 5-ik Törvény Czik. 4-ik szakasza megengedvén a telkeknek szétdarabolását, a’ hol azt a’ környüláilások úgy kívánnák */8 rész házhelyre — midőn ezen Törvényczik. rendeletével Küldői a’ rendezések alkalmával előfordult esetekben élni kívántak volna, a’ Helytartó Tanáts őket ebbéli élésbe akadályoztatta, azt rendelvén, hogy Mária Theresia urbérébe található jobbágy telkeki állományok mérettessenek ki, minthogy pedig Megyéjébe a jobbágy telkek mértéke igen különböző volna egymástól, mert a Mária Therezia urbére béhoza tala után a jobbágy telki állományok nagy részben irtványokból alakultak, Küldői óhajtanák hogy egy formaság tekintetéből a jobbágy telkek egyenlően */4 rész telekre is felosztathassanak. Szabolcsi Követ {Bonts Samttel): ar 5-ik Törvényczik. 5-ik szakaszába, hol a‘jobbágyi állományoknak zálogosításáról, és cserékről vagyon rendelkezés — Küldői azt óhajtanák , hogy az illyetén cserék vissza vehetése political’ utón történjék, a’ meg nem elégedett rész azonba birtokon belől a’ Megye Törvényszékére és akkép a’ Helytartó Tanácsra fellyebbvihesse. Horvátországi Követ (Busán Hermán): minthogy a%múlt Országgyűlésén, a’ telki állományok mind Magyar, mind pedig a’ részes Országokra az 5-ik Törvényczik. első szakasza által meghataroztattak, s illetőleg a’régi állásba hagyattak volna, Verócze Vármegye Diakovári Kerületének telki állománya, hol legfelsőbb kir. rendeletnél fogva, szántóföldnek holdja 1620, a' kaszállóké pedig _1296 Quadrat, ölekbe határoztatott — az fentebbi Törvényczikbe nem említetik, hanem csupán Verücze Vármegye telki állománya határoztatik meg— ennek következésében, minthogy
