1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 34. országos ülés

A A A /1. Országos f < us. — September IS-hun. kod,i, a Nemzetei 1 .91, I80a, ISO:,, 1807, 1825, 1830, 1832-dik évokben pedig, bár az el. sdkben a puszll.ó Franczia babon,k veszélyei közöl, is, még sem ld„. tanácsosnak illy elsősé­­gét adu. a sérelmek felett—sót Törvényeinken ejtett sérelmeinknek orvoslását mindenkor kap­csolatban sürgette, a'királyi Előadások érdekében tett első Felírás alkalmával: annál is inkább mert sikerellen ott ..j Törvényt hozni, hol a’ fenálló akár a’ nép, akár a’ Kormány által sér’ tétlen épségben ’s tiszteletben nem tartatik. — A’mi pedig az 1811-dik Országgyűlését illeti igaz hogy a Királyi Előadások érdemében történt az 1-ső Felírás, azonban akkoron a’ Nemzeti nek legsúlyosabb mindenek előtt tárgyalandó sérelme, éppen a Királyi Előadásoknak foglalt pénzbeli viszonyoknak ingadozása vala; megvallom e’jelenlegi hason felingerült helyezetheti sem vártam vala kevesebb lojalitást a Kormánytól— bizton reménylettem, hogy e’ jelenlegi béke idejében a Kormány három évek leforgása alatt egymásra halmozott sérelmeink által az elkeseredésig feszült ingereltségét sietend vala mindenek előtt enyhíteni; — mert a' külső bátor­ságot veszélyeztetve nem látom — ha a’ lenne, csmérvén a’ Kormány — a’ Nemzet által számos Törvényekben fentartott Béke és Had jogát — bennünket arról figyelmeztetni nem késhetett volna: ellenben belső bátorságunkat a’ népnek Törvényeink és alkotmányunk oltalmába helyhez­­tetett bizodalmánál semmi sem biztosíthatja erősebben—dea' nem engesztelt elkeseredés azt fi­gyelemben gerjesztőleg illeti: ennek orvoslása lenne tehát, lenne e'jelen törv ényhozásnak leglénye­gesebb és sürgetősb feladása. — Fájdalom azonban ne hogy három évektől feszült kebleinkben panasza illy méltánylást nyert volna a történt sérelmek tijjabb keserű gyümölcsét tapasztalják, a választás szabadságán ejtett sérelemben, — Gróf Ráday Gedeonnak Fest Vármegye által tör­vényesen elválasztott Követnek , — a’ szállás szabadságát biztosító törvényekbe ütköző 's azért törvén) szerüleg nem létező Actio miatt lett eltiltása a’ választás szabadságát ön magát — a' tör­vényhozási függetlenség ciné nélkülezhetetlen feltételét — fenyegeti semmisüléssel. — Szoros utasításom 's meggyőződésem szerént törvényhozói hatóságunkat erőteljesen nem gyakorolhat, juk, még a’ törvényhzó testnek egyik törvényesen választott tagja a’megjelenésben törvényte­len parancs által gátoltatik: azonban Gróf Ráday Gedeon — hogy honunk köz érdekében tenni valók feletti tanácskozások, egyik eddigi akadálya megszűnjék — a'küzbizodalom által reá ruhá­zott követségről lemondván: a’ tettlegi orvoslás szüksége 's lehetősége megszűnik: — nem hall­gathatom cl mi megelégedettséget érzettem volna ha őt — kiben a Férfias határozottságot a’ Tör­vény eránti tisztelettel — a' hon szent ügye eránti lelkesedését a’ kellő belátással, ’s annak ér­­deményébeni szilárd állhatatossággal a' nemzeti képviselőben megkivántató e’ lényegesb tulaj­donokat olly díszes kapcsolatban esmérem — körünkben láthattam volna: de méltánylom és osztom azen indító okokat is, mellyek nemes lelkét e’ lépésre határozzák; minekutánna tehát a’ tettlegi orvoslás sürgetésének szüksége e'ként megszűnt volna, az Ország e’részbeni jogait pedig biztosítva látnám, nem csak Bars Megyének 1832/6-iki országgyűlési Követének Balogh Já­nosnak — de szabad Királyi Szeged városnak ugyan azon Országgyűlésére küldött mind a’ két Követeinek példája által, kik he bár az elsőbb ugyan az Országgyűlésének folyama alatt hivte­­lenségct, az utóbbiak pedig még az Országgyűlésének kezdete előtt becstelenséget követő Perbe idéztetve — az Országgyűlésének egész lefolyása alatt ollyas alatt állottak — még is követi tisztüket liáboríthatlan folytathatták; leteszem tehát ezen sérelmet, mcllyet mindeddig előlegesnek vitatni szükségesnek láttunk, azon meggyőződéssel, hogy Nemzetem valamint most ezen követi Tábla, és a’ FóRR-nekegy lelkes minoritása, — úgy jövendőben is törvényes jussait's szabadságait férfias lelke­sedéssel fogja tudni megóvni. —Megyém részéről többnyire ünnepélyesen kijelentvén, hogy tovább is a1 törvényekhez,és törvényes gyakorlathoz ragaszkodva,azoknak erején 's világos magyarázatán túl a választás szabadságának bárminemű korlátozását törvényesnek el nem esmérem, és ezen óvást a’ ke­rületi szerkezet szerént az, Országgyűlési iratok közt fentartatni kívánom. — Ha bár azonban a’sé­relmet illy módon letenném is — ennek ide nem értésével, ködömben a Karok eddigi határozatánál állhatatosan megmaradva — továbbá is sürgetem a’ szóllásszabadságának érdekében szerkezte­tek Felírásnak mindenek előtti felterjesztését: nem fejtegetem továbbá ezen sérelemnek alkot­mányunk éltető erejébe bevágó mázsás fontosságát, legyen szabad csak azon rövid, de óriási erő nek kifejlődését érintő a' jövő boldogabb időkre tekintő észrevételt tennem a' constitutionalis népek kifejlődésének leglényegesebb;'nélkülezhetetlen eszköze a sajtó szabadsága nem Törvény __de Törvény elleni erőhatalom által vagyon jelenleg lebilincselve. Nemzeti érdekeink meg esmérése — kifejlésc — a' szét sugárzó vélemények pontosulásának egyedül eszköze még most csa az Országgyűlésen ’s Megyék közgyűlésein gyakorlott szólásszabadsága ha evekre és éve rre nem akarjuk elfojtani egy szebb létre törekvésnek útját — ha alkotmányunk áldásinak legszeb gyümölcseit zsenge bimbodzásukban nem akarjuk az éltető nap sugáritól megfosztva ereilen io­­kárhoztatni — ha részént az Actio, részént törvénytelen Ítéletek súlya alatt szenvedő nyadásra Jegyző Könyv. /• Darab. Gö

Next

/
Thumbnails
Contents