1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
Hl. Országos t ies. — Junius 17kén n Mire a* Kalocsai Fő-Káptalan Követe (Szathmúry Antal) ekkép nyilatkozott] Minekelőttc a‘ kegyes királyi Előadások a' Törvények értelme szerint, nevezetesen Ulászló 2dik Decretumának 25dik Czikkelye 3ik és 4ik §. és az I723iki: 7ik Törvényczikkely 5ik §. szerint mindenek előtt, és előlegesen tanácskozás alá vétetnének, és azoknak elég tétetnék , távol sem volt szándékában inás akármelly tárgyat a’ KK, és RR előtt felhozni; de minekutánna a Királyi Városok és Káptalanok követjeitől egyes szavazási jogok az Országg) ülésén megpendítetett, rövideden ez iránt oda nyilatkozik: Minthogy az 1608-ik évi koronatio utáni Iső Törvényczikkely a’ 4dik §ban nyilván egyes voksot enged külön minden Káptalannak, midőn azt mondja: „nomine autem Capituli Praepositus una cum Capitulo inter Regnicolas pari ratioue unam, et conjunctam vocem habeat“; ennél fogva ezen tagadhatatlan, világos, semmi magyarázást, vagy elfordítást nem szenvedő törvényes jusnak gyakorlatát az egyházi Rendnek meg nem tagadhatni.__ Azt lehetne itt ellenvetni: 1 szőr majd midőn az országgyűlési coordinations! lesz szó, akkor természetesen előfordul az egyházi Rend voksolási joga is; addig tehát maradjunk a1 régiben. 2szor eddig szokás szerint az egyházi Rend a' Státusok Táblájánál öszvesen egy szavazattal bírt; maradjunk tehát a'régi mellett.— A’ mi az elsőt illeti; világos jussunknak megtagadása nem függhet egyedül az Ország egy Rendjétől; hanem a’Felségtől, és az egész négy Státusból álló Törvénhozói Testtől; s ugyan azért még ez máskép nem rendelkezik, az egyházi Rendet fenálló soha meg nem másolt sarkalatos, törvényszerénti szavazati jogában kissebbíteni, csonkítani nem lehet.— A’ mi a’ másodikat illeti: a’ szokásnak ott helye nints, nem is lehet; a’ hol a’ fundamentalis Törvény világosan ellenkezőt rendel. Mély fájdalommal érzi az cg) házi Rend e’ Státusok Táblájánál, és valóban szomorúan tapasztalja: hogy noha Constitutiónk a’négy Státus jussain alapul, mindazonáltal ezen just, csak a’Vármegyék Követei gyakorolják; megfosztatik az egyházi Rend, melly ugyan azon Alkotmánynak egészítő része, sarkalatos jussaitól, a" nélkül, hogy ezen megfosztásnak csak valószínű okát is lehetne adni, vagy mellette még olly homályos Törvényt is felhozni, mert hiszen világos, ez ellen éppen nem létez. — Nincs egy Országgyűlése, mellyen lelkes beszédekben ne lett volna, s ne lenne szó a' törvényes jogoknak sérthetetlenségéről, az igazságról, a Constitutiónak szentségéről; sőt az 1825iki 3dik Törvényczikkely he nyilván kimondották a’ KK. és RR., hogy „si juribus seu Regis, seu Regni Statuum quidpiam decerpatur, legum, ac legalis Regni systematis compages — seculorum usu roborata — subruenda sit“; már kérdi a’ KK. és RR., ha illy világos Törvény, melly szavazati jogot ád az Országgyűlésén minden egyes Káptalannak, melly semmi más Törvény által nem módosíttatott, nem korlátoltatott, — meg nem tartatik, hol fogjuk feltalálni a’ törvényes jussok sérthetetlenségét? hol fogjuk feltalálni az igazságot.'* — nem várhatni-e az egyházi Rendnek törvén) linkben alapult jussai csonkításából, -megtagadásából, századok Iefolyta alatt megerősített alkotmányunknak megrendülését, utóbb felbomlását I — Hiszen bölcsen tudják a' KK. és RR., hogy a* Türvénykötelékjc azon szent szerződésnek, melly egy részről a’ Fejedelem és jobbágyok közt, más részről pedig a' Státusoknak egymás közt jussait és viszonyait elrendeli; böltsen tudják a’ KK, és RR., hogy a’ törvény, és csak egyedül a’ törvény mutat határt az önkénynek; ne méltáztassanak tehát a’ KK. és RR. igazság szereteteknél fogva, nyolez százados Constitutiónkhoz lelkes ragaszkodásoknál fogva ezen valóságos, törvényes, sarkalatos jogában az egyházi Rendet, mint egészítő részéta1 törvényhozói Testnek gátolni, hanem annak gyakorlatát, a1 törvény betűje és értelme szerint nékie megadni. Melly igazságos kivánatát a1 napló könyvbe iktattatni kéri. Egyéberánt a1 törvényhez és törvényességhez ragaszkodva, kivánnya a’ kegyes királyi Előadásokat előlegessen tanácskozás alá vétetni.— A' mi pedig Gróf Ráday Követe választása cassatióját illeti: azt valóban sérelemnek és pedig nagy sérelemnek kellene tekinteni, ha a1 kormány azt mondotta volna Pest Vármegyének : hogy egész nemesi köréből senki egyéb Követnek nem választható, egyedül csak Gróf Ráday; mert ezzel megsértette volna a1 követválasztási szabadságot, ’s azt igen szűk korlátok közzé, sőt csak egyre szorította volna; — de midőn a1 Kormány azt mondja: Pest Vármegye egész nemesi köréből választhat Követeket pacificos, pacis et boni publici studiosos ’s az egy Gróf Radayt veszi ki azért, mert perbe van idézve, ezt sérelemnek nem csak nem tekintheti, sőt igazságos a1 Kormánynak tilalma; mert ha a’ KK. és RR«, mint egy része a1 törvényhozói testnek a1 múlt Országgyúlésén — igen igen csekély okból, vagy talán mint később kitetszett minden ok nélkül egy actio alá vetett Követtel tanácskozni nem akartak, hogyan tanácskozzon a’ Fejedelem , mint más része ugyan azon törvényhozói Testnek, talán sokkal nagyobb, sokkal fontosak okoknál fogva perbe idézett, ’s actio alatt választatott Követtel?— a’ következtetés világos; — ha magunk iránt igazságosak akarunk lenni, legyünk mások iránt is, de fókép Fejedelmünk eránt igazságosak, kinek szent czélja Hazánk boldogsága; azért ezen Pesti ügynek elmpl|őgé$pvel, mindenek előtt ismételve, kívánja a’ kegyes királyi Előadásokat pcrtraptáltatni, Jegyző Könyv J. Darab, 7