1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
A LII. Országos Ülés October 7-Urn IS39. 277 kezelt Helytartói Intézetben kijelelt módon, hogy ez t. i. a’ törvényes Biszonyság által eszközöltessék — a’ kelületi szerkezetben megegyez. Liptói Követ ( Thuránszky Péter): a’ 4-ik tör. czik. 12. és i3 ik szakaszai, 's illetőleg azi-ső Rész 40 czimje bővebb világositására utasításánál fogva kitétetni kivánja, hogy az i-bÖ Rész 40 czimje rendeletével csak akkor élhessenek az osztazó nemes testvérek, ha az osztály alá eső nemesi birtok olly csekély, hogy egy egy osztályos résznek fél holdnyi belső telek, külső tartozmányokban fél ház hely utánni járandóság nem juthat, ha pedig mind a’ két eset öszve véve elő nem fordul, akkor e törvény ne alkalmaztathassák avagy azért is, mert annak szelleme leginkább az vagyon irányozva, hogy az osztályos felek lakházaik felállására alkalmatos telekkel látassanak el, mire már a fél hóldnyi terjedésű tér elegendő , ha pedig a’belső telek csekély ugyan, de a külső tartozmá^mkból fél házhelynél többet kap egy egy osztályos fél, akkor a' belső telki fogyatkozás, úgy is külső tartozmányokkal kipótolható. Zalai Követ (flertelendy Károly): az Előlülő javallata czélerányos lévén, azt részéről is elfogadja — az í-so Rész 40-ik czimje eránt pedig a’ kerületi szerkeztetést pártolja, mert ha tekinti a' Törvények okait és szellemét, tökélletesen meggyőződik, hogy annak más értelme soha semis lehetett, mint a’ millyet a’ felolvasott kerületi szerkezet tulajdonított, mert azt mondja Yerböczy: hogy az atya halála után a’ gyermekek a’ külső állományokat magok között felosztván, ha volnának esetek, hogy minden gyermekeknek nem jutna lakóhely, azon esetben • vagyon helye a' kibecsülésnek, itt tehát nyilván csak azért engedtetik meg a" kibecsülés, hogy a’ nemes embernek helye légyen a* lakó házat építhetni, koránt sem pedig átért, hogy az egész külső állománya is elvétessék, — de hogy nem is lehet az i-ső Rész 40-ik czimje értelmét a* külső állományra alkalmaztatni, nyilván mutatja az, hogy 1836 esztendő olta, a’ jobbágy telki állományok az adó fundusául adattak, és így mintegy Status birtok, ha tehát a’ kérdésbe lévő í-ső Rész 40-ik czimje olly tágos magyarázató volna, az a’ ki annak jótékonyságával élni kíván adót fizetni tartozna, — ő tehát részéről a* kerületi szerkezetbe megnyugszik — Szathmárnak előterjesztését nem pártolhatja. Békési Követ (Horváth Antal)', utasítása ugyan a’ kerületi szerkeztetés, Küldői azonban a’ kibecsültetésre nézve továbbá is az úrbéri utat kívánják fentartatni. Pest ^ ármegye Követe (Szent - Királyi Móritz)'. két kérdést lát a" szerkezetbe, az j-so az í-ső Rész 40-ik czimje magyarázatát, a’ 2-ik a' kibecsülést illeti —mi a' kibecsülést érdekli, noha részéről nem legnagyobb igazságnak tartja hogy az politicai úton történjék, mivel azonba nints reménysége a’ többséget megnyerhetni, az Előlülő javallatát elfogadja, mi az í-ső Rész 40-ik czimjét illeti, hogy az a'leány ágra is kiterjesztessen, szükségtelen., mert ha a’ le. ány férjhez nem menne, úgy is megmarad az atyai lakóban, ha pedig férjhez mén, öt akkoron férjének sorsához képest illő lak a’ férje javaiból illeti, és e’szerént nem látja szinte szükségét annak is, hogy az í-ső Rész 4-ik czimje a’ külső birtokra is kiterjesztessék — és igy részéről a’ kerületi szerkezetbe megnyugszik. Aradi Követ •(Faschó József): az í-ső Rész 40 ik czimjének keriiletileg tett megszorittására Küldői nem tévén semmi észrevételt, azt részéről is elfogadja; a’ kibecsülésre pedig az Elölülő javallatához járul. Yerőczei Követ (Gr. Pejachorich János): Küldői a* 4-ik Törvény Cziknek 14-ik §-át melly az elhagyott telkekről szóll, eképen módósittatni kívánják, tudniillik, hogy az illető községek, a' mennyiben azok a’ telkek mivelésére megkivántató, ’s megyei hatóság által szokott utón megvizsgálandó erővel bírnak azoknak mivelésére szorittassanak. — O tehát kötelességénél fogva ezen , az adózó fnndus fentartására czélzó módosítást a’ KK, és RR. annal is inkább ajánlani bátorkodik, — mert félni lehet, főképen Megyéjében, ne hogy illy telkek utóljára erdővé, és igy örökre haszonvehetetlenné váljának. Sárosi Követ (Pillér László): ha /iem tagadja is hogy az úrbéri telkek egy részben a’ Status birtokává válván, az adó fundusául szolgálnak, — tagadni más részről nem lehet azt is, hogy az 172.3: 18-ik ’s az ujjabbi Törvény által mind azon puszták is népesittetni rendeltettek, mellyek iyi5: 8-ik Törvény Czik alkotása ólta az adó fundusául szolgálták, ha tehát a Rendek az adó fundusát szaporítani és nagyítani kívánják, szükséges, hogy kenszeritsék a másik részt is a puszták népesitésére, ha pedig ezt tenni nem akarjak, ne kívánják megfosztani a’ Törvény jótékonyságától azon szegény családot, melly abba oltalmat és menedékét találja,— részéről az i-ső Rész 40-ik czimjét előbbi erejébe és értelmébe kivanj* fentartatni. Zempléni Követ (Péterffy KárolyJ: a’lakosság megnyerhetésere elegendőnek tartván Küldői azt, hogy ha külömben az idegen alkalmatos, hogy honából végelbocsajtó levelet mutasson elő , — a' tiz esztendei helyben lakást eltöröltetni kivánja annyival inkább, mert ez a Hazának népessedését nagyon elősegéllené. — Nógrádi Követ (Sz. Irányi Ariséit»): az elvre nézve már Küldői kívánságát kijelentvén csupán Szathmárnak előterjesztésére ellenzését kéntelen kinyilatkoztatni, ’s kivánja tehát azt, hogy a' kibecsült jobbágynak usu fructuatiója mindenki által fizetessék meg. Jegyző Könyv. /. Darab. 70
