1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 34. országos ülés
251 a’ szóllás szabadságán ejtett sé-XXXIV. Országos Ülés. — September 18-kdn. 1839. Zalai Követ (Ilertelendy Károly): Küldői óhajtották volna relmeket haza szóllás „.ekei előlege.« felterjesztő,,,! és orvosolta,TM, „„„ál i„kább, mert „■ szabad szóllásért, nehiuy ,a po'gara, .«.vednek - ... kivíuja ugyan a’ .„.álló e’ helye,, azokat ismételni, mellvek dlas szabadsaga erant a Fo Rendekhez küldött Izenetben kimerítettek, — . . , , ... , . ,, ,, -----Jsagan ejtett sérelmeket orvosoltatm kérnék, czeljokat elemek, — azonban mi okok vihették a’ többséget ezen felolvasott Izeuetre, azokat hosszasabb megfontolás után sem találhatá ki; — azon okot ugyanis, mellyet előadatni hallott, hogy a’ szóllás szabadsága eránt, a’ két Tábla közti egyesség még meg nincsen, és az hosszasabb időre terjedne, részéről elegendőnek éppen nem találja, mert a’ szóllás szabadsága eránti sérelmek már hosszasabb időtől fogva küldetvén meg a’ Fő Rendeknek, azok eránt már a’ két Tábla egyezkedhetett volna is, — nem lévén tehát ezen ok elegendő arra, hogy Küldőinek utasításától eltávozhasson, részéről tovább is kívánja, hogy a’ szóllás szabadsága a’tudakozódó Felíráshoz tsatoltassék, ha azonban ezen kívánságától elüttetne % azon esetben reményű, hogy a’ többség a Felírásban a sérelmeknek általános megemlítésével meg nem elégedvén, a’ szóllás szabadságon ejtett sérelmeket különösen kiemelendi, ’s azon esetre részéről kész hinni, hogy a’szenvedők is súlyos helyzetükből megmenekednek, ’s a’ nemzetnek is tagadhatlan joga jövendőre biztossíttatik — ugyan azért rövideden oda nyilatkozik, hogy a’ szóllás szabadsági sérelmek egész kiterjedésében tsatoltassanak a’ tudakozódó Felíráshoz, ha pedig ezt utói nem érhetné, kívánja’a’ Felírásban azokat különösen megemlítetni. Liptói Követ (Szentiványi Ödön): Küldőinek szoros és világos utasítása az lévén, hogy a’ Pesti sérelmet minden feltétel nélkül orvosoltatni igyekezzen, már akkoron, midőn annak a’ tudakoló Felírással kapcsolatban való felküldését elfogadák, és ő is ahoz mint utasitása egyedüli reményéhez hozzá járult, már akkor egy olly lépést tett, mellyért Küldői előtt a’ legsúlyosabb felelet terhével tartozik: de bátran lép Ítélő székük eleibe, mert a’ czélnak szent volta, hanyatló félben lévő ügynek engesztelődést, néki pedig tellyes igazolást igér. Küldői világos utasításánál fogva, a' mostani Izenetet olly szempontból tekinté, mellyből néki ahoz becsülete kotzkáztatása nélkül még közeledni sem lehet, pártolni pedig éppen lehetetlen. Kijelenti tehát előre is, hogy az előbbi Izenetet továbbá is pártolja. —- Hogy azonban a’ Pesti sérelem orvosoltatása tárgyában, reménységének ezen utolsó fonala is megszakadna, ’s a’ többség által előbbi Izenettől elüttetnék, mivel eleve is fél, hogy azt mostani tévelygésnek indúlt állapotban csak több, ’s több kisértetettuek, de talán kétségbe esésnek is ki kellene tennie, mint sem hogy azt azon egy kedvüségnek kitegye, inellyet a’ nemzet kifárasztásával, a’ Fő-Rendi Tábla a’ Rendek ellen olly részvétlenül használt, íukáb leteszi, leteszi egv részről azért, mert a’ tapasztalás arra tanít, hogy e’ részben a’ Mágnási Táblának többségétől jót nem reményűiét, mivel, a’ mint láttzik, ők annyira meg vannak elégedve tsonka helyzetükkel, hogy az nékiek szinte jól esik, ’s annak csak nem lelki nyugalommal örülnek, —- leteszi más részről azért, mert biztosan reményű, hogy munkálodni fog a’ szent ügyben az igazságnak élet erővel biró szelleme; ’s azt kedvezőbb környülmények közt a’ halál árnyikából kiemelendi. Somogyi Követ (Szegedy Sándor): A’ tárgy érdeme ki lévén merítve, az egyszerű szavazatnál csak annyival szól többet, a’ mennyiben azt Küldői előtti maga igazolása szükségessé teszi Küldői, kik minden alkalommal, ’s egyedül a’ törvényes ösvényt követni óhajtják, azt hiszik, hogy még az országnak egybehívott Rendei minden akadálytétel nélkül meg nem jelenhetnek, ’s a’ törvényhozó test tökélletesen kiegészítve nincsen, ’s valameddig az országos tárgyak felett törvényes szabadsággal való tanácskozás, mint az Országgyűlése megtartásának lényeges feltétele, nem biztosíttatott, mind addig az 1791: Lidik törvényczikkely által kiszabott ösvényen tovább tanácskozni nem lehet, mert egyszeresítve törvényes nézeteiket nem fogják fel, hogy mért hivassék mea a Törvényhatóság, ha Küldöttjeit szabadon nem választhatja? - mért válasszon Küldöttet ha ez akadály nélkül meg nem jelenhet? — ’s mért jelenik meg ez, ha a’ törvényes szabad szollá* tolle tiltatik? — Illy nézetek vezérlették őket, midőn utasításul adták, hogy igyekezzen a szoilo eszközleni, hogy az országos Rendek mind addig, míg az Országgyűlésének kiegészítése, es a szó - lás szabadsági sérelem orvosolva nem lesznek, egyáltalán semmibe sem avatkozzana . *® törvényes kivánatjokat — melly mellett negyedfél holnapig áűhatatosan kuzi utt — mos am kai öszvehasonlítja, csak sajnálkodva mondhatja Küldőinek: quod fata no en em tatosan küzdött eze„ alk.tmáoyo. léte, fen,ártó elvek „.ellet, lelkesedés kálatit tövises pályáján, ’s tiszta lélekkel állíthatják, hogy az alkotmánynak alpkoviert harczo Ístn reIberPelőtt igazolva lesznek - Igen is ösméri ő is a’ rövid, de varázs erejét, esméri az elleni szózatok mérleget, ’s így tudja, hogy mennyi >. ß3 t I
