1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 34. országos ülés

magános elmélkedések tsendes szempillanataiban miHAn «. , . ,

vetni, azt mondja: le hazad legszentebb jógáit sértetted “ szokott

TV* ÍUI*“*“‘fi«*“*.4 't — -» Wu.|ek;, , meltyek

a szüleit gyermekeihez, olly erősen kötik; — te oka v««rv amioi,' , , ,

m°lálól megfő,.««.a «' W„y5rüle,e.,,ég keWni kenyere, enni kénúl.n^égTm^miSto m,nd ebeknek orro.la.arol . megsr„„,.tísírSI S2Ó le k, ^ '

nyitását a törvényben nem is letezo külső formák, ’s egyedül egy- két embe

SXJIK Ómig*,Cut. - Sc/n.mlrr 18-i«, IS39. 2i9

—j os »i j r-n, , engeajeK a v o rín. erőre

kapni, és szent lesz a két Tábla közti béke — ezt, ezt a’ szózatot hozzák által a’ Fő RR. a’

magányos elmélkedések csendes szempillanataiból a' tanácskozás teremébe, és áldani fo^ja őket az egész hon - ezt a’ szózatot eroséttsék sziveikbe, és a’ fájdalom által kicsikart könny cseppek öröm könnyekké fognak változni. — Küldői leginkább és főképen két sérelemnek orvoslását kötötték szivére s megparancsolták; hogy mind addig, még a’ választási sérelem orvosolva nem lesz, mind addig még azok , kiket önkény és erőszak csaladjaik köréből kiragadott, családjaiknak vissza ad\a nem lesznek, a királyi Előadások tárgyaltatásába ne bocsátkozzék. Igaz hazafiuságáról, tiszta ckaracteríiöl, rendethetetlen becsületességéről ösmért Gróf Ráday Gedeonnak lemondásával, a’ sérelemnek tettleges orvoslása múltra nézve megszűnt, jövendőre nézve azt, azon az ösvényen kívánja orvosoltatni, mellyet a’ Rendek eddig követtek, minél fogva az előbbeni Izenetre szavaz, — ha azonban ettől a’ többség elütné, a’nagyobb veszedelemnek elkerülése tekintetéből az ügyet a'kerületileg szerkesztetett óvás mellett leteszi, a'szóllás szabadsági sérelemre nézve , szinte az előbbeni izenetre szavaz , de ha ettől is elütné a’ többség, kéntelen a’ mostani Izenetre szavazni.

Az Előlülő — az előtte szólló Követ előadásinak csak azon részére kivan észrevételt tenni, a mellyben a’ bírói Ítéleteket tárgyalta — s minthogy azok a’ mostani tanácskozásoknak tárgyai nem lennének, de különben is a’ 10-ik Júliusban költ királyi Leirat nyilván kimondotta miltépen kellessék azon bírói ítéleteket venni, azokhoz ragaszkodván, többet szóllani nem kíván — mi előadásának második részét illeti, hogy a’ könnyek törlesztése hátráltatik, erre nézve már első alkalommal is o volt az, ki egy czélszeröbb módot ajánlott a’ Rendeknek, és ha a’ Rendek azt, vagy legalább a’ mostani izenetben f-lvett módot követték volna, hihető a’ könnyek törléséhez közelebb állnának — miután pedig a’ szóllás szabadsági sérelmekről a’ Fő Rendek még semmit sem szóllottak, a' szóllott Követ által e' részbtn vett módot éppen nem tartja ollyannak, melly által a’Fő Rendek a1 Karok és Rendek ebbéli vélekedésüknek elfogadására bíratassanak.

Ugocsai Követ (A?. Premji Lajos'): Minekelotte a’ szőnyegen lévő tárgy érdeméhez szóllana, engedje meg az Elölülő ’s Rendek, hogy az Elölülőnek azon észrevételéret, mit Hont \ ármegye Követe az egyházi Rendet érdeklő kifejezésére válaszolni méltóztatott, t. i. hogy egy előkelő Status ellen, bár ha próbákkal is el lenne látva, annyival inkább ha nem felhozni nem lehet, nem illő — meg jegyezni: hogy légyen bár melly Status az, melly Törvények öszve ütköző teltekről vádoltatna, azt előhozni nem hogy nem illő, hanem ha próbák tétetnek, azt felhozni kötelesség is. A’mi a’ próbákat illeti, biztossan állíthatni, hogy azok leteznek, hanem az ingerültség elkerülése tekintetéből, mostan még rejtekben tartatnék azokat, majd a’ maga ne talán szükséges idejébe használandók. •— Egyébiránt a’ Fö Rendek a Julius 28-kán érkezett k. kir. Leirat tárgyában küldött 3-ik Válaszuk érdemére térve, ha ezen tárgyba Küldői utasítása, melly parancsolja, hogy a’k. kir. Előadások felvétessenek, de parancsolja az i79/,-ki i3-ik törv. czik. egész kő-erjedésében, ’s igy nem csak a’ kir. Előadásokra, de a’ többi reszeibe egészen feltartatni, sérelemnek tartván egyszersmind a’ Pesti Követnek az Országgyűlésére feinem ___i ____1 t. . 1 ____1 fr\crtra a’ iolpn lpvri izenethez anuvive halmozva, — hogy ezí némileg megmutassa engedődjék meg nékie a Fő Rendi Izenet tag lalása. — Ugyan is állítják a FŐ Rendek válaszukba, hogy ha valamellyik Törvény egyes rendeletén ne talán seb ejtetett, abból nem következik ezen Törvény egyéb rendeléseinek meg szegese, ismét ugyan azon §-ba „ha talán a’ Törvény nem egészen tellyesülne, annak azonnal más oldalról is egészen megszűnni nem lehet“ ezen előadások mint közönséges elvek tiszta ba vannak, de közönséges elvekkel egyes előadásokat megczafolni bajos. Az elvek o yano ugyan, de azok alkalmazása hibás, mert a’ Rendek töbszöri sürgetéseikben nem a’ Törvény megszüntetését, sőt annak egészleni megtartását kívánták esiközölni, a Rendek sürgette egész Törvénynek azon részét is, melly a’ Nemzet jusait foglalja magába s védi , s csu

pán annak mi a’ Kormánynak kedvező betöltését, ’s a RR. sürgették, hogy törvényéin se e gyes részletes, sem egészbeni rendeletén seb ne ejtessen, ’s éppen azt kívánják szorgalmazni,

65*