1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés
XXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. September 4-kén 1839. egyeddl a’ Fű Rendeknél tartatván. XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. September G-kán 1839. Tárgya a’ Királyi Előadások 2-ik pontjába foglalt katona élelmezés. * Az Ülés kezdetén Bihari Követ (Beöthy ÖdönJ és Veszprémi Követ (Kocsi Horváth Sárnutlj: mint időközi kerületi Elölülők bemutaták a’ Kir. Előadások 2-dik pontjába foglalt katona élelmezés érdemében készült Izenetet, melly is az országos Irományok 40-dik szám alatt talál tátik. Az Elolülo mielőtt a beadott Izenetet felolvastatna, minthogy annak tartalma úgy is mindnyájok előtt tudva volna, annak általányos felosvatatását feleslegesnek tartván, részéről a’ Rendeknek javallata, hogy azt, a’ bent foglaltakhoz képest vévén tanácskozásba mindenek előtt az Izenet közös pontjaihoz ’s csak azután a' különösökhez szóllanának — melly javallatában az Elölülőnek a’ RR. megnyugodván. Aradi Követ (Fascho JózsefJ : Augustus holnapi 10-kén tartatott országos Ülésnek Naplója eránt, nevezetesen 189-dik lapon, akkoron tett Előadására nézve azon szavak után másodszor: minekutánna a’Pesti sérelem csakugyan a' képviselői rendszeren súlyos sebet ejtett, de csak egyedül ezen sérelem előlegesen a' fen tett záradék mellett Ő Felsége eleibe terjesztessék, azon szavak meg nem egyeznek's minden következés nélkül vannak beiktatva, — és bátor ugyan tett Előadásának valóságos értelmet kivenni lehet, mindazonáltal ezen szavakat minden bal magyarázatoknak elmellőzése végett kihagyattatni, és ezen kinyilatkoztatását, a’Naplókönyvbe beiktattatni kérte. Olvasta ezután a' Nádori Itélőmester az Izenet első részét. Az Elölülőnek az abba foglalt elvekre nézve semmi észrevétele nem lévén, egyedül az Izenet 3-dik pontjára kívánja a'Rendeket figyelmeztetni, ugyan is a' Rendek mondják: hogy az élelmezés, és szállásozásból eredett terhek megszüntetésére nézve a’ mennyiben azok eddig is a’ Törvénnyel nem ellenkeztek, a’ kincstárral ne talán állandó egyezkedés bebocsátkozni készek, látszik tehát, hogy a' Rendek ezen egész munkálatba onnand indultak ki, hogy a termesztménybeli élelmezés megváltassék, mi pénzbeli teher nélkül belátása szerént nem lészen eszközölhető,— hogy teliát e’ részben a’ Rendek czélt érjenek kívánságokat, és akaratjokat elfogható alakban kelletik előadni, már pedig az Izenetben ezen kifejezés a mennyire Törvényeinkkel nem ellenkezett, igen igen általányos, 's az alatt véleménye szerént csak a kezellésbe eddig divatozott kicsapongások értethetnek, mellyek a'megváltás kérdésének alkalmával számba sem vehetők, de ezen felől ezen szó ne talán annyit is jelenhetne, hogy' a' felváltás talán nem is szükséges; ugyan azért az alkudozásra minden nem kedvező befolyások elhárításával azt javallaná, hogy a szerkeztetés az országos Választmány véleményéhez képest javittassék, úgy t. i. hogy a Rendek ez alkalommal egyszersmind kinyilatkoztassák, hogy a’ kárpótlás eránt egyezkedésbe ereszkedni készek, vagy ha a Rendek ezt elfogadni nem akarnák, legalább a’ „ne talán« szótska hagyassák ki. ^ Szepes Vármegye Követe (Zsedényi Eduard): a’ katonai élelmeztetés, és a' szállasoltatas kötelessége törvényes voltának rostálgalásába ugyan bővebben be ereszkedni nem akar, de azt Jegyző Könyv. I. Darab. ^ #
