1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
III. Országos Ülés. - Junius 17-kén. 23 kezés nélkül, magok közül választhassanak, nem ellenzi, ’s ennek megadására felszólítja a’ Rendeket is, mert úgy mond: milly kevés az, mit a’ Királyi városok kívánnak, ’s milly keserű annak megtagadása. Az Előlülő: A’ Királyi városok eránt az 1608-diki 1-ső Törvényből világos lévén, annak rendelete szerint a' Királyi városok, a‘ Rendek közé igen is, ’s pedig a’ negyedik Rendnek számitatnak, ’s mint ollyanoknak a’ törvényhozásba tettleges részek is van, van nékik ülések is. szavazatjok is, ’s valamint mind ezeket megösmeri az Előlülő, úgy őket a’ régi jogaikban és gyakor lataikban fentartani kötelességének ösmeri. — Mi a’kerületi üléseket illeti, — ezeket úgy kelletik tekinteni mint előleges tanácskozásokat, mi történik azokban, miképen számíttatnak ottan a’ Királyi városok vokssaik? valamint tudománya felőle nincsen, úgy a’ kerületi ülésekrőli tudomány Elnöki körébe nem tartozik, — mi azonban a’ napló Bírálókat illeti Zalai Követnek voksához magáét is csatolja, mivel a’ városi követek is nyilatkozván az országos ülésekben, igen igazságosnak találja, hogy közüllök is napló Bíráló választassák. — Egyéberánt azon kérdésbe mi befollyások legyen a’ törvényhozásba a' Királyi városoknak? bele ereszkedni nem kíván, minthogy ez, a’ mint a’ Zalai követ is fejtegette, tagos mezőt nyújtana a’ véleményeknek, annyit azonba részéről igér, hogy valamint eddig is, részesei voltak a’ Királyi városok a’ törvényhozásban, úgy részesek lesznek most is, és régi jogaikban a’Királyi városokat fentartani fogja. — Mi pedig Sopron városának az ülések végetti panaszát illeti, e’ részben már az illető rendelések megtétettek. Esztergomi Fő Kápt. követe {Báró Rudnyánzky Sámuel,) ugyanazon helyezetheti lévén a' Rendek soraiban ülő egyházi Rend a’ Királyi város követjeivel, nem lehet, hogy az egyházi Rend tulajdon törvényhozási jogai mellett fel ne kelljen, midőn azokat, kéntelen őszintén megvallani, a' Királyi városok ön részekre olly méltán sürgetik. — Minthogy hazai törvényünk, nevezeteset] az 1608. esztendei koronázás utánni 1-ső T. Czik. 4-dik szakaszának „Praepositus una cum Capi tulo inter Regnicolas pari ratione unam et conjunctam vocem habeat“ nyilvános értelme szerént. minden Káptalannak, az Országgyűlésén, a’ Karok és Rendek Táblájánál egy szavazat adásra joga vagyon, ezen jognak az ő tökéletes kiterjedésében való használást és vele élést utasításánál fogva sürgeti, a’ Rendeknek igazság szereteténél fogva remélyvén, hogy az ezen Táblánál ülő egyházi Rend soha kétségbe nem vont, se vissza nem húzott törvényen alapult képviselői, szavazási jogát, sértetlenül fen fogják hagyni, és miután nékie a’ törvény világos szavai ezen Táblánál nem csak ülést, hanem szavazási jogot is világosan tulajdonítanak , ez utóbbi jognak tettlegi gyakorlatát is úgymint az századokig életben volt, el fogják esmerni. Az Előlülő: Válaszolta, hogy valamint a’ Királyi városokat, úgy az egyházi Rendet is maga tagadhatatlan jussaiban fentartani fogja. Pest Vgye Követe {Szent-Királyi Móritz): Az Előlülő ékes beszédében a’ bizodalmát említvén, a’ Királyi Előadásoknak előleges felvételét mind a’ törvényekből, mind pedig a’ mostani környülményekből czélerányosabbnak lenni következtette. —Azonban mit rendelnek a’törvények, a’Za lai követ bőven kifejtette, hogy t. i. a’ hol kölcsönös a’jus, kölcsönös ott a’ kötelesség is, — és minthogy a’ Rendek magok kötelességeknek mindenkor megfeleltek, mert a’ Kir. Előadásokat minden alkalommal felvették, a’ kötelesség tellyesitése most már csakugyan a’ kormányt illeti, a’ ki nem csak a’ sérelmeket, mellyek most már egy nagy tömeggé váltak, nem orvosolta, hanem azokat mindinkább tetézi. Ennélfogva tehát szükségesnek látja mindenek előtt a’ sérelmeket felterjesztetni azon fogva is, hogy ez éppen nem szokatlan mód; — 1825: 3dik T. Czik. világosan mondja: „Quodsi juribus sive Regis, sive Regni quidpiam decerpatur, avitam Constitutionem ruere oporteat.“ Ha tehát az alkotmány romlásához közei vau, annak fő okait mindenek előtt orvosolni kelletik. — Az Előlülő beszédében szinte megösmérte, hogy történtek hazánkban esetek, mellyek feszültséget és ingerültséget okoztak, azon eseteknek okait azonban elhalgatjuk. — A’ szólló ezen eseteket nem feszültségnek, hanem fájdalmas érzésnek nevezi, mert nem csak hogy a’ sérelmek nem orvusoltattak, hanem azokhoz még újabbak halmoztattak; igy 1833ban Báró Vesselényi Miklós azért, hogy a’ Szathmár Vármegyei közgyűlésben a’ kormány ellen, mellyeket a’ szólló Zalaként a hejedelemtől mindenkoron megkülömböztetni kíván, keményebb kifejezésekkel élt, nem csak hűtelenségi perbe fogatott, de el is ítéltetett, a’ kormány ennél tovább ment, és egy országgyűlési követet nem tekintve, salvus conductusára, szinte hűtelenségi pörbe fogatott; az országgyűlése végével négy ifjakat elfogatott, mert úgymond összeesküdtek, és elítéltettek; Kossuth Lajost levelezésekért elfogatta és elitéltette, pedig olly levelezésekért, mellyeket az Országgyűlése alatt kezd vén, akkoron azokat megtiltani senkinek eszébe sem jutott. Ezen Kossuth által kezdett levelezéseket folytatni kívánván Pest Vgye, erre nézve egy küldöttséget nevezett, mellyre ismét egy eltiltó királyi Rendelet érkezett. A’ befogott négy ifjúra az ítélet nem biróilag, de jogilag kimondatván, midőn a’ Megye közgyűlésén ezen Ítéletek ellen némellyek véleményüket előadták volna, becste-6 *
