1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 34. országos ülés

2öS XXXIV. Országa* Ülés. — September 18-hón 1839. polgári társaink szenvedéseinek künnyebbitését szabta szent kötelességünket gyáván nem akarjuk elmulasztani, — e' sérelemnek eiólegeségitöl cl nem állhatunk. — Azért is újabban ismételvén mennyire tiltson utasításom a’ Királyi Előadások bár minémű pontjának tárgyalásába, kivált a x ujonczok ajánlásába beereszkedni; — mind addig, még a’ szóllásszabadságán ejtett sérelem is orvosolva nem leend. — Ezen sérelmet, úgy az Országgyűlése kiegészítése, valamint a’ Magyar nyelv érdemében költ Felírásokat előlegescn kívánom felterjeszteni, és e’ részben az Izenetben megegyezek. Neográdi Követ (Frater Pál): Ha a’ Fő Kendek bárom Izeneteit tekinti és a* RR-k. Izenc­­teivel ügyben hasonlítja, egy különös gondolat futja el elméjét, ’s a’Fő RRdektől csak azt kell tartania, mit Békés is mondott; a’ szálló a1 Fő RR-k Izenetjeinek részletes fejtegetésébe bocsát­kozni nem kíván, minthogy a’ RR-k Izenete sokakra megfelel; — azonban tekintve a" Fő RR-k. tetteit nem akarva is, és noha a‘ hasonlatosság nem éppen mindég jó, mégis azon Phoedrus me­­séje jut eszébe: „elmenvcn az Oroszlány' más több állatokkal vadászatra, midőn a’ ny ert préda osztásra siet a’ sor, az Oroszlány mind a’ három részt megtartotta magának, az elsőt mert ő erőssebb volt a’ másoknál, a’ másikát mert ő Oroszlánya a’ harmadik .részt pedig azért mert ő néki úgy' tetszet — noha ugyan nem éppen alkalmatos a’ hasonlítás, azonban még is lehet azt némiileg a’két Tábla közli állásra alkalmaztatni; mert a’ Fő RR-k egész kezdetitől fogva semmi okot nem hozván fel, egy edül erős akarattal a’ RR-k kívánságokhoz nem járulni, kivitték a’ fel­olvasott Izenetet, melly nek oka, noha maga a’ RR-k Táblája, mellybe nincsen olly' moralis erő és akarat — részéről azonban lát még is abba valami vigasztalást, azt t. i. hogy' a’ felolvasott kér. Izenet 4 pontjaiba minden Fő Rendi ellenvetések tökéllctesen megrzáfoltatnak és megsemmisíttet­­nek, mellyekből a késő maradék is megbírálhatja, kik voltak a’ Nemzet kívánságainak akadá­lyoztatni, kik sérelmei és fájdalmai, megvetói. Az Izenet 4 és 5 szakaszába vagy on a* szabad választás és szabadszállás sérelmei érdekelve, ezekre nézve az Izenet utasításával ellenkezvén, abba meg nem egyezhet — hanem a' szabad választási sérelmet, midőn annak orvosoltatását jelenleg és ekkép mind eddig kívánta, nem reményű, le tesszi az Izenetbe foglalt óvás mellett sajnálkoz­ván, hogy csupán Gróf Ráday nak a-haza eránti szent szeretete volt egyedül képes ezen nagy nem­zeti sérelmet a’ veszedelmezéstöl megmenteni. — Mi azonba az 5. pontba foglalt szállás szabad­ságát illeti, ezt ö részéről egy edüli élet kérdésnek tartván, kéri a' Rendeket ne haggyák azt el­veszni, 's valamint a' múlt század közepén készen valónak egy gyermekére életöket feláldozni, legyenek most is, midőn nem életről, hanem csak erős akaratról vagyon a" szó, olly elhatározott­sággal, és ó hiszi hogy ekkép meg mentik az alkotmányt végső veszedelemtől, holott azon gyer­mek azt majd egészen felforgatta: a’ Constitutionak ezen ővje ezen véd pajzsa jelenleg azon vo­nalon áll, mellyen túl alkotmány nak fenállani nem lehet, ezen őrt ő részéről utasításánál fogva is a' most kérdésbe forgó Felíráshoz csatoltatni kívánja. Az Elölülő — ha az előtte szálló Köveinek a'múlt század közepéből említett időre való czél­­zását jól fogta fel, meg kelletik jegy ezni, hogy az azon idő, meljyrc a’magyar mindenkor kényes volt es lesz. Gömöri Követ (~Szent Irányi lútrofyj: Több az érzékeny fájdalomnál az, mit a’ Fő RRnck ezen Tábla ellen elkövetett Törvény' elleni bánás módjok a' RR-k aggodalommal tellyes sziveikbe gerjeszt, nem elégesznek mega’ Fő RR-k a' legsúlyosabb sérelmek elmellőzésével, ők egy úttal a’ RR-k törvény hozási befolyásukat is megakarják szüntetni, mert ha a' Fő RR-k illy7 Törvény el­leni veto-t fognak gy akorolni, ha ők a' Nemzet legérzékenyebb panaszait még csak tárgy altatás alá sem veszik, mind eddig még a’ RR-k egy sarkalatos Törvénynek általuk felállított egyr oldalit magyarázatára reá nem állanak, ha a' felhozott és bizonyított gyakorlat, ha a' Törvény, ha az igazság, ha a' Nemzet szava nem képesek leg igazságosabb kivánatai sikerét kivívni, akkor el lehet mondani: volt törvényhozási béfoly ások a' RR-k. de már nincsen — volt polgári alkotmánya a" Nemzetitek, de már nincsen, volt szabadságunk, de már nincsen. Nézzük magunkat polgári életünkben egy kévéssé körül, 's kenteiének leszünk megváltani, hogy nincsen nemzeti szabad­ságunkat biztositó Törvényünk, melly meg ne sértetett volna, nézzük magunkat polgári pályánkon egy kévéssé körül, ’s egy részérül örömmel fogjuk tapasztalni, hogy Fő Kendéink közt többen vannak kiknek nemzetségi nevük históriai nevezetességgel bir, kiknek őseik már sok áldozato­kat tettek a' haza szent óltárára, kiknek mostani dicső ivadékaik a' haza javáért mindent elkö­vetnek mit a'. Törvény enged ‘s a'kötelesség parancsol; — »'[Mindenható áldja meg igaz hazafiul törekvésüket. — De más részről fájdalommal tapasztalni azt is, hogy a' Fő Rendek közt talál­koznak oilyanok, kik magos béfoly ásukat 's birói szavazatukat Törvényeink sértésére használ­ták, nem hiszi azonban, nem hiheti, nem szabad hinnie, hogy a' Fő RR-k azon tagjainál is, kik befoly ásukkal ’s szavazatukkal a' Tömény eket sértették, ne léuznc egy belső szóz-if, melly «

Next

/
Thumbnails
Contents