1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 26. országos ülés
XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS September 3 kán 1839. t Tárgya a' Julius 28kán érkezett Királyi Leirat felett, Az Ülés megnyitásával Veszprémi Követ (Kocsi Hortáth Sámuel) és Bihari Követ (.Beöthy Ödön), mint időközi kerületi Elölülők beadák a’ Julias 28ról költ királyi Leirat tárgyában kerületileg készült harmadik Izenetet, melly is az országos Irományok 39dik szám alatt foglaltatik. Az Előlülő a fentebbi Izenetet a Nádori ítélőmester által elolvastatván, megjegyzé, hogy annak két része volna, egyik része az 1791: 13dik Törvényczikkely theoriáját, a’ más!k pedig az országgyűlési késedelmezésének okait foglalná magában. — Mi az elsőt illeti, az e’ részben már felhozottakat ismételni nem kívánja, minthogy az 1791: 13dik Törvényczikkelynek értelmét az 1825: esztendei Országgyűlés olta eléggé megvitatva lenni látja, miután az elébbi három Országgyűléseken ezen tőrvényczik. megvitatásában majd nem hosszabb idő töltettetett, mintsem Eleink az egész Országgyűlés tartásának szabtanak, és jelenleg is hol, a’ mint már előbbeni alkalommal is kijelentette, a’ közjóiét tekintetében olly sok tenni való volna, e’ tárgyban három holnapok töltetlek el, csudálkozása é’ részben annál nagyobb, hogy ez éppen azon időszakaszban, és azon Országgyűlésén történt, midőn a’ kir. Előadások nem postulatnmok voltak, mint az előbbi időkben, hanem ollyanok, mellyek egyedül a" nemzet jólétét, a’ társasági viszonyoknak elrendezését tárgyazták, mellyekről méltán lehet elmondani: hogy fuerint salutare tollendorum gravaminum et quidem radicale remedium — továbbá ezen Törvényczikkely magyarázatáról feleslegesnek tartotta, azért is, mivel a' két Tábla közti egyesség látszatóképén megvan: a’ Rendek t. i. a’ jkír: Előadások tárgyal tatásában belé bocsátkozni akarnak, a’ Fő Rendek szinte ígérik, ho»y az általküldött nehézségeket tanácskozásba veendik, ’s így nincs más hátra’ minthogy három holnap után ebbeli határozat ö Felségével tudattasson —- hogy pedig a’ két Tábla közti egyességet csak látszatónak mondotta, azon okát adta, hogy azon junctim, mellyet a’ Rendek jelenleg kívánnak, igen külömböző légyen azon junctimtól, mellyel a’ múlt Országgyűlések éltének; ugyanis a’junctim képzete az eddigi szokás szeréut azt foglalja magában: hogy a’ kir. Előadások egész kiterjedésükben az előlegeseknek talált nehézségekkel együtt vétetvén fel, a’ Fejedelem eleibe — is — a’ mint, és a’ mennyiben a' két Tábla közötti egyesség létesül, együtt terjesztessenek; hogy tehát a’ Rendek a’ kir. Előadásokat, különösen azoknak lső és 3dik pontjait ezen junctim ideája szerént mostan tárgyalhassák, szükséges előbb azokra nézve adatokat kérni, — ezt ugyan a’ Rendek is kívánják tenni, azonban már ezen előleges Felírásban az adatok kikérésével több olly nehézségeket kívánnak a’ dolog érdemére nézve felterjeszteni, mellyeknek vitatása hosszas időt kíván, — mellynek a’ volna következése, hogy ezen kérdő Felírás igen sokára haladna, és a’ mi még főbb, a’ junctim idea egészen elenyészne; mert a’királyi Előadásoknak leglényegesebb pontjai a" sérelmeknek tökélletes béfejezése után vétetnének tanácskozás alá — sőt a’ Rendeknek Izenetükbeu foglalt záradék azt tartván: hogy ha Ő Felsége bizonyos feltételeket nem tellyesít, a' kir. Előadások lso pontja t. i. az üjonczok erunt* Felírás sem történik — ebbul némükép azon következést lehet húzni, hogy a’kir. Előadások ezen pontja rendes diaetalis tractatus útján — mellynek a’felterjesztés lényeges része, felvétetni sem fog — mi magában egy moralis, jus publicumúnkban egészen isméretlen erőltetés, mind Fejedelem, mind pedig a’ másik Táblára nézve — ugyan azért a’ Rendek azon állítása, hogy a Fő Rendek akadályoztatják az országgyűlési tanácskozásokat, éppen nem állhat, merta hő Rendek a’ sérelmeknek junctim való felvételét a’ bevett szokás szerént nyilván ajánlják; de abban, a mit a’ Rendek akarnak, hogy t i. a’ kir. Előadások a’mondottak szerént utolsó helyen, vagy éppen ne tárgyaltassanak, vagy pedig erkölcsileg kénsz^rítve a’ Rendek kivánataira meggv ózödésük ellen is reá állani kéntelenek legyenek, meg nem egyezhetnek; minthogy tehat a Renoek kívánsága sem a’ törvénnyel, sem az országgyűlési gyakorlattal meg nem egyez hogy a tánácskozások már egyszer előhaladhassanak, fclszóllitá a’ Rendeket, gondoskodnának valami módról, mellel a’ két Tábla közötti egyezség eszközöltessék. a 57
