1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 3. országos ülés

24

Hl. Országos Ülés. — Junius 17-lién.

lenségi perbe idéztettek. Most pedig midőn Országgyűlése vagyon hirdetve orvoslására, a’ helyett hogy ezek orvosoltatnának, még inkább halmoztalak, az által, hogy egy követ el vagyon országgyűlési ülésétől tiltva, ez olly követ, ki azt monda, hogy a’ fekete nem fehér. Illy esetek illy sérelmek mellett, kérdi tehát a’ széllé az Elölülőt, lehet e’ hitelt adni a’puszta szavaknak? és megelégedhetik e’ az Ország csupán ígéretekkel? — Bizodalmát említ az Elölülő, mellyre ő ugyan leghajlandóbb, azonban annak alapja tettekben fekszik. Nyugtassa tehát meg Ő Felsége, a’ ki királyi Előadásaiban az Ország sérelmei orvoslását Ígérte, nyugtassa úgymond meg a’ Nemzetet és orvosolja sérelmeit. — Véleménye szerént azon a' ponton áll jelenleg a’ Haza, mellyen állott 1825ben, akkoron is Biztosságok küldettek egész Törvényhatóságok, — most pedig egyes személyek ellen, ’s noha az akkori boldogult nagy Fejedelem Királyi Előadásaiban szinte közkivánatosságu tárgyakat tűzött ki országos tanácskozási tárgyakul, az akkori országos Rendek azonban mégis mindenek előtt a’ sérelmeket terjeszték elő, és bátor a’ mostani Kir. Előadásokban is köz érdekű tárgyak jeleltettek ki, mind a’ mellett a’ sürgető és nyomasztó szükség a’ sérelmeket parancsolja felvétetni annál is inkább, minthogy az, a’ mi már egyszer és kétszer megtörtént, harmadszor is megtörténhet, de azon fogva is, hogy azon eseteket, mellyek a’ Törvénybe ütköznek, és a’ hol a’ Törvények nem tartatnak, Ő Felségének előterjeszteni jó, sőt tanácsosnak is tartja. — Mi Gróf Ráday Gedeon esetét illeti, ez által, a’ szabad választáson a’ legsulyossabb sérelem történt, mert ez által a’ RR. Táblája függetlensége veszedelmeztetik, — ezen sérelem a’ bizodalmatlanságot még inkább neveli, mert attól lehet tartani, hogy több illyen esetek is következnek, és azért előlegesen fel kelletik terjeszteni, mert ez a’ mint Zala is előadó, a’ bizodalomnak, mellyet az Előlülő is olly bölcsen kiemelt, legnagyobb jele. A’ szólló Gróf Ráday esetét két oldalról fogja fel: lször Gróf Rádayban hibázik ezen Táblának egy tagja, hollot a’ RR. Táblája kiegészítése eránt határozni a’ törvény, és gyakorlat szeréut csak ezen Tábla jogaihoz tartozik, igy 1790ben Pest és Hont Megyéknek három követei voltak, 183tídiki Országgyűlésen egy követ két Megyének akart képviselője lenni, — ezekről egyedül minden más befolyás nélkül ezen Tábla rendelkezett, sőt vagyon példa 1790ről, hogy némelly Mágnások Királyi meghívás levelet nem kapván, a’ Regali - sok megvizsgálására ezen Tábla küldöttséget nevezett és intézkedett. — Ezen példák tehát elegendőképen mutatják, hogy ezen Táblának organisatiója egyedül csak ezen Táblához tartozik. — Nézzük tehát már most törvényes követ e’ Gróf Ráday Gedeon? felelet: törvényes igenis, mert az 1723: 7dik T. Czikk. értelmében törvényes Közgyűlésen a’ Megye Fő Ispánja Hellyetesse elnöksége alatt szavazati többség által választatott. — Ám de az az ellenvetés, hogy becstelenségi perbe idézve van, vizsgáljuk tehát nincs e’ példa arra, hogy ezen országos Táblánál perbe fogattak is tanácskoztak volna? erre a’ lefolyt legközelebbi idő két példát mutat, lször Bars Vmegye követében, ki hivtelenségi perbe lévén idézve e’ teremben tanácskozott, 2szor a’ Nagy-Váradi Káptalan követe Tágén eseténél — noha első nap a’ többség úgy jelentette volt ki, hogy actio alatti tag részt nem vehet az országos tanácskozásban, a’ másnapi szinte országos ülés ezen előbbi határozatot megsemmisítvén világosan kimondotta, hogy perbe fogott ezen testület tagja lehet, és ezen határozat ellen akkoron kifogást tenni senkinek sem jutott eszébe. De Sopron Vmegye követe említett példát, hogy 1825ben Országgyűlésen volt egy tag, melly már meghalálozott, ’s melly az egész Országgyűlése alatt actio alatt volt, kérdi tehát, miért engedte és nézte el a’ kormány ezen tagnak ittlétét? talán azért, mert ezen követ nem volt a’ kormány ellen, most pedig olly követről van a’ szó, a’ ki a’ kétszer kettőt nem mondja ötnek, ha azt a’ királyi Táblának mondani is tetszik? — A' sérelemnek orvosoltatása egy hangú lévén erről szót szaporítani nem kíván, mi azonban annak módját érdekli, ha tekinti hogy a’ séreleinek mi módon, és milly renden okoztattak, a’ közönséges orvoslás módját elégségesnek uem tartja: és igy minthogy az Országgyűlése a’ sérelmek orvoslásának fő eszköze, ő ugyan a’ már bevett de még is rendkívüli módon kívánná azt orvosoltatni, úgy t. i. hogy Ő Felségének jobbágyi alázatossággal jelentessék ki, hogy a’RR. akarva sem tanácskozhatnak más tárgyak felett, míg ezen sérelem nem orvosoltatik, mert függetlenségek veszedelmeztetésén fölül még Ráday távollétével ki sincsen ezen Tábla egészítve, — ezt pedig azért

is kívánta igy kijelenteni, minthogy ez már más alkalommal is történt, de azért is, mert ő ebben semmi veto gyakorlást — mint mások nem lát, hanem csak azon fogva nem kíván más tárgyakba bocsájtkozni, mert nincsen bizodalma, nincsen reménysége jó törvényt hozhatni addig, mig függetlenségéről biztositva nincsen. Mi a’ Királyi városokat illeti Zalával tart, — addig is pedig nem ellenzi, hogy magok közül Jegyzőt, napló Bírálókat, választhassanak, sőt ezen kedvezést a’Káptalanokra, sőt a’jelen nem Lévők követeikre is kiterjesztetni óhajtja. Rövideden tehát a’ tanácskozás alatti kérdésre úgy nyilatkozik: hogy ő előlegesen nem a’ Kir. Előadásokat, hanem a’ sérelmeket, azok között pedig a’ Pesti sérelmet azon kijelentéssel, hogy ő mind addig, míg ezen sérelem nem orvosoltatik, más tárgyakba bocsájtkozni nem kíván, akarja felterjesztetni.

w