1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 41. országos ülés - 1839 / 42. országos ülés
275 járul, hogy azon esetre,- nem csak a' belső lelket, hanem a? külső tartozmdnyokat is a' Törvény értelmében kibecsülni lehet, — egyéberánt a1 kissebb kicsapongásokban vagy más munka elmulasztásából eredeti kár eránt, ne hogy a' földes lir szüntelen Uraságszék tartásával terheltessék, Küldői kívánják, hogy az ollyatén hátra maradásból okozott károk megbecsültetése földes Úr állal közelebbi tisztviselői tag közbejöttével elítélendő legyen, — és azért ha ezen tárgy előfordulni fog, bővebben ez eránt észrevételeit előfogja terjeszteni, mostanában csupán két eset MI/. Országos Ülés. — October 7-kén. 1839. 275 , nyughatatlan indulatjából íellebbvitel utján költségeket okozna, az ollyatén költségek megtérítésében marasztaltasson, — úgy nem külömben, ha Törvény által kijelelt úton a’jobbágy többszöri ismételt kicsapongásai miatt elmozdításának lenne helye, azon okra nézve, minthogy illy étén kibecsültetési per, a’ nélkül is hosszabb időre terjedvén, ne ez áJtal a’ földes Úr károsodjon, az elköltözésre kiszabott engedményes határ idő töröltessen el, egy éberánt Mlgos Személy nők úr által e’ tárgyban előadott módosítást részéről pártolja. — Mármarosi Követ (Móricz Péter) : — A’Hármas részii Törvény könyv I-só Része 40-ik czíinének rendeletét, továbra is általában megtartani kívánja; a' b) pont alatti módosítás által pedig azon Törvény nagy részben megváltóztatik, mert azon 1-só Rész 40-ik czíru 5-ik C-ik szakaszai világosan azt rendelik, hogy' az osztozó tesztvérek között, az aty ai lakhely, az utánna tartozott majorság földekkel együtt, egy enlően felosztatván,azokhoz be kelletik foglalni még az osztályban azon jobbágy telek külső tartozmány ait is, melly telekre, az egyik testvérnek új lak ház fog építetni; — azonba a’b) pont alatti módosításban a’ telek külső tartozmány'ainak elbecsültetése tiltatván; az által az 1-ső Rész 40-ik czímének rendelete megváltóztatik; holott vélekedése szerént azon régi alapos Törvényt, ezen úrbéri törvényekben (melly nek tárgy a egyedül csak a' földes úr, és jobbágyság között lent forgó viszonyok) megváltoztatni nem lehet: de másodszor az I-ső Rész 40-ik rzímű Törv ény jótékonyságával leginkább a’ szegényebb sorsú Nemesség élvén, úgy an mi haszna lenne az olly szegény nemesnek, a' ki lakhely képen jobbágy a telkére szorul, csak magából a' belső telekből annak külső tartozmány ai nélkül? abból magából nem gazdálkodhatna, *s háza népét el nem tarthatná ; már pedig az 1-ső Rész 40-ik czímjének alkotásában a' Törvényhozó testnek bizony osan az volt ezélja; hogy azon Törvény által, az olly szegény sorsú nemeseken a' lehetőségig segítteni lehessen; azonban harmadszor: ugyan ezen úrbéri 4-ik Törvény 9-ik szakaszában feljebb az a’rendelés van, hogy a’ jobbágyi belső telektől, a’ külső illetőséget akár mi módon elszakítani nem lehet; igy tehát a'b) pont alatti módosítás, azon 9-ik szakasz rendeletével világosan ellenkezik; mert azon jobbágy' a'ki az 1-ső Rész 40-ik czíme esetében a’ belső telkéből kibecsültetik, más lakó hely et kénteleníttetvén magának szerezni; az előbbi telke után tartozott földeket, akár maga bírja továbbra is, akár pedig másnak adja el, mindenik esetben a’ belső telektől a’ külső földek elszakíttatván, ezen úrbéri 4-ik Törvény 9-ik szakaszának rendelete megszegetik. Ezen okoknál fogva tehát a’ b) pont alatti módosítást egészen kihagyatni, 's az 1-ső Rész 40-ik czímjének rendeletét általában megtartatni kivánja. De továbbá a’ d) pontra nézve is vagy on észrevétele a’ d) pont alatt az rendeltetik: hogy azon esetben ha a’jobbágy, vagy' úrbéri zsellér, ingy en jött volna is azon belső telek használata birtokába; még is a' földes úr, azon telek igazságos becsárát megfizetni tartozik: —Ezen rendelést ő igen igazságtalannak tartja; mert mint már feljebb is mondotta az 1-ső Rész 40-ik czimének kedvezésével leginkább csak a’ szegényebb sorsú nemesség élvén: hogy fizethesse Ő meg a’ jobbágynak a' telek becsit árát, ha azért jobbágya soha senkinek semmit nem fizetett^ hanem tulajdon földcsurától ingyen bírja azt; illy esetek vágynak az ő Megj éjiben lolyvást, mert ott sem az úrbéri Törvény alkotása előtt, sem azóta niég eddigjis szokásban nincsen az úrbéri telkek használatának adása és vevése, hanem mindenik jobbágy' ingyen bírja a maga telket földcsurától, 's mégis ezen d) pont alatti rendszabáa szerént, kéntelenílletne az olly szegény nemes ember, ki lakhelyül a' jobbágy telkére szóról, annak becsárát megfizetni, és így az ön maga tulajdonát, mellyért a' jobbágya soha senkinek semmit sem fizetett magához pénzen váltani köteles lenne: ezen d) pont alatti rendelkezést tehát a' fentebbiek szerént igazságtalannak Ítélvén, azt megváltoztatni kivánja; törvény esnek csak azt tartván, hogy azon kibecsültetés alkalmával, a'jobbágynak az általa tett épületek, és javítások becsű ára, ’s az úrbéri telek használata megvételéért, valósággal fizetett summa fizettessen meg a' földes úr által. Honti Követ (Luka Su/uior'): azon értelembe mintha a’ Törvényhozásnak erböczi magyarázni nem lehetne, meg nem egy ezhet, mert hogy kinek lehessen Törvényt magyarázni azt az 1791: \\ dik ny ilván kimondja — a’ felolvasott szerkezetre nézve e’kerületi Ülésbe ő is azoknak 69* t
