1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés

I III. Országos L ies —

net kielégítőnek nem találta, „,1 végből « „óhajtás« az„, mdaaal kivinni felcaeréla ,*k*“>'*k eP*ttet^setazonban nem ellenzi, de bogy a' kincs,imák bár melly kátpo.lis ada-Kormány, ha a’ tőrvény-September G-Aun. 1839. 237

tassék, abban meg nem egyez, mert véleménye szelént köszönheti a teleniil vett milliomokért kárpótlást az Ország nem követéi.

Árvái Köve, (Zmesiil Móricz) utasilás biinyában, bogy Megyéje szavazat nélkül ne marad* az élelmazeare nezve a’ rég, rendszert pártolja. A’ laktanyák építésében pedig az erkölcsiseg tekintetéből megegyez.

Csanádi Követ (Xatoy Tamás.) Ila Küldői a’ kincstár részére járuló minden kárpótlásnálkiil, a katonai élelmezés természetben való kiszolgáltatásából az adózó népre báromló tetemes vesztesség megszüntetésének elérésére legkisebb reménységük lett volna, úgy bizonyosan Borsod es Honth Vgyék által tett előterjesztésekkel megegyezőleg, a'jelenlegi katonai élelmezés egyenes megsemmisítésére adták volna utasításaikat. Minthogy azonban a’ katonai élelmezés jelenlegi rendszerének kárpótlás nélküli megszüntethetését, a jelen körülmények figyelembe vétele mellett még csak nem is remélhetik, egyenes utasítások által köteleségül tették szorgalmazni azt, hogy az adózó népre kiszámíthatatlan káros jelenlegi katonai élelmezés rendszerének megváltoztatásával az e tárgyban, kinevezett országos Biztosság munkáját előre nézve helyeselve, jövendőre nézve a' katonai élelmezés természetbe való kiszolgáltatása kész pénzel váltassák meg; feltétel gyanánt egyszersmind kijelenteni óhajtják azt, hogy a'Kormány és Nemzet közötti kölcsönös alkudozásokból remélhető váltság — ne örökös, hanem az adó rendszerével egy__és igy

minden három év lefolyta alatt múlhatatlanul tartandó országgyűlési alkudozások tárgya leend, annyival is elkerülhetetlenül szükségesnek látják Küldői ezen feltételes ajánlást, mivel az 1751ik évben alapított katonai élelmezés rendszere akkoron kezdetben, a’ termesztmények csekély értéke végett a’ köznépre nézve nem annyira teher, mint jótétemény volt, és csak az idő és körülmények változtával — a’termesztmények bel beesőnek felemelése által alakult olly nyomasztó teherré, mell) az adózó nép által jelenleg már alig viselhető, — mi szinte most is megtörténne, ha a’ katonai élelmezés megváltásának mennyisége a’ körülményekhez alkalmazva felebb vagy alább nem szállíthatnék; — mert kiszámíthatatlan nagy vesztesség, mellytől az adózó népet a’ katonai élelmezés megváltásának jelenleg nemű tekintetben felmenteni óhajtják az országos RRek. meglehet más alakba, de bizonyossan előbb utóbb még terhessebben nyomná az adózókat, midőn tehát utasítása nyilvános rendelésénél fogva a’ fentebbieket kijelentené, azt igazolása tekintetéből a’ Napló könyvbe iktattatni kéri.

Thuróczi Követ (Justh Jósef.) Küldői a’ deperditák káros voltát megismervén, kívánják a’ mostani élelmezési katonai rendszert megszüntetni, azonban korántsem úgy mint a’ kerületi Izenet tartja, hanem tudván Küldői hogy a’ kincstárnak pénze vagyon, azt kívánták, hogy az élelmezést a’ kincstár viselje, ha pedig ezt el nem érhetnék, óhajtanák inkább, hogy minden Országgyűlésén e’ helyett ajánlást tétessék, mert hasonló egyezkedésektől félnek, nehogy a' Kormány valami casum extremae k necessitatis találjon, ugyan azért oda szavaz, hogy a' termesztménybeni kiszolgáltatása fenmaradjon, hanem azt a' kincstár folyó piaczi áron fizesse — a’ kaszárnyákra nézve kívánják Küldői, hogy minden Törvényhatóság maga építtsen magának.

Szeremi Követ (Poszávetz Sigmond.) Nem szóllana az Izenethez, ha a porták rectificatiója szóba nem jött volna, de Küldői portákkal szerfelett terhelve lévén, erre nézve a porták recti ficatiojat, részéről kívánni kötelessége.

Unghi Követ (Bernáth Zsigmond.) Midőn a jelen Izenet kerületi Ülésben megállapittatott két oka volt a’ szóliónak fájdalomra ; 1-ső mert Küldői szentül hitték, hogy a RRek mind addig, még a’ szabad választás és szollás szabadsági sérelmek orvosolva nem lesznek, más tárgy ba bocsátkozni nem fognak, ezen Izenet pedig ellenkezőt mutat; 2ik oka fájdalmának az volt, mert az Izenetben foglalt tárgyra nézve utasítása nem lévén, a többségnek engedni volt kéntelen, a m; ezen utóbbi fájdalmát illeti, arra nézve Küldőitől iidőközbe utasítást nyervén, saját keblének ag godalma megszűnt, de nem szűnt ez meg másokra nézve, kiknek utasításaik még mostanáig sin csenek Azon lsóre t. i. a'sérelmek iránt azon ponton állanak a KK-ok, mell) en egy ességre remeny sincs, mivel azok még tárgyai sem lettek, a másik Tábla tanácskozásaiknak. Ugyan azért szeme előtt tartva azon elvet „quod tibi non vis fieri, alteri ne feceris“ ő fájdalommal ereszke ett uta sítás nélkül tanácskozásba, úgy azok fájdalmát, kiknek utasítások még nincs, tekintet e venni kívánván, kéri a' Karokat azon gyengédségért, hogy társaikat fajdalomra ne szorítsa , tanácskozásba vett tárgyat halaszszák el.— Van is ezen elhalasztásra az l.iaöi e^t- 1 Czikkben példa feljegyezve — melly időben sokkal kissebb tárgynál a' Tisza. Követeli u as.tással ellátva nem lévén, a' Törvény kötelezésétől mentesítettek. Azért ezen targ) ra nezve is, melly milliomokról intézkedik, ’s mellyben talán Örök alkuról ’s épületekről leszen szó, hasonló

gyengédséget használtatni kér. g.

Jegyző Könyv. /• Darab.