1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 22. országos ülés
XXII. Országos L ies — Augustus 22-hén 1839. 215 midőn majd a’ tárgy érdemében arról lészen a* szó h «, *1 - ° lermeszete szerént akkor zunk, a’ Duna szabályozására, — azonban most mióV »^t, 'a*°“at a ,unk subsidiumot szavazjunc im a’ ki, Előadásokkal, mis tárgy.k.tTw?' i “ sak *««»«>< ..«kh„, aso„, kik .1 i. fogadtatnék, előbbi állisokban'C'^dnT 'ÍZ Zií’u * Fí. nek .sajátjaikkal, sótt esen e.óleges feVsjessté. ili‘, m kívánókra nezve sem tortenne semmi ollv váltriTÍc • . , 1 aef*‘rentcr előadból,ellát résséről is kívánná, hogy a’tudakol feli^s^liülön'te^esstessik^r^meilyben*^ ^*zpn °k-01 kő r ni:,d:k po",iäu. tisenegy Hétig tarló természetien demonstratio után as Orssá'»yü'ésr.IwdY ’T*“’" *eH •' sem? Ó részéről attól tart hogy ha esen kérdésre nem Itövetkeslkhora hamar íbb i-eVr "r i”?y akkor tálán nem sokara a kérdés «' jelen Orssággyülésre nésve átváltó,;!, . “ fclelet. létezni vagy nem létesni? A* Fi Rendek isenete két tő nyilalkosatr, őszök ”'.ÍT naegujtlja a btsonyossa tetei, hogy csak as ,79, : ,3 Csik. által husott sorön .kf '""f" ,ak as Országgyűlés munkait kesdeni, 's folytatói, a’ másik, hogy me- nem ‘1 \ \uS' mi ssere.it a szükséges újoncsok ajánlásihos, vagy italjában ,sóira as Crssá- asm s^ ura'' séséhes olly feltétel kötessék , melly az Ország szükségének lényevét közvetíti o Se"ek f'd'' As l-so fö nyilatkozatra nézve a’ fő Rendek a O-dtk Csíkban nemtak ast l öh , , í'* melly az elengedhetlen rendet kitűzi (elengedhetni azért, mert nélküle az -z x* * Jak* szággyülés. gépelyt alig lehetne megindít,u) hanem a’ ,3 Czikben e^szer^6”/^*'1 látják azon főbb pohtic.i elvet, melly a* Fejedelmet az inditványi jog % az által I natai, és Elöadatai az Ország indítványai előtt elsőbbségei birnak, szükséges hatalommá < háza, hogy a partoknak netalántán mértékletleni ügyekezeteiknek elejét vehesse és "T hassa, hogy az Országgyűlés a’ szenvedélyek baj-helyévé ne válljék , és tanácsközásokTkezd liesse, m. nem egy partnak, nem egyes Rendnek, hanem az egész Országnak az -„4. 7 , szivén fekszik , mit olly időszerűinek, el nem halaszthatónak ismér el,°hoJy ma-as állását az egész nép érdekeit ama kívánatban egyesülni látja, egy szóval a' FŐ Rendek a’°i3 Czik dejetébcn, esen fontos alkotmányi elvben, a magyar Királyságnak magos világló 'tornyát'£ Itk, mel yből a Fejedelem a nepnek megiudúlt, nyugtalan és homályos hullámain fölött javittasok világát szemesen mozdulatlanul, és messze terjedőleg tarthatja. — Az ellenféltől egv nagy érdemű Követ társa a'kerületi ülésben azt moudá ugyan, hogy ha a' ,3-ik Cziknek ezen exegesise áll, akkor ki fognak száradni a’ magyar alkotmánynak majd nem ezer évi fiiján >7 utolsó virágzó agak , vagy metaphora nélkül, akkor a’ magyar Országgyűlés postulát - Ország, gyűlésre száll le. Lássuk mennyi igazság rejtezik ezen megszomoritó állítás alatt. Ezt feltalálni akarván , mintegy tíz alkotmányos Országnak a’ tapasztalás tüzében megtisztított példáját kívánja előhozni, annak bebizonyítására, hogy ama bús érzelmeket gerjesztő állítás alatt i^aztág nem lappang. A Constitutiók, mellyek Német Országban virágzanak az által közelítenek leginkább alkotmányunkhoz, hogy political karaktereknél fogva nem repraesentativus hanem rendbeli Constitutiók; mert szeréntök sem történik a’ követek választása a’ tartományoknak öszszes népességéből, hanem az Ország polgároknak külömbféle rendekre elosztása szerént; ezen a’ hazai alkotmányhoz az érintett tekintetben leginkább hasonlító rendbeli Constitutiók meglepő meg, egyezéssel fogadak el ama constitutionalis elvet, hogy a' Fejedelmi Propositiók elsőséggel birnak minden uiás indítvány, vagy sérelem előtt : Bajor Országnak alkotmányi oklevele ,8l8-tóla’ 7 ik titulus 22-ik szakaszában azt rendeli ,,A’ Rendek kőtelesek üléseikben a’ Királytól hozzájok intézett tárgyakat minden más tárgy előtt tanácskozásba venni. A’ Szászországi Constitutió l83i-ik SO-ik §-ban ugyan azon szavakkal nyilatkozik. A’ Wurtenbergi alkotmány- levél 1819 ik 173-ik szakaszában szinte az elsőséget tulajdonítja a' királyi indítványoknak. A’ Badeni nagy herczegségi Constitutiója 1818-tól éppen úgy rendelkezik a’ 70-ik § ban. A’ Szász - coburgi herczegségnek Constitutiója 1821-től 94-ik. §-ban azt mondja „mindenek előtte a’ Fejedelem által a Rendek elébe terjesztett indítványok tanácskozásba veendők, még pedig azon rendgzerént, mint beküldettek. Éppen úgy a’ Szász - meiningeni Constitutió 182Q tői 93-ik §-ban a Szász - altenburgi i83i-től 23y-ik (jban, a’ Branschweigi alkotmány i832-től i38-ik sza. kaszában.-— De nem csak az idézett rendbeli alkotmányok, hanem a’ többiek is Német Országban, ámbár a’ Rendeknek a* panaszkodási ’s inditványi jógot tulajdonítják egyet tartanak azon constitutionalis elvre nézve, sót a’ repraesentativus Constitutiók, noha a’ Fejedelemét az első ’s a’ második Kamara az inditványi joggal egyenlően elláták, mégis mér, séklik az egyenlőséget az által, hogy a’ Féjedelemi Proposítiók mindenek előtte a’ sectiókban a’ választottságok által felvétetnek. Ezen számos Constitutiók, mellyek a’ népeknek drágalátos gyümölcsöket nyújtanak, olly messze vannak a’ postulat- Országgyűléseknek taeddő intézeteitől, mint az élő árnyas fa , a’ színes karótól. A’ mi annyi európai ’s minden rendbeli alkotmányban 54*
