1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 34. országos ülés

247

egy értelembe nem lehetne, meggyőződéseknek talán még is inkább megengedhetne. Midőn azonban azt vitatják: hogy az országos sérelmeket előlegesen tanácskozás alá venni nem lehet - nem szabad - mivel az országgyűlési rendszert megállapító 1791: 13dik törvényczikkely rendelésénél fogva, mindenek előtt a’ kir. Előadásokban kijelelt tárgyakat elintézés alá venni kötelessé* —

XXXll. Országos Ülés. — September 18-kán. 1839.

meazon oszlyeu meg nem illetődül lehetetlen. Lehetetlen el nem keseredni, midőn aristocratiánknak __ talya, melly a’ törvényhozói hatalmat születésénél fogva legfüggetlenebb, leghatbatósabb befolyással gyakorolhatná, — ezen legszebb, legszentebb alkotmányos jogát önnön maga szántszándékkal olly szűk határok közé szorítani törekszik, hogy az minden függetlenségét, jótékony hatását tökélletesen elvesztette. Azonban nem szándékja a’ M. Fő Rendek meggyőződését, politicáját fejtegetni, sem pedig az általuk vitatott törvény magyarázat, és az arra épített okoskodásaik bővebb czáfolásába ereszkedni. Hiszen a képviselői RendekTáblája, mind az országgyűlési rendszert természetéből, mind a fenálló honi törvényekből, mind az eddig divatozott gyakorlat után, bőven és tisztán megmutatta azt, hogy az 1791: 13dik törvényczikkely olly alkotmány ellenes magyarázatot __

melly szerint az ország sérelmei csak a’ kir. Előadások tárgyaltatása után vétethetnek intézkedés alá, adni nem lehet. Bőven megmutatták azt, hogy az országgyűlési intézkedés alá veendő tárgyak sorozatának elhatározása a’fenforgó körülmények és szükségtől függ, — és hogy az 1791: 13dik törvényczikkely valóságos értelme csak abban áll: hogy valamint a’ nemzet sérelmei orvosoltatlan nem maradhatnak — úgy a’ kir. Előadások feletti intézkedés szinte múlhatatlan kötelesség; és így a hőRendek által vitatott törvény magyarázat a’Karok és Rendek Táblája által tökélletesen megczáfolva lévén, az erre épített egyéb okoskodásaik, bárinilly ügyesen legyenek is azok egybe köttetve, mint helyes alap nélkül szükölködők, őn magokban összedülnek. Által tér tehát a’ Karok és Rendek által előlegesen intézkedés alá vett sérelmekre, és ezek érdemében keletkezett legutóbbi kerületi Izenetre. — Ezen sérelmek közt első helyet foglal a’ Pesti Követ választási sérelem — azon szempontból és elvből kiindulva — hogy mind addig, míg biróikép el nem marasztaltatik — bűnösnek senki nem mondathatik — és bírói ítélet nélkül törvényes jussainak és kiváltságainak gyakorlatától el nem tiltathatik — azon tagadhatatlan fő elvet tekintve, melly szerint ott, hol a’ törvényhozói hatalom a’ Felség és Nemzet közt alkotmányszerüleg közös — ezen közös törvényhozói hatalomnak gyakorlásában bármilly megszorító akadályok egy oldalulag nem tétethetnek — Ezen fő elveket előrebocsátván nem hiszi, hogy a’teremben valaki legyen, ki az által, hogy nemes Pest Vármegye részéről országgyűlési Követnek törvényesen elválasztott Gr. Ráday Gedeon, minthogy betstelenséyi vád alatt vagyon, de elmarasztalva nincsen — tisztjetellyesitésétől a’ törvényhozói hatalom egyik részének egy oldalú rendeleténél fogva eltiltatott — nem csak minden honfinak törvényes jussait és kiváltságait koczkáztatva — de minden egyes Megyének szabad Követ választási jussát — és az egész haza alkotmányos rendszerének függetlenségét szív gyökerénél megrázkódtatva veszedelmezteíve nem látná, — és ezek azon fontos okok, mellyek a’Pesti sérelemnek orvoslására nézve való előlegességet szültek. — Igaz ugyan, hogy Gróf Ráday időközben tisztéről lemondván, a’ sérelem azon oldaláról, melly oldaláról a’ törvényhozói test kiegészítési kérdésével szoros kapcsolatban vala, némü változást szenvedett, — de nem szenvedet legcsekélyebb változást azon részében, és azon oldaláról, melly oldaláról törvényhozói rendszerünk függetlensége Követ választási szabadságunk, és általában minden egyes honiinak törvényes kiváltságai megtámadtatva, veszedelmeztetve valának. — Vannak ugyan, kik ez érdemében, és különösen a’ szabad Követ választásra nézve a’ f. e. Julius 28kán költ kegy. kir. Leiratban megnyugtatást találnak — igax, vannak ezen kir. Leiratban némelly megnyugtató szavak, de ezen megnyugtató szavak ki nem terjeszkednek azon elvekre és szempontokra, a’ melly elvekből és szempontokból a jelen Pesti sérelmet a’ Rendek Táblája felfogta, és sokkal általánosabbak, hogy sem tökélletes megnyugtatást szülhetnének. És így ezen sérelem Gróf Rádaynak lemondása után is, nagyobb részben a’ maga előbbeni minémüségében fentállván — fentmarad tovább is a szükség, hogy az Ország Rendei e’ részben bővebb biztosztást, tökélletesebb megnyugtatást, világos törv ény által eszközöljenek. Meg nem egyezhet tehát azon kerületi végzésben, melly szerint a képviselői Rendek ezen Pesti sérelmet csak egy egyszerű óvás mellet letenni kívánják, hanem világos utasításánál fo=^

va tovább is szorgalmazni kötelességének tartja, hogy ezen Pesti sérelemből támadt aggodaloni a tudakoló Felírással egyetemben koronás Fejedelmünk kegyes szine eleibe terjesztessen. Máso i helyet foglalt az előleges sérelmek közt az úgy nevezett szóllás szabadsági ügy — nem akar e rész en hosszas lenni, mert valamint ezen az Országgyűlésen, úgy a’ múlt Országgv ülésen is az ez érdem en vtott 17 Izenetekben, fontossága, szentsége, előlegessége ezen ügynek, bőven kimulattatott, ovit e \ csak azt mondja: nem képzelhetni ott közös törvényhozói hatalmat, hol a szóllás sza ia saBa min en legcsekélyebb önkényü megtamadtatás ellen elegendően biztosítva nincsen. Szinte mennem CSY^ bet tehát a’ Karok és Rendek kerületileg mégállapitott abbeli végzésekben — me y szenn a szó szabadsági ügyet a’ tudakoló Felírástól elválasztva, boldogabb időkre elhalasztani ^ivarija ; -