1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
r egyike volt, ki a' felolvasott szerkezetet pártolta, azonba Ung Vármegye felszólítására Kül. dói pótló utasittásokba az i-ső Rész 40 ik czimnek előbbi magyarázatát kívánják megtartatni — egyébaránt pedig az ElÓlülÓnek javallatát részéről is elfogadja. Bársi Követ (Ambró Antal): hasonlóan Küldői részéről az l-ső Rész 4°-*k czimjét az elŐbbi magyarázat szerént épségben, fentartani kívánja, mi szerint az érdemben készült, ’s mostani felolvasott kerületi szerkeztetést nem pártolhatván — többire mélt. Előlülő javallatát szinte zesse elfogadja. Fehér Vármegye Követe (Sárközi/ Kázmér): Küldői a’ kerületi szerkezetben megnyugodván, csupán a’ kibecsültetési költségekre nézve azt kívánnák elhatároztatni, hogy azokat az fizesse ki arra okot szolgáltatott. Zólyomi Követ (Benitzky Ágoston) : emlékezni méltóztatnak tek. Karok és Rendek, hogy azon alkalommal, midőn az úrbéri czikkelyek javítása kerületi Ülésben tárgyaltatás alá vétetett, hogy ő utasitása hiánya miatt e’ tárgyat elhalasztani kívánta, mivel Küldői azt hiszik, hogy ezen Törvényekben létező minden hiányok gyakorlatilag még ki se szemeltethettek , és ugyan azt óhajtották volna, hogy e' jelen Országgyűlésen elébb más türgetösb ’s közérdékü, tárgyak vétessenek fel, ’s jótékony Törvények alkotása által igazitasanak el; — miután azonban tudósításainkból tapasztalták volna, hogy a’ kerületi Rendek a’ múlt Országgyűlésén alko'ott úrbéri Törvényeknek vizsgálatába, ’s időközben tapasztalt hiányok javittásába már tettleg bele bocsátkoztak, hogy mi utasítás nélkül ne maradjunk, sőt inkább az említett úrbéri Törvényeknek azon rendeletéi, mellyek vagy a felső vidékre nem egészen alkalmazhatóknak, vagy átaljában nem éppen czélszerüeknek, nem eszközölhetöknek, a’ kitűzött czélra nem vezetőknek merített tapasztalásbúi ösmértettek, ez alkalommal czélszerüleg módosíttassanak: ugyan azért mai napon kapott pótló utasításunk szerint szoros kötelességének tartja ezen tanátskozás alatt lévő úrbéri Törvényekre nézve magát kinyilatkoztatni: hogy miután az urbérnek lényeges alapja a’földmivelés’s haszonvétel, természetesen és magától következik, hogy valamint a’ földfekvésére ’s termékenységére nézve egymástól külömbözik, úgy az urbérnek is külömbözönek lenni, és igy nem a’ földöt úrbéri Törvények rendeletéihez, hanem ezeket a’ föld mivolta, ’s minémüségéhez, sőt tapasztalás által helyeslett százados szokáshoz is alkalmaz, tatni kelletik. —Érezték ezen szükséget már a’ múlt Országgyűlésnek bölcs törvényhozói, midőn az alkotott úrbéri Törvényekben Teme9, Torontál, Krassó Vármegyékre, *s az Országnak már leginkább alsó részeire nézve külömbözőleg rendelkeztek.— Ugyan azért Küldői leginkább ©zen elviül vezettetve, a’ mennyibe a’ kérdéses úrbéri Törvények áltáljában a’ felső vidék részeinek, jelesen pedig: Zólyom Vármegyének köves, sziklás, hegyes, völgyes, dombos, árkos, többnyire záporok, felhőszakadások, s rohanó vizek pusztításainak, és mosásainak ki tett, ’s képét minduntalan változtató földjére nézve nem egészen czélszerüeknek, ’s jótékonyoknak meritett, noha még rövid tapasztalásból esmértettek, azokat kiváltképen, a’ helybéli körülményekhez alkalmazólag következendókép kívánják módósitatni: — nevezetesen Küldőinek a’ IV-ik törvény czikkelynek 4 ik és tőik §-saira az a’ kívánságuk: ha valamelly földes Úr a’ költözni akaró jobbágyot tartoztainá, azon esetre ezen törvény czikkely 4-ik § sa rendelkezik: hogy az illy jobbágyot az Al-Ispány segéd bíró társaival köz Gyűlésben elhatározandó hatalom karral is, rövid úton szabadon bocsátássá el; — ellenben ha maga földes Úr kívánná valamelly jobbágyot elmozdítani,— illy elmozdítás ugyan ezen törvény czikkelynek i3 ik §-sa által egyedül az úrbéri úton végre hajtatni rendeltetik. Mivel pedig az úrbéri út főkép kissebb birtoku földes Urakra nézve felettébb költséges, terhes, áltáljában huzamos, ’s ennél fogva mind a’két részre káros is volna; — azonban az osztó igazság hasonlatos esetekben, hasonló rendelkezéseket megtétetni parantsolna; — ezen tekintetnél, és okoknál fogva emlitett i3-ik §. olly kép volna módosítandó: hogy a’ jobbágynak elmozdítása rövid utón az Al-Ispány és segéd társai által tiszti Ügyész befolyásával hajtassák végre. — Temesi Követ (Laczkovits Janos): nem foghatja meg hogyan lehessen az t-ső Rész 40-ik czimjének a’ külső állományokra való kiterjesztését is kívánni, miután az újjabb úrbéri törvény czik értelménél fogva a’ földes Úr jobbággyi telket nem bírhat, kereskedési tekintetben sem, ugyan azért részéről a’ kerületi szerkezettel megelégszik. — Mi azonban a’ kibecsülést illeti erre nézve a’ kerületi szerkezettel meg nem elégszik, mert Küldői azt még róvidebb utón kívánnák eszközölni, ’s erre nézve kívánnák az t8o2-ik esztendőben 12926. szám alatt költ Helytartói Intézetbe kijelelt azon utat, melly által a’ kibecsülés minden esetekben megyei tiszti Ügyvéd jelenlétébe a’ törvényes bizonyságra bízatott, oda változtatni, hogy azt jövendőre egy Megyei Küldötség intézze el, melly a’ köz Gyűlésnek adjon tudósítást a’ meg nem elégedett résznek a törvényes út fentmaradván többiben pedig mint előbb is kijelentette, a’ kerületi szerkeztetést elfogadja. Torontáli Követ (Fodor Károly): utasitása a’ Temesi Követ előadásával tökélletessen megegyezvén, kivévén a1 kibecsülésre, mellyre nézve az 1802-ik esztendei 12926 szám alatt ér276 XL1I. Országos Úlés— October 7-kén 1839. ti
