1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés

23G

csak kevéssé szűk az aratás, akkor közös az éhen hálós : ellenben pedig a' katona élelmezésére nézve soha sincsen külümbség, és azt rcgulamentalis áron élelmezni kell, minek folytában lehet oily esztendő, mellyben az adózó annyit vészit, hogy vesztesége kipótolására 20 esztendő sem legyen elég.— Ugyan azért a‘ mostani élelmezést törvényesnek nem ismeri, ’s ezt annál kevésbé kívánja fentartani, mivel az sem Ausztriában sem Olaszországban,, sőt Horvátországban sem divatozik, hanem ezen Országokban mindenütt piaczi áron élelmez a’ kincstár. — Ugyan azért ó semmi alkudozásba sem bocsátkozik, hanem kívánja, hogy az élelmezést vegye át a’ kincstár, "s tartsa a1 katonaságot a majdan meghatározandó adóból. — A', szállásolásra nézve azonban a’ laktanyák építését elvállalja, ’s erre nézve alkudozásba bocsátkozni kész.

Mosonyi Követ (Gróf Zichy Hermann.) Szinte a' megváltásra szavazott, de mivel minden hasonló ajánlatok felosztásának alapja a' Porták: Megyéje pedig illetőségén túl volna portákkal terhelve, azért a’ porták rectificatióját óhajtja.

Neográdi Követ (Szentiványi Anselm) a’ mi az élelmezést illeti, abba részéről a’ kifejtett elvben meg nem egyezhet, mert az adózó nép most is elegendően terhelve lévén, nem tudja hogyan fogja fizethetni a mostaninál még terhesebb adót, ugyan azért azt kívánja, hogy a’ katonaságot maga a' kincstár élelmeztesse, — ha pedig ezt el nem érhetné a' mostani élelmeztetés maradjon meg, a’ kincstár azonban nem a’ regulamentalis, hanem a’ piaczi árt fizetni köteleztessék.

Veszprémi Követ (Kocsi Horváth Sámuel.) Küldői azon elveken indultak, mellyeket a1 Borsodi Követ előadott 's azon fogva szinte kívánják, hogy a’ kincstár vállalja át az élelmezést, merta’ fenálló rendszer mellett temérdek az Ország vesztesége és nagy a'kincstár haszna, mert például csak az 1816ik és 1817 éveket felhozva, mikor a’ zab 16, a’ búza 45 forint volt ‘s a' kincstár által csak regulamentalis áron váltatott be. Ha azonban az élelmezést a' kincstár magára nem válalná, vagy ebbeli indítvány a’ KK. által el nem fogadtattnék; akkor az élelmezést piaczi áron kiadatni és ennek beváltását nem valami hoszszu tekervényes utón, hanem évenként, vagy félevenként tartandó computussa utasítani kívánja. Csak ezen feltételek alatt hajlandók Küldői az alkudozásra, ez utóbbi esetben azonban további utasítását Küldőinek kikérni köteles, melly előadását a' Naplóba iktattni kéri.

Fehér Vármegye Követe (Ürményi Jósef.) Az élelmezés készpénzbeli megváltásában Küldői uj adót találván, abban meg nem egyezhetnek, okai pedig lször az Ország az adó megajánlását és kivetését mint just fentartván, annak behajtását magára kötelességképen nem vállalta: ez az uj adó pedig olly természetű volna, hogy azért az Országnak kezeskedni, azt biztosítani kellene ; 2or. Mert egy határozott mennyiségű adónak megajánlása által elveszne a garantiak egyike, melly az Országgyűlésnek minden harmadik esztendőben leendő megtartását biztosítja, és ezzel együtt az 1715 : 8 és 1791: 9 szabályai szinte szenvednének: Küldői pedig ezt nem akarván a’ mostani rendszert azon módosítással kívánják feltartani, hogy a’ termesztmények ára minden Országgyűlésén három esztendőre batároztassék : az átmenő katonák pedig piaczi áron élelmeztessenek alaktanyák építtetését Küldői nem ellenzik: azonban az építtetés költségeivel seúi az adózót, sem a’ nemességet terhelni nem kívánván, arra nézve Megyéje a' szavazatát fentartja.

Honthi Követ (Luka Sándor) az élelmezésből eredett deperditák törvénytelen terhe lévén az Országnak, Küldői azt ugyan minden kárpótlás nélkül kívánnák megszüntetni, és igy az alkudozásban meg nem egyeznek, ha azonban a5 KK. ezen indítványát elfogadni nem akarnak azon esetre kívánják Küldői hogy a’ termesztmények, hét esztendei árából kiszámított közép áron váltassanak meg. A’ laktanyákra uézve noha sok akadályokat lát, 's azt nehezen reményiheti, hogy a’kincstár azokat építettné: azonban tekintetbe vévén azon moralis roszat, mellybe az adózó a' szállásoló katonaság által helyezve van, kívánja még is, hogy a’ laktanyák valamelly módon létre hozatassanak.

Trencséni Követ (Alarczibinyi Antal) Megyéjére legjobbnak tartotta a’ régi rendszert megtartani, Megyéje ugyan eddig sem tartott katonát, de mind a’ mellett portákkal terhelve vagyon, hajdan a’ katona tartás a’ portákra nézve tekintetbe nem jött, mivel a' katona élelmezés mint könnyebbség tekintetett; azonban már a' legközelebbi rectificatio alkalmával tekintetbe vétetett: minthogy élelmezés most teherré vált, a’ porták rectificatióját részéről szinte pártolja, szavazatával pedig oda járul, hogy a’ törvénytelen teher szűnjön meg, ’s a’ kincstár tartsa maga katonáit. Ha ezt azonban el nem érheti, az esetben a’ legolcsóbb megváltásra szavaz. Azt pedig fő elv gyanánt kívánja felállítani, hogy az Ország semmi külső katonának ellátását magara ne vállalja, azért azt a’ megváltás ajánlatához feltétel gyanánt kívánja köttetni, úgy hogy csak annj i fizetessék, a' mennyi egyedül az Ország katonaságának ellátására szükséges, mert az Ország kül katonát tartani nem köteles.

Zempléni Követ (Lónyay Gábor.) Küldőinek e’részbeni nézeteit Borsodi Követ kifejtvén, azokat magáévá teszi — egyéberánt — az élelmezést részéről törvénytelennek esmervén, az Ize-XXVIH. Országos l 'lés. — September G-kán 1839.