1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 34. országos ülés

250

XXXIV. Országos Ülés. — September i8-kán 1839.

ván, melly nem az alkotmány fentartására használtaik, a£ által pedig, hogy a’ kérdéses tudakozó Felírásból a’ szólás szabadságán ejtett sérelmek elmaradnak, ezen legszentebb jogot koczkáztatni vélvén, részéről az előbbeni Izenetre szavaz, azon módosítással, hogy a’ szabad választáson ejtett sérelem a’ Gr. Ráday lemondása után, óvás mellett tétessék le.

Bereghi Követ (Lóngag László): Minekutánna azon feltételektől, mellyeket Utasítása szerént a’ tudakoló Felíráshoz kötni kívánt volna, t. i. a' Pesti és a’ szólás szabadsági sérelmet értvén, a’ kerületi Ülésben a’ többség által elütteíett, maga igazolására nézve kívánja ezen tárgy iránti észrevételeit előadni: Jól tudja azt a’ szólló, hogy ezen dologhoz igazán hozzá szóllani, melly mind a’ Kormánynak, mind a’ Nemzetnek mellőzhetetlen érdekében áll, ’s melly még akkor sem szűnne élet kérdés lenni, ha a’ nemzet kifejlődhető jussainak előkelőségét, valaha a’ szabad szelleme, közönségesen szólván, a’ Kormányai megismértethetné, valóban nehéz dolog; — nehéz, mert mivel it$ a’ k. Előadásoknak előlegességéről vagyon a’ szó, itt olly a’ Kormány ’s nemzet közt létező súrlódás bontakozódik ki, melly egy függetlenségi alku mellett constituált néptömegnek, mint a’ miilyen a’ magyar nemzet monarchiái rendszerét, ha mind negative is, de csak ugyan a’ nemzet javára iparkodik, körül övedzeni. — Még súlyosabbá tészi ezen kérdést azon feladat, melly a’törvényekben nem gyökereztethető önállásából a’ felső háznak fejük ki, mellyet minthogy az idők hosszú során hanyagló eldődeink létre jönni engedték, ’s a’ mi több practice meg is hitelesíttették ; ez már most olly rejtvénnyé vált előttünk, a’ mit mint a’ gordiusi csomót puszta kézzel megoldani, vagy utunkból kimozdítani, vagy magyarán szólván, az alsó liázzal egy kalap alá húzni, negyedfél hónapi munka mutatja mennyire sikerült. — Könnyű továbbá, mond a’ szólló, ki tud hozzá ezen teremben a’ napi renden forgó dologhoz szóllani, még könnyebb a" határozatok kivonatját a’ felső házban által küldeni, könnyű szinte a’ törvényt elmagyarázván, annak más értelmet adni, — teszük mi emezt, és a’ Fő-RR. teszik ez úttal, o fájdalom! amazt; — teszik pedig a’ fél ország megegyezésével^ holott alázatos vélekedése szerént ezt, mint egyetlen egy elvet, mint polgári alkotmányunk fő alapját, ezt a’legforróbb kebellel pártolni kellett volna. — A’szólló, úgy is mint képviselő, úgy is mint egyes polgár csupán élet bölcseségből indulva ki, ’s meggondolván azt, hogy hazánkban a’ dolgok political folyaniát, a’ törvénynek positivitása, alig és alig képes mindig biztosítani; ’s hogy az articulusok simaságánál fogva, ’s azoknak a’ hajdan korba kiráspolózások közbe a’ tollvivő fogalmozónak ügyességénél fogva, az azokba elrejtett igazság nem mindig elővarázsolható; — a’ szólló követ miudazáltal azt hiszi, hogy ezen politicai vitáink ’s már szinte szokásba vett küzdéseink a’ felső házzal, bár ez úttal nem a’ legkedvezőbb sikerrel dűltek is el, a’ nemzetre miudazáltal rósz hatással nem lehetnek, ’s tanúságot szolgáltatnak jövendőre arról, hogy a’ nemzet érdekén létező csorbának kiegészítését, melly alakban ’s melly mértékben kellessék az időtől várni. — Ha megfontoljuk a’ Fő-RR. minden eddigi válaszukat, azokból világosan kitetszik azon felállított elv, hogy a’ nemzet az 179%: 13dik articulusra számot se tartson, ’s elégedjen meg azon biztató szavakkal, a’ mellyeket az 1805: 8dik, 1807: 32dik és 1808: lOdik t.-czikk. nyújtanak, — hogy a’ nemzet igazságos kivánatai csak a’jövő, ismét a’ jövő, ’s harmadszor is csak a’ jövő Országgyűléseken fognak orvoslást nyerni. — Igazolja ezen gyanút a’ Fő Rendeknek azon, már kétszer is ismételt kinyilatkoztatásuk, hogy azért, hogy valamelly két oldalú törvénynek egyik oldala tellyesedésbe pem ment, nem következik, hogy annak másik oldala is tellyesületlen maradjon, ’s azt kívánják, hogy az említett 13dik articulus a’ nemzetre nézve úgy elveszítse minden erejét, mint már a’ szinte 1790ki két oldalú só eránti 20dik articulus egészen elvesztette. — A’ szólló gondolkodása szerint illyen erő nélkül maradott két oldalú törvény a’ fiscalisi javakról szólló articulus is, ’s hanem hibázik éppen illyen két oldalú, ’s nem egészben tellyesitett törvénynek tartja az infamiae törvényt is azzal a’ külömbséggel, hogy mivel ennek mind a’ két oldalai passiva hatásúak, ezen nem igen kapnak a' törvény magyarázók, ’s ezt egészben a’vádlott fél nyakába kívánják. — De nem kíván tovább a' kellemetlen dolgoknak bővebb fejtegetésében avatkozni, nem kíván hosszas lenni, ’s ezeknek folytában a’ Fő Rendek utolsó Válaszukra tett, ’s éppen most napi renden forgó kerületi Izenet ellen nyilatkozván, — bár a’ Pesti sérelmet az elmúltra nézve Gr. Ráday már követségéről lemondván le teszi ugyan, — a’ szóllás szabadságának orvoslását mind az által az Izenetbe beletétetni kívánja, ’s ha kissebbségbeu maradna, nyilatkozatát minden esetre a’ Jegyzőkönyvbe beiktatni kéri.

Unghi Követ (Pribék Antal): a’ tárgy minden oldalról kimerítve lévén, annak taglalásával felhágy, — csupán utasítását tellyesitendő. 3Iiután Gr. Ráday követi tisztéről lemondott, ’s ekkép a’ szabad választáson ejtet sérelmet a’ múltra orvosolni nem lehetne, Küldői részekről az óvással, ’s azon kijelentéssel, hogy Gróf Ráday eltiltását mindenkor törvénytelennek tartja, megelégszik. Mi azonban a’ szóllás szabadságát illeti, arra nézve semmi újjabb környülállás nem fordulván elő, és a’ szabad szóllásnak áldozatjai, kik szabadon születtek, mivel most is elzárva vannak, részéről forrón ohatja, hogy az a’ tudakozódó Feilráshoz kapcsoltassék.