1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 34. országos ülés
A A A/1. Országos L’/és — September 18-*«w 1S39. 255 Bars, Követ (Ltpoentezky M,„,o0: E’ jelen IzenetKüldőinek utasításával ’s nevükben többször kyeíentet akaratjukkal oszvehangzasban éppen nincs, mert fő kívánságok mindig az vala, hogy az első Felírásban azonnal a- szabad választási sérelem, és a- szöllás szabadság tárgya eregessen, és ok* vetetlenül felterjesztessenek. A’ m. az elsőt vagy is a’ szabad választási sérelmet illeti, minthoeva’KK és RB bö esessege azt tala.ta hogy gondos hajósként a’tolongó habok a’ tömoqgő hullámok közt' veszélybe l.anykodó hajónak behúzván vitorláit azzal kitelhető ovakodással egy csendes öbölbe menekedjenek , egy biztos révbe vonuljanak vissza mind addig, míglen idő jártával egy jobb >s derültebb nap felkellevel ismét a’ további indulásra felbátorítva a’ síkra kiszálhatnak, >s a’ gondoskodásokra bízott kincset a* szabad választási jogot Küldőiknek ’s az egész nemzetnek megmentve viszsza adhatják. Ebhez a’ serelemhez tehát ő se többet szólván^ ’s e’ részbeni óvakodó intézkedéseikbe a’ KK. ésRR. Küldői részekről is megnyugodván — a’ mi a’ másodikát t. i. a’ szóllás szabadsagát illeti, ennek az Izenetbőli kimaradására reá nem állhat, azért ezt úgy mint Küldőinek ’s a’ Nemzetnek mostani legfőbb sérelmét, mellynek szerencsés elintézését, ’s kívánt jó kimenetelét minden bajtól tartó féltékenységgel, ’s a’ legleszültebb kebellel várja, tovább is ezen felterjesztéshez hozzá csatolni kívánja, és illy értelembe az előbbeni Izenetet pártolva, a’ jelen Izenethez hozzá nem járulhat. Békési Követ (B. JVenkheim BélaJ: A' midőn ezen Országgyűlésen ez előtt három hónappal öszvejöttek a RR., kötelesek valának Jegelhatározottabb figyelmüket mindazon súlyos sérelmekre lorditani, meilyek az Alkotmányt, a’ képviselői rendszert sarkából kiforgatták, ’s mindazon szomorú eseményekre, meilyek a személyes bátorságot, szóllásszabadságát veszélyeztették. És nem okolhatta a RRkct senki hogy nagyobb figyelmet fordítottak eme’ tárgyra, mintsem az erdemleg megkívánta volna; mert a’ történtteknek szoros megvizsgálását, országikig való kimutatását, 's a’sérelmeknek C) Felsége eleibe orvoslás végetti minélelóbbi felterjesztését képviselői állásuk, és a Haza szent becsülete megkívánta. — Érezték eme szomorú csapásokat Hazánk minden Polgárai, — kik mind szabad Hazának gyermekei azt hitték: hogy Törvényeink Alkotmányunk biztosítására elegendők ; de kik fájdalommal kéntelcnítteltck az ellenkezőről meggyőződni, és a' felől aggadni: hogy szabadságunk, ’s személyes bátorságunk egy darab idő óta az önkény erőszakoskodásától függ. Minden remény eme’ Országgyűlésében, mint a’ sérelmek orvoslásának törvényes eszközében pontosait, — és méltán; mert csak egy önkényes Kormány alatt, — hol igaz: hogy az erőszak, és erős katonai hatalom minden polgári jussokat egyszerre megakadályoztathatja, — szokták megtagadni a’segítséget, vagy csak akkor megadni, a’ midőn az a’ kitűzött czéljokkai és terveikkel nem ellenkezik; — de egy Országban, hol Törvények uralkodnak, hol az Alkotmányt az]Uralkodó Felségnek szent esküje és becsülete erősíti, csak tolle várhatni a’ bajok megszüntetését, és a' sérelmek orvoslását. Igyekeztek is a’KK. és RR. a’sérelmek felterjesztését,—«mellynek halasztása csak a’ sérelmeket súlyosítja, — eszközölni; bizonyítják ezt számtalan [zeneijeik, mellyekben a1 Fő Rll-ket az általok annyiszor említett Haza szent szeretetére felszóllíták, hogy velek kezet lógva segéd eszközüket nyújtanának a’ sérelmeknek minél előbbi megszüntetésére, — tanúsítják ezt mind azon intézkedéseik, meilyek szerint a’Királyi Előadásokat tanácskozások alá vették, a' mennyiben azt a’ Törvényeik fentartása , és utasításukhoz kötött becsületük megengedte. — És mi vala mind ezekre a’ Fő RR., — hazánk azon polgárainak, kik az Alkotmány jóllétét leginkább éldelik, kik ha állásukat méltánylani tudnák, mint a’Nemzetnek született Képviselői, Őseik példáját követve, szabadságainkért kezeskedni leginkább köteleztetnének, — válaszai az: hogy félretévén a’ hozzájok átküldött tárgyakat, azokat feleletre és tárgyaltatásra sem méltatván, a RR-ket a' felől kivánták meggyőzni.* hogy a’ külső bátorság oránti gondoskodás, és az ujonezok megajánlására niegkivántató szükség megtudása elébbvaló, mintsem a sertett Alkotmány és polgári jusok helyreállítása, a' belső bátorság, családok megzavart békessége, és az Ország lakosaiba beharapódzott bizodalmatlanság helyrehozása, — gátolván ekkép tanácskozásaik törvényes rendes folyamát, és megtámadván a Tábla kezdeményi jussát az által: hogy tetszésük szerint a’ hozzájok átküldött határozataikat, szívükre kötött Nemzet sérelmeit neg> ed fél holnapok alatt fel sem veszik, és így némileg mint a’Kormány Megbízottjai segéd kezeket nyújtanak arra, a’ tárgyak olly sorozatban és alkatban terjesztessenek csak lel () Felsége eleibe, a milyenek ben azok a' Kormány előtt kellemetesck. — Illy szomorú helyezetheti a Nemzet képviselői ren ^ szere le van gyalázva, gúnynak, nevetségnek kitéve; — mert mit éra RR. követi állása, mit indítvány! jusa? ha indítványaik csak akkor juthatnak Ő Felsége eleibe, a' midőn azok a *o Iliinek tetszenek, ha egy ccnsúrán kell nckiek keresztül menni, hol a Censnrans nem a emzet érdekeit hanem a’Kormány tetszését keresi, és magát egy köz lal gyanánt,—- mellyne 'apujara azon szomorú ,,vetou szó, — mellyen már egy megbukott Nemzet atka fekszik, — van rva, — 64 *
