1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 34. országos ülés
hogy a’sebek elkerül t essenek, ha pedig ejtettek, hogy orvosoltassanak. — Hogy a' Fó RR. a’ dolognak érdcmlegi fontolásába még ekkoráig nem ereszkedhetvén, eddig erre nyíltan nem nyilatkozhattak, annyit tesz, mint az alkalmas ideit kilesni , ’s elvárni azon bizonyos idő pontot, raellyet elegendő megértnek gondolják lenni arra, hogy szándékjukat kivihessék, s ezen tactica csak nem oda mutat, hogy a’ Fő Rendi Tábla magát a’képviselői Táblával ellentétbe teszi, ’s igy mint egy ellenséges csoportozatot képez, melly a’ tacticának ’s stratégiának csinyait használni akarja. — De szükség van e’ erre? nem ugyan egy hazának fiai vagyunké’, kiknek egy kötelességük mindent a’ hazáért tselekedni, ’s kik ezt nem tellyesitik, megmaradnak ugyan a’ hazának fiai, de hideg keblük miatt méltán csak mostaha fiainak tartathatnak. — ígérik a’ Fő Rendek, hogy az Ország sérelmeit ’s kivánatait eddig is nyílványitott készségük szerint elő fogják mozdítani — de ez nem első ígérete a’ Fő RR., minden Országgyűlésén ismételodöit ezen ígéret, ’s ezen mindenkori , de soha meg nem tartott ígérethez, ’s édes, de már báj vesztet szavakhoz annyira hozzá szokott, hogy azok őtet többé el nem ragadják, tudván azt, hogy ignotos fallit, notis est derisui. — Hogy a’ k. kir. Előadások elkerülésekkeli tárgyaltatásokban meg nem nyugodhatnak — tselekszik azt a’ RR. is, ’s ha jnetalántán a’ FöRR. róllok azt akarják érteni, hogy a k. kir. Előadásokat elkerülni óhajtanák, ezt nyíltan csúfosreáfogásnak nyilványitja, most midőn a’szükség megtudása iránt, a’ Felírást meghatározták, midőn az alimentatio. nális tárgyat nem csak bevegezték, de azt a’ Fő Rendi Táblának át is küldötték, az i836-ki 2i-ik törv. czik. tellyesülését sürgették, ’s a’ t. lehet e’ akkor diplomatice igazán mondani,hogy a’fentebbiek a’ kir. Előadások főpontjait tévén, midőn azok a- képviselői Táblán átmentek — a’ k. kir. Előadások elmellöztettek. — A’RR. a’ tudakoló Felírást kapcsolat nélkül fel nem küldhetik, a’ RR. a’ kapcsolatot a’ junctimot nem veszélyeztethetik, a’ RR-nek a’ sérelmeket a’ kir. Előadásokkal tárgyalni szükséges ’s elkerülhetetlen kötelességük, mert mind az elmúlt, mind a’ jelen időbe megtanulták, hogy a’ haza a’ Nemzet jussait csak ezen Tábla védi ’s ezen Táblának ragaszkodni kell nemzeti jussaihoz , mert ha kiszakasztja azt kezei közül, a’ FŐ Rendi Tábla azt helyre pótolni nem fogja, ’s nem a’ Kormány, de a’ Fő Rendi Táblától kell féltékony aggodalommal őrizni, hogy azon nemzeti jussok veszedelemnek ki ne tétessenek.— Ismétlik a’ Fő Rendek, hogy nem a’ sérelmek tárgyalása elmellözéséből nem ereszkedtek a’ jelenlegi tárgyba; — ez szónak jól hangzik, de a’ valóság ellenük van, mert a’ Pesti sérelem tárgyalása egészen elmellőződött. — A’ RR. pedig annál kevesebbé vehetik magokra a’ kipótolhatatlan drága időveli nem gazdálkodásnak szemre hányását, mert ők, kik minden nap tartott kerületi üléseikből több kész tárgyat küldettek fel a’Fő Rendi Táblához, miket azok felvenni nem méltattak — az idő fecsérlésével nem vádoltathatnak. — Kívánják a’ FŐ RR. hogy a’ tárgyak feletti értekezéseket, minden erköltsi kinszerétéstől menten végezhessék , az valóban óhajtani való lenne , hogy attól minden tekintetben mentek lehessünk, de fájdalom mint Bihar tisztelt Követje is megemlité — a’ múlt Országgyűlésén tapasztalt Barsi , a’ mostani Tolna Követ választás, ’s némelly Megyékben az utasításokba befolyás a’ Kormány részérül bizonyítják , hogy a’ kinszeritéstől egészen mentek, ’s e’ miatt eléggé vigyázok nem lehetünk. — Külömbözoknek mondják a’ Fő RR. azon eseteket a’ mostai itól, mellyek a’.kapcsolat példájául hozattak fel, — igaz ugyan, hogy nem ugyan azon egy eset hozatott fel, hanem különböző, de sérelmek voltak akkor is a’k. kir. Előadásokkal kapcsolatban, ’s most is sérelmekkel óhajtatott az összve kapcsoltatni. — Azon Fő Rendi állítást, hogy ók nem egyebet, mint a’ Törvény által kijelelt utat követtek , palam negasse sufficeret, csak akkor állana ez , ha igy mondatott volna: hogy a’ Törvény által kijelelt útnak azon.részét, melly a’ Kormánynak kedvez, elmellŐzve, azt mi a’ nemzetet biztosítja követték. — Lelki nyugalommal nyilványitják mind ezeket a’ Fö RR. ezt óhajtja ő azon Táblának, mellynek jobb részén ülnek azon tisztes férfiak, kik a leikiekkel foglalatoskodnak, m^s részén pedig, kik a’törvény megtartását hittel Ígért Fejedelemnek teszik le esküjüket, —jüíápt jól tudja, hogy csak akkor lehetnek igazi lelki nyugalommal, ha minden kötelességüket, Iß'gelsobb a’-haza irántit, lelkiesméretes hivséggel tellyesitik, ha pedig ezt fogják követni, tae^szü-nnek akkora’ nemzet több Ízben panaszlott sérelmei, ’s bétellyesülnek édes óhajtásai ’s boldogító reményei. Most azonban minekutánna a* jelen Országgyűlésén fenforgott Követ yálasztási, ’s a’ salvus Conductust érdeklett sérelmek nemzetünk elóhaladását akadályózó egyet nem értés veszélye miatt fel nem terjesztődhetik, leteszi ö is azokat nem a föld gyomrába, bogy ott a’ mindent emésztő rosda megsemmisittse , hanem nemzete ápoló kebelebe, hogy ott legbetsesebb éltetőbb, ’s leghívebb ápolást nyerve, boldogabb időkbe ezen menedék helyből sikerülő nagyobbuló erővei győzelmessel! feitünhesen. —A’ kerületi Izenet ellen szavaz. Vasi Követ (Zarka János}. Azon végzést, — melly a’ f. e. Julius hónap 28-rul érkezett k. kir. Leirat következésében a’ KK. és RR. által készített első rendű Izenetben foglaltatik — kötelessége, utasítása és meggyőződésénél fogva pártolni, és még a’ többség utasításától el nem úti a’tudakoló Felírással mind addig nem csak a’jelen izenetben foglalt sérelmeket, hanem a szólás szabadsági sérelmeket is vállhatlan kapcsolatban kívánja felterjeszteni. Igaz hogy a szólás szabadságbeli sérelmek nem kiegészítési sérelmek, de olly súlyos es alkotvanyba vágók, hogy 2G0 XXXIV. Országos Ülés — September 18-kén 1839. »!
