1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés
243 Rendek által felállított azon bölcs elv, mellynél fogva köz terhek viselésében minden polgár része sülni egyiránt köteles igen kévéssé alkalmaztatható, mert ezen városban kivévén nehány tehetős, sebb nemeseket, igen kévés olly vagyonos polgár létezik, ki szükség esetében lovas katonának al-XXIIII Országos Ütés. — September 6-kán. 1839. kélletes egyensúlyba hozza. Ugyanis megtekintvén sz. kir. Trenchén Városa fekvését, vagyon neki egy olly terhe, — melly azt lehet állítani súlyosabb, mint más kir. Várost, vagy többi adózó népet terhelő áltkelő lovas katonaság szállásoltatása, és ez a’ Vág vizén létező hídnak terhes költségekkel eszközölhető fentartása, — valóban ha vagyon Törvényhatóság a’ magyar honban, mellv a’°köz jóért valamelly terhet viselni mondatik, úgy bizonnyára sz. kir. Trenchén Városát, megfontolván ennek körülményeit, fekvését — jövedelmét ezen tekintetben méltán az elsők közé lehet számlálni Igaz ugyan, hogy a’ hídvám pótolja valamennyire a’ költségeket, de ezen jövedelem olly nagy hídra teendő költségek fedezésére közel sem elégséges — főként beszámolván azt: hogy a’ Vágnak mindig változó folyása, és mindent rontó ereje majd minden évben semmivé teszi a’ hidat,’s azt mindannyiszor nagy költséggel kéntelen a’ nevezett város a’ szükséges közlekedés a’ kereskedés, egy szóval a' köz jó előmozdítása végett helyre állítani. Ezeknél fogva minthogy meg vágynak győződve Küldői, hogy ezen kivánatjuk igazságos, a’ Rendek igazság szeretetéről méltán reményük, hogy e’ tárgyban sz. kir. Trenchén Városát azon többször érintett igazságos kiváltságában, melly szerint áltkelő lovas katonaság szállásoltatásától, mint eddig ment volt, és jelenleg is ment, ez alkalommalis meghagyni, és ezt törvényczikkelybe is iktatni fogják. — Folytatólag olvastatván az Izenetnek a) b) c) d) e) f) g) pontjai, mellyre nézve nem lévén észrevétel; a’ h) pontra: Győr Városa Követe (Czeh János) Küldői a’ meghatározott salgamumot keveselvén azt kívánják, hogy a’ szálláspénz a’ köz katonákra nézve 4 krajczárra, a’ tisztekre 8 kra, a’ lovakra pedig legyen a’ tiszté, vagy köz katonáé, külön 4 kra határoztassék. Ha azonban ezt el nem érhetnék, a’ szálláspénzt kir. városokban áltáljában fellebb emeltetni kérik azon igazságos elvnél fogva; mivel a’ városokban mind élelem, mind szállás drágább mint faluhelyen, ’s így a’ katonatartás is — mi kiváltképen Küldőire nézve igen alkalmaztatható. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móritz) Küldői részéről ezen általyános határozatot nem elégli: hanem a’ competentiát elhatároztatni, ’s ezt piaczi áron megtérítetni kívánja. Erre nézve is helyben hagyatván a’ kerületi szerkeztés az i) k) pontokra semmi észrevétel. — Az 1) pontra: Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móritz): Utasításánál fogva a’ Tisztek fabéli járandóságát meghatároztatni kívánta, attól tartván: hogy külömben a’ tiszt szobája soha sem lesz elegendően fűtve. Zempléni Követ (Lányai Gábor) Küldői a’ salgamumra nézve külömbséget kívánnak tenni, tisztek között és mindenek előtt azt kívánnak elhatároztatni, hogy mi értessék a’ salgamum által, ők t. i. kitétetni akarnák, hogy a’ salgamum alatt fa, gyertja, só, hálás, és szalma értetnék, továbbá a’ gyalog tisztért 4 kit., lovasért 6 krt., százados Kapitánytól Ezredesig 8 krt., Ezredesen felül 10 krt. határoztatni kívánnak. Ezen észrevételek szinte elmellőztetvén, az m) pontra semmi észrevétel sem tétetett. — Az n) pontra: Nógrádi Követ (Szentiványi Anzelm) a' szerkeztetésben ezen kifejezést „ragadós betegek“ felváltatni kívánta „ragadós betegségben sínlődők“ — melly észrevétel elfogadtatván. Az o) pontra: Soprony Városa Követe (Váglii Ferentzy. a’ felolvasott czikkelyt, melly a’ nemesi házakat és más némelly épületeket a’ katonai beszálitástól felmenti, úgy hiszi, hogy a kir. városokra nem értetődik. Említetnek ugyanis benne uradalmi épületek, malmok, kortsmák, világos jeléül, hogy itt csak uradalmi helységekről és épületekről vagyon szó, a’ mint szinte világos is, hogy ezen épületeket a’ városokban felmentetni nem lehet. Nem is lehetett, nem is volt az czéljok a Rendeknek sőt, ha nem csalatkozik, és hajói felvette a’ kerületi ülésben történt szavazást, a Rendeknek nagy több sége csak azért szavazott ezen szerkezetre, mivel meg volt győződve, hogy az által a varoso törvényes szokásai és gyakorlatai változást nem szeirvedendenek. Ha mindazonáltal volnának ne mellyek más értelemben, vagya’ városokra nézve káros következtetést innent kívánnának u*ni> kéntelenítetnék azon sok és világos törvényekre hivatkozni, mellyeknél fogva a nemesek, 1 a városokban házakat bírnak, kötelesek azoktól minden terheket úgy viselni, mint a’ többi polgári hazbírtokosok. Tudva vagyon, hogy a’ városokban külömbözó az ez eránti gyakorlat, sok városo an beszállítatik a’ katona a’ nemesi házokba, úgy mint a’ többiekbe külömbség nélkül, más váioso an » ez a’ teher kész pénzzel váltatik meg; némellyekben a’ nemesek egyedül nemesi residentiona is ázakban nem kapnak katonát, vagy azt mértékletes taksával felváltják, a’ többi házakban^pedig, hol 61 ♦
