1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 27. országos ülés - 1839 / 28. országos ülés
231 Küldői részéréről kijelenti, hogy a mint az Országban tanyázó síkon fekvő, és áltkelő katonaságnak szállásoltatasat törvényes tehernek tekinti; úgy más részről az élelmcztetésből eredő deperditákat, az az: azon terhet, mellynélfogva az Ország piaczi áron alól szolgállandó termesztményekkcl a’katonaságot ellátni köteles volna, törvényesnek nem nézheti, és azért az Elölülő által javait módosításhoz nem járulhat. — A' mi pedig e’ jelen Felírásban felállított elveket illeti, a szóllúnak Küldői a‘ termesztményekkeli élelmeztetésnek tellycs megszüntetését el nem fogadták, hanem azt kívánják, hogy a’ fenálló adónak egy része, melly eddig is a’ Commissariaticus Computusnál a’ katonaságnak szolgáltatott termesztményekért az adóba beszámíttatott, körülbelül 800,000 frt. továbbá is termesztményekkel kiíizetessen, a’ termesztmények azonban piaczi áron számíttassanak be, és azon Megyék által szolgáltatván, mellyckben a’ katonaság tanyázik, ugyan azon megyéknek rendes adójából is az illető somma lerovattasson — az egész termcsztményekkel lerovandó somma pedig egyik Országgyűlésről a’ másikra határozhasson, a' szólít» Küldőinek ezen javallatát a' KK. és RR. pártfogásába annyival bátrabban ajánlja, mennyivel jótékonyabb mint az alsó, úgy a" felső Megyékre nézve, amazokra az életnek bősége miatt, melly nem csak a' termesztményeknek árát lenyomja, de azoknak eladását is néha lehetetlenné teszi, úgy hogy az adózó termesztményeit pénzzé nem tehetvén sokszor adójával adós maradt, és executiókkal sanyargattatik, holott e' javallat mellett adójának egy részét azon termesztményekkel lefizethetné, inellyeket vagy nem, vagy drágábban el nem adhatná, és megyéjében tanyázó katonaság által forgásba hozott pénzből is némú haszon reája háromolna. — Jótétemény a1 felső Megyékre nézve, mellyckben eddig számos katonaság nem tanyázott, és kik a' Karok és Rendek által javait megváltáshoz legnagyobb igazságtalanság nélkül nem járulhatnak, midőn az állandó katonaságnak behozatala ólta annak az Országban elhelyeztetése, a’ Megyéknek termékenysége szerént történt, mellyekre abból néha haszon, néha kár háromlott, és a‘ Palatinalis Conscriptio alkalmával a' deperditák nagyobb vagy kissebb mennyisége a' portáknak elosztására is befolyással volt úgy, hogy a’ felső Vármegyék e’ tekintetből portákkal tcrheltetvén, már most ezen ujj teherben egy általában részt nem vehetnek, ha csak p. o. Szepcs Vármegye portái fele alól, fel nem szabadulna. Mind az országos Választmány, mind a’ KK. és RR. ezen pénzbeli megváltást leginkább azért javallották, hogy a’ mostani rendszerből eredő gyakorlati, és kezelési bijányok, és visszaélések gyökeresen ki nem irthatnak, de midőn ezen visszaéléseknek megszüntetése egyes Megyéknek kettőztetett felvigyázásátúl leginkább függ, és a’ katonaságnak kaszárnyákban! jövendő szállásoltatásánál könnyebbé válik, a’ pénzbeli megváltásánál, a’szólló tart attól, hogy mind az adónak mennyisége ezen megváltási summa is minden Országgyűlésen szaporodni, és adózónkat végképen lesújtani fogja. Pest Vármegye Követe £Szentkirályi MóriczJ : Küldői legközelébb költ utasításokban meghagyták, hogy előterjessze: miképen ők úgy vannak meggyőződve, hogy a'katona tartás mostani módja nem azért káros az adózó népre nézve, mivel termesztmények szolgáltatnak, hanem azért, mivel ezen termesztmények az 1751-dik esztendőben meghatározott áron fizettetnek, ennélfogva kívánják ugyan a’ termesztmények kiszolgáltatását továbbá is megtartani ; ellenben azt is kívánják, bog} ezep termesztmények a’ kincstár által piaczi áron téríttessenek meg — továbbá hogy ezen megtérítési ár minden és pedig három esztendőről három esztendőre okvetetlcn tartandó Országg} ülésen a’három esztendei diametralis számvetés szerént, a’ helybeli körülményekre is tekintve szabassék meg, és pedig mindég feltétel nélkül, és soha a' legközelebbi Országgyűlésén túl ne ajánltassék. Azt, hogy a’ kincstár gondoskodjék a’ katonatartásról azért nem vélik elfogadhatónak, mivel ezen esetben akár Liefernnsokra bízatnék a’termesztmények megszerzése, akár a’ kincstár maga szerezné meg olly kezelés szerént mint a’ dohány kereskedés űzetik — az egyedáruságot elkerülni nem lehetne, miből a’ következnék, hogy az, ki legnagyobb mennyiségben vásárol szabván meg az árba bocsátott dolgoknak árrát, ezen vásárlások koránt sem használni, hanem ártani fognának. Mivel pedig a’ mostani kezelés hijánnyai, és a’ kczellók viszszaélései által csakugyan sokféleképcn károsodnak az Ország lakosai, azt óhajtanák Küldői, hogy még ezen Országgyűléséből rendeltessék egy Küldöttség, melly a‘ katonaság számára szolgáltatott termesztmények kezelésére biztosabb és tökélletesebb módot dolgozzon ki, és ezen munkát még ezen Országgyűlése által tanácskozás alá vétetvén Törvénybe , az Országgyűlése után pedig nyomban gyakorlatba vétessék. Ila pedig a’ Karok és Rendek többsége ezt el nem fogadná , hanem továbbá is azon megállapodás mellett megmaradna, hogy katonaság ellátásáról jövendőben a’ kincstár gondoskodjék, ezen esetben Küldői azt hiszik, hogy semmi kárpótlásnak helye nem lehet, mert az 1715: 8-dikCzikkelj ben kétséget nem szenvedő világossággal foglaltatik azon elv, mi szerént a' katonatartás minden terhei az adó megadásában már ben foglaltatnak, ebből pedig a’ következik, bog}- a rcgulamentalis árért való kiszolgáltatás, valamint eredetében nem teher, hanem jótétemény volt, úgy az idő körül-XXVIIJ. Országos Ülés. — September G-/Win 1S39.
