1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
ALH. Országos I lés —October 7.kén 1 ST). 27!) megyek Követe közzé lúván számíttatni, kik az i-so Rész 4o 'fi 41 ik Czikkelyeiben foglalt ősz* tály eseteiben, nem tsupán a jobbágyi belső, hanem egyszer’zmint külső telek elbetsultetésére is értendőnek, s határozottan a 1 örvénybe kifejezendünek szorgolták az olly jobbágyi telekre nézve tulajdonnal bíró, ’s fajdalom elágazás 's gyakori osztozkodás végett arra szorult szegény földes urak jussát. Liptói Követ ( Thuránszky Péter') a’ 4. T. Czik. 14-ik szakaszánál [ fogva szorosan még pedig hivatala elvesztése s a kár megtérítésének is egyedül önnön személyére szorított terhe alatt meg hagyatik az illető Szol. Bírónak hogy a’ telkek elhagyása esetét, kihirdetés végett a’ megyének legközelebbi köz Gyűlésére bejelenteni el ne mulassza, mivel pedig ezeknek is modot kell nyuj. tani, hogy a* telkek elpusztulása esetei halasztás nélkül tudomásukra juthassanak a’ helybeli Elöljárókon szigorú büntetést ’s a’ kár. megtérítése terhét, azon esetre ha bár melly jobbágy telek elhagjását az illető Sz Birónak tüstént tudtára nem adják, Törvény által megszabatni kívánja. Thuróczi Követ (Justh Jósef') — Küldőinek volna némelly észrevétele a' költöző, és a’ szőlő jobbágyra nézve — ’s nevezetessen a költözőre Küldői kívánnák hogy javai mind addig bírói zár alatt tartassanak, meg a’ felett a’ megye Al-íspánya a’ köz Gyűlésnek tudósítást nem ád —a’ ki pedig szökött jobbágyat az az elbocsájtó levél nélkül elfogad, azt a'törvényes büntetésen felül, a’földes urnák kitől a’ jobbágy elszökött okozott költségeibe is marasztaltatni kivánják Mi pedig a’ kibetsnltetést illeti erre nézve az 1802-ik esztendei Helytartói Tanáts rendelete folytába political utón kivánja elintéztetni-VerÖczei Követ (G. Pejachevich János) — Az 5 ik T. Czikkely ezen szavaiban azt rendeli hogy az (eddigj lenni úrbéri rendeletek által megállapított hely osztályozat, 's állomány mennyiség jövendőre nézve ie fen fog tartatni, — továbbá pedig azt mondja: hogy VerŐcze Vmegyében a’ szántó föld 2o0o, a’ kaszálló pedig 1000 □ ölekkel méretessen; miután azonban Verocze Vmegyének Diakovári járásában az eddigi gyakorlat szerént a’ szántó föld i62o, a’ kaszálló pedig 1296 □ ölekkel lévén mérve, — Küldői ezt a' törvénybe világossan kiemeltetni kivánják hogy e’ részben a’ Diakóvári járásra a’ régi szokás fenmaradjon, mert külömben ezen törvény, melly a* régi gyakorlatot megtartatni rendeli, egyszer’smind azt fel is bontani parantsolná, — annyival, inkább óhajtják pedig t-ör Mivel ezen Diákóvári járásbeli telkek rendbeszedése, a’ ditsö Maria Theresia rendelete következésében eszközöltetett, mellyben a’ jobbágyság akkor tökélletessen megnyugodott, és 80. évikig tellyes megelégedéssel ezen mennyiségben használta. 2-or mert ha a nevezett keriiletbeli jobbágyság ezen 5-ik T. Czikkely értelmében rendeztetik, a’ telkek száma nevezetes kissebbedése által, a’ megyének többi járásaira nem kevés teher fog háromlani; de még a’ Nádori porták változtatását is szükségessé tenné , mert a’ telkek száma megkevesedvén természelessen ezen megyére már két Ízben nagyobbított adóbeli járandóságát kissebbíteni kellene, — melly elegendő fontos okoknál fogva ezen tárgyat a’ KK. és RR. pártolásába ajánlja. Az Előlülő — miután a’ kerületi szerkezetbe az 5-ik Törvény Czik ellen nem volna semmi észrevétel, felszólítá a' Rendeket, ha ne talán arra valakinek észrevétele volna, nyilvánítaná azt , mielőtt a’ 6 ik Törvény Czik tárgyaltatását kezdetné. Zempléni Követ (Péterffy Karoly): Ezen szakasz a’ telkeknek szétdaraboltatását különben is tiltván, Küldői azt ekként kívánjak módosíttatni: hogy addig mig fm van, a jobbágy telek tsak fiút illethessen, ‘s tsak olly esetben száljon leány kezekre, ha fiú átalán fogva nem lenne — különben örökös változás alá vétetik a’ telek, mi az Országnak a’ gazdálkodás nevelése eránti törekvésével nyilván ellenkezik. Ha pedig több fiú testvérek lennének, azon esetre a’ földes úr által kijelelendő testvér, maradna a’ telek használatában, ez tartozván több fiú testvérjeinek járandó illetőségeket kész pénzel kifizetni. Ha pedig leányok is lennének az osztozó testvérek között, azok kik ki vannak házosilva, tartoznak béérni azzal, mit kiházositások alkalmával kaptak, a’ hajadonok pedig a' közre maradott örökségből kapjanak ugyan annyit, mennyit többi férjnél lévő testvérjeik kaptak— allatura, coaquisitio és usu fructuatió által szerzet telkek osztálya esetiben azonban fiuk és leányok egyenlőn osztozzanak. Sárosi Követ (Pillér László): Csongrádinak okoskodását einem érheti, miért, és miképen kívánhatja, a1, kibecsiiltetés eránti kerületi szerkezetet újjabban Kerületekre bocsáttatni, miután a’ kibecsülésről itt még ekkoráig a' végzés ki nem mondatván, ha az, az országos Ülésben el nem esik, a’ Kerületekre már csak azon fogva sem mehet, minthogy a' kerületi végzés máskép meg nem változtathatik, ha csak az országos Ülésbe nem szenved valami módosítást — ugyan azért ő részéről a’ kihecsültetésről itt kívánna értekezni. Az Elölülő: miután Csongrádi Követnek kívánságát, a többség hel\ esiette, nem lévén részéről is semmi kifogása, megeggyezett, hogy a’ tárgy újjabban a kerületi tanátskozásba felvétessék, annál is inkább, mert az első Rész 4o-ik czimjének rendelete kiijső állományokra is kiterjesztetvén, ez nem kis befolyással lészen arra, váljon a Rendek a kibccsültetésnél a political vagy pedig a‘ törvényes utat fogják czélszerübbnek ítélni. — 70 * t
