1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 34. országos ülés

256

a’ Nemzet és Fejedelem kozott felállítja. — Azt mondják a’ Fő HR. az 1791-Ki 13-rtik Türvényczikkelyre nézve: hogy egy rendszeres Törvényt kültsönös szerződésnek,— még pedig ollyannak, melly ha ne talán egy részről nem tellyesülne, az más részről szűnjön meg, — tekinteni nem lehet, és a’ Rendeket a’ Királyi Előadásokban érintett Fejedelemi Ígéretre, — mcllynek tellyesítését gátolják, —és hizodalomra utasítanak. Valóban szomorú biztosítás jelen helyzetben ! ha tekintetnek a1 legközelebb lefolyt gyászos történetek. Nem várhatta volna e' méltán a’Nemzet a’ felső Háztól: hogy éppen azon Törvényczikkely értelménél fogva, melly költsönös kötelezést foglal magában, sérelmei mindenek előtti felterjesztésében megegyezett volna? ’s a’ szólió megvallja: hogy ezt várta, és e’reményében való csalódás reája nézve nyomasztó és szomorú jövendőre mutat; és ennélfogva, minekutánna Gróf Ráday Gedeon Pest Vármegye törvényes Követje,— kinek Országgyűlésen való megjelenhetésc gátoltatott, de kinek minden tettei a’ köz jó előmozdítására valának irányozva, — ez úttal is egyedül csak hazafmi ön megtagadásnál fo-gva a1 követségről lemondott; részemről a’szabad választáson ejtett sérelmet, ne hogy azt további megtámadásnak kitegye,— ó\ás mellett, a’ nemzeti jussokhoz ragaszkodva le teszi, kijelentvén: miképen a’ törvényesen elválasztott Követnek a’végrehajtó hatalom általi Országgyűlésére való megjelenésének eltiltását, az önkény erőszakos factumának, és képviselői rendszer törvénytelen megsértésének tekinti, — mellynek törvényes alakotsemmiféle, — bár mell' loyalis formába öntött, — kormányi nyilatkozás nem adhat; bízván ezen úgy kivívását a'jövendő kor azon jobb idejére, a’midőn a’ Kormányok legnagyobb dicsőségűket, ’s Europa előtti erősségüket hű alattvalóik és polgáraik megelégedett kebleikben és bizodalmukban fogják keresni, nem pedig a’ sértett Alkotmány és nemzeti jusok csonkítása melletti 50,000 ujonezok rögtöni megajánlásában, a’ midőn a’jó Hazafit nem börtön fogja ijjeszgetni, hanem annak tetteit díszkoszorúk, és emlékoszlopok fogják jutalmazni. — De sürgetnie kell és pedig elölegesen a’ szállás szabadságon ejtett sérelmek felterjesztését, mert ezeknek tettIégi orvoslását a’ múltra nézve is nem csak hazaliság, hanem emberiség is méltán megkívánhatja, mellyennek orvoslása nélkül mindenkinek személyes bátorsága veszélynek van kitéve. Azért is ezen felolvasott Izenethez nem járulhatván, kívánja a’ Fő RRket az előbbi Izenet pártolására felszóllítatni.

Csongrádi Követ QKárász lstvánji A’fájdalomnak szavát fájdalmasan emelem fel, mert jobban szerettem volna kormányunkat honunk jobbléte előmozdítására ezélzó Intézkedéseiben elősegélleni, mint a' Törvényeinken ejtett sérelmeinket—’s a’történt lépések törvénytelenségét fejtegetni;-— azonban consitutionalis honban a’ nemzeti képviselőség azon pulsus, mellyen a' Kormány a’ sínlődő honi nyavalyájának miségét tapintja, hogy annak Törvény szabta útján orvoslásával a’ nemzeti élet megsemmisülését, avagy az indulatok vad kitörését gondos előrelátással megelőzhette, azért kötelessége a’ választott Követnek az Ország sérelmeit tisztán és tartózkodás nélkül felfedezni. Nyolcz századok lefolyása olta, mellyektől fogva alkotmányunk áldását élvezi nemzetünk — súlyosabb sérelmeit szabadságainak alig kéntelenítteti panaszolni, miut e‘jelen perezben : mert sértve törvényhozásunk függetlensége — sértve a’ választás, a’ szóllásszabadsága — a1 törvényhozás függetlenségeinek e’ sark kövei. — Annál veszélyesebbnek találom c5 jelenlegi sérelmeinket , minthogy nem a’ kül hatalom, nem a’ pártoskodás vad erőszaka, mellyek ellen minden honfi lelkesedéssel siet veszélyeztetett szabadságainak oltalmára — hanem a' honakfiai Ön magok-ép azok, kiket a’ hon legfenségesebb, legfőbb jogokkal ruházza fel — azok kik nem erőhatalommal, hanem a’ rend és az helytelenül magyarázott Törvénynek ürve alatt sújtják a’ villámok 8 századokig ritkán sértett törvényhozásunk függetlensége ellen. Ila hár a'Fő Rendek Utolsó Izenetjekben a’kapcsolati kérdés elv szerénti fejtegetésétől elállani látszatnak is, — még is hozzájok állal küldött sérelmeinknek 4 hónapok lefolyta alatt még csak tanácskozásba sem vétele, s mindenek előtt a' Királyi Előadások előlegeségének és 1891 : 13. T.czikkelynek illy értelmének állandó megállapítása légyen. — Független törvényhozási szabadságunk — kivévén Ulászló Király

2-ik Decretum 25,. Czik. melly a’ magányosok ügyeit s panaszait a’ köz érdekek (de nem Királyi Előadások) előtt felvenni tiltja, illy korlátozást sem azon 13-dik Czik. leülte előtt, sem azután nem esmért, sőtt azon függetlenség belső lényegével, és természetével öszve nem is fér: mert illy korlátok között minden e’ részbeni hatóságunk majd csak a’ Királyi Előadások tárgyaltatása sikerének felterjesztése, ’s a’sanctio közt lefolyó 50’s több éveki tapasztalás szerént elég rövid, sőtt a sérelmek törvén) szabta tárgyallása, ’s orvoslására sem elegendő időre szoríthatna, és Országgyűlésünk nem lenne egyéb mínta’Korrnány kívántainak megajánlására öszvehivott az Postulaten-Landtag. — Ellenkezne ez magával a'Fő RR. által felhívott 1791: 13 T.czik. költe útánni gyakorlattal, mert 1792-ben az Ország Rendei nyilván kijelentték, mikép az utolsó Országgyűlése olta Törvényeink sérelmit nem panaszolhatnák — 1796 és 1809-ben az Ország határán álló ellenség előbb az álladalom megmentéséről, mint annak belső igazgatásáról ’s jobblétéról kénszerité gondos-XXXIV Országos Lies — September 18-lián 1839.