1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés
244 maga a’ nemes nem lakik, beszállíítatik a’ katona; ennél fogva a’ szollá most is ez nttal mást nem kíván, mint bogy ezen tárgy mind addig, míg ezen javallat szerént, melly a’ systematikai Kikul, döttség által már ki vagyon dolgozva, országgyűlési tárgyaltatás alá kerülend a’ mostani állapotban maradjon, és ez ebbe a’ munkába be is iktassák, — de ha a’ Karok és Rendek azt szükségtelennek tartják, legalább minden ellenkező magyarázat elhárítására a’mostani gyakorlat fentartása végett óvást tenni kíván, és azt a’ Naplóba beiktatni kéri. Kőszegh Városa Követe (Nagy Károly) nézeteit Soprony Városa kifejtvén, előadását szóról szóra elfogadja. Az Előlülő Soprony Városa Követének kívánságát helyesülvén, részéről' szinte úgy vélekedik, hogy a’ felolvasott izenet szerkezete a’ városokat nem illeti. — A’ Sopronyi Követ előadását minden városi Követek felkiáltással pártolván, folytatólag olvastatott az Izenet p) pontja. Pest Vgye Követe (Szentkirályi Móricz) Soprony Városának előbbeni észrevételére azt felelte: hogy ezen tárgy a’ Kerületekben hosszasan megvitatván, hogy végre a’ Rendek abban állapodtak meg, hogy a’ királyi városokról majd külön fognak rendelkezni. Zempléni Kővet {Lányai Gábor) Küldői a’ Verbuiik megszüntetését kívánják, minthogy az az ezredek hiányának kipótlására, a’ mintáz a’ királyi Propositiókbau is bizonyíttatik, úgy sem elegendő az arra fordított költség és forspontozás, melly az ország lakosaira nagy teher. — Továbbá olvastatott az Izenet a’ II. szám alatt, melly így szól: „A’ szekerezésre és vontatásokra nézve“. Tolnai Követ {Perczel István) Küldői a’ forspontbért a’ póstabérhez kívánnák alkalmazni, úgy t. i., hogy két postaiénak bére fizettessék négy lovas forspontért. — A’II. szám alatti a) pontoknak lső, 2dik, 3dik, 4dik, 5dik számaira a’ Rendek által nem tétetvén észrevétel. Az Előlülő a’ felolvasott Izenetből kihagyatva találta a’ Küldöttségnek a’ tanyázó katonaság élelmének fuvarozása eránti czikkelyt, mellyet az Izenetbe beiktatni annál inkább óhajtott, mivel ezt nem véli az adózó népnek nagy terheltetésére lenni, minthogy a’ forspontbér illendő áron vau meghatározva, és külöinben is a’ katonaság élelmezési terhe a’ kincstáron fogván feküdni, az szükségtelenül bizonyosan nem fog fuvaroztatni, úgy szinte azon esetre, midőn a’ katonaság akár ezredenként, akár osztályonként táborozás végett öszvehúzatik, minthogy sok helyeken fogadott fuvarosokat pénzért kapni sem lehet, a’ forspoutozást megrendelni szükséges, e’ részben tehát a’ Küldöttségnek javallatját elfogadtatni kívánta. — A’ kér. Izenet azonban erre nézve is helybenhagyatván. — A’ b) c) d) e) pontokra nem vala észrevétel. — Az f) pontra: Pest Vármegye Követe (SzentkirályiMoritz): hogy az adózó számtalau visszaélésektől megkiméltessék, azt kívánta megállapíttatni, hogy a’ fuvart kívánó katonának terhe az első állomáson méretessék meg, és az erre itt kapott elismérést, minden állomáson előmutatni tartozzék. Ilorvát Ország Követe (Do minie h Sándor): részint a’ kincstár költségeinek megkimélése tekintetéből, részint pedig hogy a’ mezei gazdaságtól az adózó szükségtelenül el ne vonatassék — Küldőinek e’ részben az volna kívánsága, hogy egy négy lovas szekérnek terhe nem 8, mint azt az országos Választmány ajánlja, hanem 16 mázsákban határoztassék meg; a’ hol pedig az, az utak miatt nem volna kivihető, legalább tízre emeltessék — vagy pedig a’ fuvarbeli költségek a’, terhek arányához szabatassanak meg. — A’ g) és h) pontokra nem lévén észrevétel. — Az i) pontra: Az Előlülő összeütközések kikerülése végett, a’ szerkeztetés végét ezen szavaktól kezdve, ,joga ezen kivül fenmarad“ kihagyatni kívánta, mert a’ kár pótlás a’ forspontbeli várakozás miatt határozottan ki lévén mondva, e’ részben más követelés fen nem marad; és minden esetre az illy határozatlanközönséges kitétel, mint a’ millyet kihagyatatui kíván, a’ törvényben csak helytelen panaszokra ’s perlekedésekre adna alkalmat. Tolnai Követ {Perczel István) fél nap helyett egy órát kiván tétetni. Az Elölülő megjegyzette, hogy nem arról légyen itt szó, mennyi ideig várakozzék a’ fuvarozó, hanem arról, hogy ne tétessék ehhez ollyas valami, mi a’ dolog sikereltetése helyett azt bizonytalan kifejezéssel zavarba hozza. Pest Vármegye Követe {Szentkirályi Mór its) a’fél nap helyett két órát kiván tétetni, egyéberánt pedig a’ fuvarbért mindjárt akkoron, hogy a’ fuvaros kirendeltetik, nekie le fizettetni. — A’ szerkezet azonban ezen i) pont eránt is meghagyatván. — A’ k) pontra semmi észrevétel nem tétetett, valamint szinte a’ Ili. és IV. számok alatti szerkezetre sem, ekképen be lévén az Izenet fejezve. Csanádi Követ {Biró Imre) visszamenve az I. szám alatti 1) pontra azt kívánta, hogy a’ tűzi fa helyett tétessék „tűzre való,“ mert Megyéjében nem lévén fa, náddal is fütenek — mit szinte Pest Vármegye Követe {Szentkirályi Móritz) is pártol, a’ többség azonban azt el nem fogadván. Az Elölülő a? ekkép bevégzett Izenetnek a’ Fő Rendekhez való általvitelére következendő Küldöttséget nevezett i A’ királyi Tábla Vészéről: Szűyyeny László, Nádori ítélőmester, Gyiirtsányi Gábor, Érseki XXVIII. Országos Vies. — September fi-teán. 1839.
